A szerencsi múzeum 1969-től kezdte meg működését, 2012. december 31-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság egyik tagintézményeként tevékenykedett. Eleinte helytörténeti jellegű volt, majd 1972-től tájmúzeumként funkcionált, Szerencs és környéke, a Taktaköz és a Harangodvidék volt a gyűjtőterülete a történeti és néprajzi tárgyak vonatkozásában. A képes levelezőlap és az ex libris gyűjtemény azonban országos gyűjtőkörű. A 2012. évi átszervezések kapcsán felülvizsgálatra került az intézmény működési engedélye, 2012. augusztus 17-től területi múzeumként kapott új működési engedélyt, korábbi gyűjtőköre és gyűjtőterülete nem módosult. 2013. január 1-jétől nagy jelentőségű változás következett be a múzeum életében: megváltozott az intézmény fenntartója és tevékenységi formája. A korábbi fenntartó (Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata, majd a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézményfenntartó Központ) helyébe Szerencs Város Önkormányzata lépett, s az intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik tovább. A korábbi tevékenység kibővült, mert a Szerencsi Cukorgyár Gyártörténeti Kiállítása és Nemzetközi Cukorgyűjteménye (egyszerűbb nevén a Cukormúzeum) működtetése is az intézményhez került.

 

Gyűjtemények

 

A gyűjtemények szempontjából a szerencsi Zempléni Múzeum nagyon kedvező helyzetben van, hiszen az alapgyűjtemények mellett két olyan kuriózumjellegű kollekcióval is rendelkezik, amely kiemeli a hasonló területi múzeumok sorából. A közel 1 millió darabos képes levelezőlap-gyűjtemény mind nagyságrendjében, mind pedig minőségében Magyarország legjelentősebb kollekciója, sőt nemzetközi szinten is jegyzett. Az 36 ezer darabos ex libris gyűjtemény is különlegesség, s a feldolgozottság növelésével egyre nagyobb figyelem irányítható rá. Ezeken kívül gazdag a néprajzi anyag, amely a Taktaköz, Harangodvidék és a zempléni Hegyköz jellegzetes tárgyait tartalmazza. Értékes darabjai vannak a könyvgyűjteménynek, az adattárnak és a fotótárnak is.

 

A gyűjtemények feldolgozottsága

 

A Zempléni Múzeum alapgyűjteményei megfelelő raktározási körülmények között tároltak, napra készen leltárazottak, s a leltárkönyvek minden tétele számítógépes rögzítésre is került. A képeslevelezőlap-gyűjtemény és az ex libris gyűjtemény korábban szekrénykataszter  rendszerben volt kezelve. A lapok egyedi értékének növekedésével azonban itt is célszerűvé vált az egyedi nyilvántartásra való áttérés. A munka elkezdődött, s összekapcsolódik a digitalizálás folyamatával. A gyűjteményből 190 ezer lap számítógépes archiválása és internetes publikálása már megtörtént, így azok egyedi nyilvántartásba is kerültek. Mivel a munka nagyságrendje meghaladja az emberi erőforrásainkat, ezért ezt eddig pályázattal támogatott projektek útján tudtuk megvalósítani. 2012-ben új lehetőség is nyílt: diplomás és szakképzett dolgozók közmunkaprogram keretében végeztek a gyűjteményekhez kapcsolódó feldolgozási és archiválási munkálatokat. E program folytatására ígéret van a szervező MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) részéről, mi magunk bizakodással várjuk ennek megvalósulását.

 

Gyűjteménygyarapítás

 

A Zempléni Múzeum gyűjteményei közül a képeslapok egysége gyarapszik a legdinamikusabban, évről évre tízezres nagyságrendű a növekedés. Mennyiségi szempontból tehát jelentős a gyarapodás, de a minőség már kérdéses, ugyanis szinte kizárólag adományozás útján jutunk új darabokhoz, s ezek többségében új kiadású, napjainkban még nem igazán értékes lapok. Mégis örömmel veszünk át minden felajánlást, hiszen az idő majd megnöveli ezen darabok jelentőségét is, s nekünk egyelőre raktározási gondjaik e tekintetben nincsenek. A minőségi gyarapítás azonban anyagi erőforrásokat igényel, s ennek megszerzését a korábbi évek gyakorlatának megfelelően pályázatok útján kívánjuk elérni.

