Égető problémáról beszélünk, amikor a légszennyezésről folytatunk eszmecserét. Bár nem új keletű, mégis sürgető a probléma, hiszen évente három millió ember hal meg világszerte a légszennyezettség miatt – mondta V. Németh Zsolt a Környezetebarát fatüzelés című konferencián 2017. december 5-én a Herman Ottó Konferencia Központban.
 

Bárány Rita, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében felhívta a figyelmet a környezetbarát fatüzelés tudatosításának és a szemléletformálás fontosságára.
 
V. Németh Zsolt nyitó előadásában elmondta: a WHO által a témában szervezett konferencián felhívták a figyelmet a kültéri és a beltéri levegőminőség javítására. Korábban az ivóvíz minősége, vagy a szennyvíz hálózat kiépítettsége volt a legfontosabb téma, manapság viszont már a légszennyezés problémája kapja a nagyobb hangsúlyt a világszervezetnél. A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hozzátette: a rendszerváltás óta javult a levegő minősége. Akkoriban főleg az ipar és a gépjárművek károsanyag-kibocsátása okozta a gondot, mára azonban ez megváltozott: a lakossági tüzelés jelenti a fő problémát. Ezen a területen – az eddigiektől eltérően – a lakosság teheti a legtöbbet, a környezetszennyezés visszaszorításának érdekében.
 
A lakossági tüzelés okolható a mai negatív légszennyezettségi adatokért, főleg a PM2,5 és a PM10 kibocsátás miatt. Meghaladottá vált az a nézet, amely szerint a városban rossz a levegő, a falun viszont jó. Ennek az ellenkezője igaz, főként a fűtési szezonban. Korábban az emberek nem fűtöttek hulladékkal, ez a rossz gyakorlat csak az elmúlt időszakban terjedt el. Ezért a legfontosabb feladat, hogy felhívjuk a figyelmet a káros hatásaira, hogy a kultúra részévé váljanak a helyes tüzelési módszerek – erre is szolgál a „Fűts okosan!” kampány.
 
Orbán Hunor előadásában kifejtette, hogy a PM10 kibocsátás 2013-as felmérése szerint Magyarország az alsó régióban található, ezért az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított több ország ellen, köztünk hazánk ellen is. A PM10 Csökkentési Programot a tisztább levegőért indította a Magyar Kormány 2011-ben – a fő súlypontjai a közlekedést, az ipart, valamint a lakosságot érinti. 160 milliárd forintot költött a kormány eddig erre a programra. Konkrét intézkedésként hozták be az elektromos autókat, a miskolci és egyéb vidéki villamosokat, illetve a Bubi szolgáltatást. A Földművelésügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztályának főosztályvezető-helyettese elmondta: a „Fűts okosan!” kampánnyal a lakossági szektor szemléletformálására nyílik lehetőség. A megfelelő fűtési módszer és a tüzelőanyag választás kiemelt fontosságú a PM10 csökkentésének érdekében. Magyarországon évente 6-8000 ember halálát a nem megfelelő levegőminőség okozza. A PM10 kibocsátás 67 százaléka háztartásokból származik. Erről bővebb információkat a www.futsokosankampany.hu weboldalon találhatnak a kampánnyal kapcsolatban – tette hozzá.
 
Páldy Anna az Országos Környezetegészségügyi Intézet szaktanácsadója előadásában a légszennyezés egészségügyi kockázataira és hatásaira fókuszált. Elmondta, hogy a felnőtt magyar lakosság életesélyeit kimutathatóan 6-18 hónappal csökkenti a károsanyag-kibocsátás. A 2010-es adatok szerint a kisiskolások 30 százalékánál lépett fel krónikus tüdőprobléma, azoknál, akik a leginkább szennyezett levegőjű országrészeken élnek. A nem megfelelően működtetett, vagy karbantartott tüzelőberendezések hatalmas egészségügyi kockázatot rejtenek. A légzőszervi problémákon túl, szív- és érrendszeri megbetegedések, vérrögösödés alakulhat ki. Emellett felhívta a figyelmet a PM10 és a PM2,5 rákkeltő hatására is. Az egészségügy tájékoztatja a lakosságot a károsanyag-kibocsátás hatásaival kapcsolatban. Hozzátette: a műanyagok égetése során sok káros és szintén rákkeltő anyag kerül a levegőbe. A súlyosan légszennyezett területeken kutatásokkal bizonyították, hogy a gyermekek idegrendszeri, felfogóképességbeli, tanulási nehézségeinek és problémáinak egyik kiváltó oka a magas légszennyezettségben rejlik.
 
Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. szakmai ügyvezető helyettese előadása a komposztálás gyakorlati oldalát mutatta be. Az interaktív, újszerű előadáson a közönség mobiltelefonjaink segítségével hozzászólhattak, és szavazhattak az előadó által feltett kérdésekre. Ezzel innovatív módon mutatta be a háztartási hulladékok feldolgozását a mindennapi életben.
 
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
 

Cikk megosztása