Magyarország a 2014-2020 közötti ciklusban közel 32 milliárd eurónyi uniós forrást hívhat le, amely a nemzeti befizetéssel csökkentve nettó 25,67 milliárd euró, ennek a hasznosulása kulcskérdés a magyar gazdaság számára – mondta Feldman Zsolt az Agrárakadémia februári rendezvényén. Hozzátette: európai uniós összevetésben ez az érték a harmadik legjobb. Ez mutatja, hogy ebben a ciklusban Magyarország hatékonyan dolgozott.
 
Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. szakmai ügyvezető helyettese bevezetőjében hangsúlyozta: a Herman Ottó Konferencia Központban hatodik alkalommal megtartott Agrárakadémia küldetése, hogy teret adjon az ismeretátadásnak, nemcsak a természetvédelem és a környezetügy területén, hanem a teljes agrárium vonatkozásában is.
 
Miért fontos a mostani a rendszer, mik az értékei? – kezdte Feldman Zsolt felvezetőjét. A Magyarország által lehívható európai uniós források több mint egyharmada a Közös Agrárpolitika keretrendszerében érkezik. Ez hatalmas felelősség és lehetőség az agrárium számára. A Közös Agrárpolitika két pilléren alapul: az első a közös agrártámogatások és a piaci pillérek 8,9 milliárd euró és a második egy nemzeti társfinanszírozással 4,1 milliárd euró támogatással, ez utóbbi részben a Vidékfejlesztési Programban valósult meg. 2015-től reformálták meg az addigi szabályozást, amelyben új elemként a zöldítés, a fiatal gazdák támogatása és az egyszerűsített kistermelői támogatás is megjelent – tette hozzá az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár. A Közös Agrárpolitika keretrendszeréből számszerűleg évente 1,3 milliárd eurónyi forrást használ fel Magyarország, a zöldítéshez ennek az összegnek a 30 százalékát. A Közös Agrárpolitika rendszer jellege jelenleg biztonsági hálóként funkcionál, rugalmas, a célzott támogatásokat részesíti előnyben és elősegíti a generációváltást, elismerve az eddig gazdálkodók erényeit.
 
Madarász István, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője a hazai zöldítés eredményeit és a Közös Agrárpolitika értékeit mutatta be előadásában. A zöldítés egy agrárpolitikai támogatási eszköz, mezőgazdasági költségvetésből agrárvállalkozóknak, agrártermelőknek nyújtják, mégis kötelező érvénnyel környezeti indíttatású előírásokat tartatnak be. Ez komoly szellemi és anyagi erőforrásokat kívánt, amelynek Magyarország megfelelt. A konkrét elvárások: a természeti erőforrások folyamatos fenntartása, higiéniai és egészségügyi odafigyelés. A mezőgazdaságban is digitális forradalom zajlik, terjednek az okos megoldások az ágazatban – tette hozzá az osztályvezető. Természetvédelmi szempontból értékek az állandó gyepterület, az ökológiailag fontos szerepet betöltő tájelemek és a fenntartásukra való tudatos odafigyelés, a növénytermesztés tárgyévi diverzifikálása, változatlanná tétele. Az állandó gyepek területe több mint 70 ezer hektárral nőtt az elmúlt években.
 
A Közös Agrárpolitika megváltoztatásokra irányuló javaslatokról Szentirmay Zoltán beszélt előadásában. A Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: Magyarország pénzügyi szempontból a Közös Agrárpolitika haszonélvezője ebben a ciklusban, és ezt a pozíciót szeretnénk megőrizni 2020 után is. A Közös Agrárpolitika megújításával kapcsolatban felvázolta a lehetőségeket, célokat, esélyeket. A szakmai keretek kialakítása párhuzamosan zajlik a költségvetés tárgyalásával. Az eddigi két pillér változni fog. Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy a támogatások elosztásának új modellje csak abban az esetben lehet működőképes, ha épít a jelenlegi rendszer jól működő elemire és lehetővé teszi a 2013-as reform eredményeinek továbbvitelét – összegzett a főosztályvezető.
 
Az előadások után kerekasztal beszélgetés zajlott, ahol az érdeklődők feltették kérdéseiket az előadásokkal kapcsolatban.
 
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
 

Cikk megosztása