 

A gyűjtemények kutathatósága

 

A legnagyobb kutatói érdeklődés a képeslevelezőlap-gyűjtemény iránt mutatkozik, de gyakran keresik a könyvgyűjteményben a helytörténeti szakirodalmat és a régi szerencsi sajtótermékeket is. A gyűjtemények engedély alapján kutathatóak, a tájékozódást katalóguscédula-rendszer segíti. Nagy előrelépést jelentett e tekintetben az a program, amely az országos közgyűjteményi képeslap-katalógus létrehozását célozta meg, s melynek projektgazdája a Zempléni Múzeum. Az eddig megvalósított szakaszok eredményeképpen ugyanis immár 250 ezer képeslap tekinthető meg az interneten, melyhez egy adatbázis is kapcsolódik. Ezek közül 190 ezer a szerencsi gyűjteményből származik. A kutatók számára az internetes tájékozódás lehetőségén túl személyes szakmai segítséget is nyújtunk.

 

Raktározási és műtárgyvédelmi helyzet

 

A Zempléni Múzeum kiállító helyiségei a szerencsi Rákóczi-vár északi és keleti szárnyának első emeletén helyezkednek el, a dolgozószobák és a raktárak pedig az e fölötti tetőtérben találhatóak. A feldolgozó szinten elég bőségesen van hely, a megközelítés viszont elég nehézkes, hiszen csak egy kisméretű lifttel, illetve egy csigalépcsőn át érhetőek el ezen helyiségek. Bonyolítja a helyzetet, hogy a műemléki felújítás során olyan padlózat került kialakításra, amely csak 1,5 q/m2-rel terhelhető, tehát nagyméretű tárgyak nem juttathatók fel ide, és nagytömegű eszközöket, pl. nehéz fémszekrényeket nem lehet alkalmazni. A raktárazási és műtárgyvédelmi körülményeket jelentősen javította több pályázati úton elnyert támogatás. Az NKA támogatásával fényvédő fólia került a kiállítótér ablakaira, így a kiállításokban elhelyezett tárgyak UV-védelme megoldódott.  Az állományvédelmi pályázat keretében fiókos fémszekrényeket, savmentes papíranyagokat, a Norvég Finanszírozási Alap segítségével tűzálló fémszekrényeket sikerült beszereznünk. A várban egy nagyobb méretű lift beszerelése segíthetné a tárgyak raktárba juttatásának kérdését, és a mozgáskorlátozottak számára is megoldást jelentene a látogatói szintre való könnyebb feljutásban, ezért ennek megvalósítását célul tűztük ki. Az átszervezés kapcsán a restaurálás problémássá vált, hiszen korábban e feladatot a megyei szervezet látta el. Jelenleg vállalkozási alapon, támogatással, vagy esetlegesen intézményi összefogással, önkéntes társulás révén lehetne e kérdést megoldani.

A kiállítások

A szerencsi Zempléni Múzeumnak több állandó kiállítása van. A képeslapgyűjteményt „A képeslap világa” című kiállítás mutatja be, mely 2012. június 15-én nyílt meg az Alfa-program támogatásával. Az ex libris anyagot a műfaj egyik legjelesebb képviselője, a szerencsi származású Fery Antal munkái által tárjuk a látogatók elé, a tárlatot 2004-ben rendeztük újra. A két állandó kiállítás, de különösen a képeslapokat bemutató tárlat korszerű, új, modern szemléletű. Mindez már nem mondható el a Rákóczi Zsigmond és kora című kiállításról, melynek újrarendezése időszerűvé vált. Ezen bemutató viszonylag kis alapterületű, és olyan építészeti kialakítású termekben helyezkedik el, amelyekben nagyon nehéz kiállítási installációt elhelyezni a boltívek és a nyílászárók miatt. Ezen hátrányokat nehéz kiküszöbölni, ugyanakkor a megvalósítás nem igényel jelentős anyagi ráfordítást. E tárlat felújítását is pályázati támogatással kívánjuk megvalósítani, az új kiállítás forgatókönyve már elkészült.

