A klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásai a precíziós gazdálkodás eredményeinek átvételével csökkenthetők. Az éghajlatváltozás próbára teszi az embereket, az állatokat, természeti környezetünket, hatásai a következő generációk életét is át fogják alakítani – mondta Fazekas Sándor köszöntő beszédében Karcagon.
 

Az éghajlatváltozás globális ügy, annak változása valamennyiünket érint, a megoldást is csak közösen találhatjuk meg – hangsúlyozta az agrártárca vezetője. Mint mondta, a különböző talajművelő technológiák átvételével, az öntözés bővítésével, a precíziós gazdálkodás eredményeinek felhasználásával, az agrár-digitalizáció kínálta megoldások minél szélesebb körű alkalmazásával a negatív természeti hatások csökkenthetők.
 
Béres András szakmai ügyvezető helyettes előadásában beszámolt a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. klímavédelmi tevékenységéről. A különböző területeket érintő projektek sorából kiemelte azt a 2016 áprilisában indított projektet, amelynek célja az ipari szimbiózis szemléletének elterjesztése. Az ipari szimbiózis egy kölcsönös előnyökre épülő, vállalati szintű együttműködési forma, amelyben a vállalatok közösen keresnek megoldást arra, hogyan lehet azokat az anyagokat, amelyek hulladékként jelentkeznek az egyik oldalon, nyersanyagként felhasználni a másik vállalkozás tevékenységében.
 
Tény, hogy napjainkban az emberi tevékenység hatására változik a klíma – mondta Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. Hozzátette: az is tény, hogy ez egyértelműen összeköthető az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedésével. A globális mérések mellett – amelyből látszik, hogy a Föld történetében az elmúlt három év volt a három legmelegebb esztendő – elengedhetetlenek a regionális mérések. Ezekből az látszik, hogy Magyarországon az átlag hőmérséklet nagyobb mértékben emelkedik a globális átlagnál.
 
A klímaváltozás a szélsőséges időjárási jelenségek megjelenésének gyakoriságát jelenti elsősorban, nagyobb a kiszámíthatatlanság, ezért nagyon nehéz a tudományos felkészülés és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás – mondta előadásában Gyuricza Csaba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója hozzátette: a regionális mérésekre alapozva a szervezet kiemelt feladata a helyi megoldások kutatása, amelyre a közelmúltban nyertek 635 millió forintot. A magyarországi éghajlatban az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokat tekintve a főigazgató kijelentette: a 20-30 évvel ezelőtt kiadott szakkönyvekben olvasható, a gazdálkodók által a gyakorlatban is alkalmazott ismeretek nagy része mára elavult, ezek mielőbbi korszerűsítése szükséges.
 
A Dipol Csoport és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által szervezett konferencián szó esett még a légszennyezettségi mérőhálózatról, a települési klímastratégia alkotásról, a karbonlábnyom-számításról, valamint az éghajlatváltozás egészségügyi hatásairól.
 
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
 

Cikk megosztása