Az időszakos kiállítási termünkben jelenleg az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából rendezendő emlékkiállítás tekinthető meg.

 

Tudományos feldolgozó tevékenység

 

A Zempléni Múzeum munkatársai több témában is végeznek tudományos tevékenységet. A gyűjtemények feldolgozása fontos cél, így természetes adódik, hogy a képes levelezőlap kultúrtörténete az egyik kutatási téma. Szerencs város és környékének helytörténete, a Rákóczi család és a település kötődése, Bocskai tevékenysége és a szerencsi országgyűlés is a kötelezendően feldolgozandó témákhoz tartozik. A Taktaköz és a Harangodvidék néprajzi vonatkozású feldolgozása is a területi múzeum feladata lehetne, de jelenleg ez még nem megoldott, egy néprajzos kolléga alkalmazásával lehetne e hiányt pótolni.

A munkatársaknak továbbra is lehetőségük van a megyei múzeum kiadványaiban publikálni, de nagyon fontos az önálló kiadványok megjelentetése is. Az állandó kiállítások közül a Fery Antal ex librisei című tárlathoz kapcsolódik az a művészről szóló kötet, amely az alkotásjegyzéket is tartalmazza, ezáltal a kiállítás egyfajta katalógusának is tekinthető.     

„A képeslap világa” című tárlathoz kiállításvezető is készült. Ez a múzeum kiállításait bemutató füzetsorozat első darabja, melynek folytatását tervezzük. Az ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése nagy hiányt pótolna, ennek megvalósítása elsődleges cél.

Közönségkapcsolatok, múzeumpedagógia

A Zempléni Múzeum törekszik arra, hogy aktívan bekapcsolódjon Szerencs város közművelődésébe, kiállításaival, programjaival színesítse a látogatók számára elérhető kulturális palettát.

Az Alfa-program segítségével felújítottuk a fogadótermet, a közönséget kiszolgáló mellékhelyiségeket és berendeztük a múzeumpedagógiai foglalkoztató termet, ezáltal a múzeumpedagógia terén is nagy előrelépést tettünk. Elláttuk technikai eszközökkel és bútorokkal az e célra szolgáló termünket, valamint a foglalkozásokhoz szükséges anyagokat is sikerült beszereznünk. 2013 tavaszán a szerencsi óvodások péntekenként rendszeres foglalkozásokon vesznek részt, de kiszélesedik a kapcsolat az általános iskolákkal is. A Rákóczi iskolában megrendezett „ A történelem hónapja” rendezvénysorozat keretében kamarakiállítást nyitottunk, az iskolás gyermekek foglalkozásokon vettek részt a múzeumban. Ezen az úton kívánunk tovább haladni, és célunk, hogy a Szerencs és környékén tanuló iskolások állandó vendégei legyenek intézményünknek. Természetesen a messzebbről érkező csoportokat is szívesen látjuk, számukra egy egész napos szerencsi programot szándékozunk kidolgozni. Munkánkat jelenleg egy ideiglenesen alkalmazott múzeumpedagógus is segíti, célunk, hogy munkatársunk állandó foglalkoztatott legyen.

A szerencsi Zempléni Múzeum egy kiváló adottságokkal bíró intézmény. Nagyon szép történelmi környezetben fekszik, a Rákóczi-várnál méltóbb helyet aligha lehetne találni egy múzeum számára. Különleges a helyzete abból a szempontból is, hogy értékes gyűjteményeket birtokol, hiszen mind a képes levelezőlap, mind pedig az ex libris gyűjtemény egyedi és jelentős nagyságrendű. Évek munkájával sikerült elérni, hogy kiállításaink nagy része modern, korszerű, élményt nyújt az ide látogatóknak. Az intézmény technikai eszközökkel jól felszerelt, számítógépes hálózat, színes fénymásoló és több archiváló berendezés áll rendelkezésre. Az intézmény törekszik arra, hogy területi múzeumként térségi feladatokat is ellásson, és megfelelő módon lássa el feladatait.

 

www.zemplenimuzeum.hu

Cikk megosztása