Megjelent a Magyarország szitakötőinek kézikönyve című, hiánypótló kötet a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum közös kiadásában. A szerzők a kötet bemutatóját kedden tartották a Légivadászok nyomában című rendezvény részeként a Herman Ottó Konferencia Központban.
Köszöntőjében Bárány Rita, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte a rovarcsoport szépségét és a kiadvány értékeit, valamint újdonságát és időszerűségét méltatta. Hozzátette: a kötet megjelenéséhez egy szitakötős fotópályázatot is hirdettek a kiadók, amelyre közel 450 pályamű érkezett, köztük rengeteg csodás fényképpel, amivel nehéz feladat elé állították a zsűrit. Emellett egy közönségszavazásra nyílt lehetőség a Kft. facebook oldalán, amely szintén óriási érdeklődés mellett zajlott.
 
Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója bevezetőjében a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-vel való együttműködést méltatta, amelynek keretében már a második kötet látott napvilágot. Kiemelte, hogy a kötet az első olyan hazai munka, amely teljességében tekinti át a magyarországi szitakötő-faunát, a hazai fajok ökológiai sajátosságait is bemutatva, és további erénye, hogy szerzői új, saját kutatási eredményeikkel gyarapították tudásunkat a szitakötőkről.
 
A kötet egyik szerzője és illusztrátora, Danyik Tibor előadásában az óriás szitakötőt vette górcső alá. Idén ez a rovar lett az „Év rovara”, amely mellesleg hazánk egyik legnagyobb testű szitakötője. Bemutatójában az elkészült kötetből villantott fel érdekességeket a fenti fajra vonatkozóan: megemlítette a laikus hallgatóság számára, hogy a szitakötőknek nincs kémiai kommunikációjuk, nincs hangadásra alkalmas szervük, ellenben van két hatalmas összetett szemük, amiknek nemcsak a táplálékszerzésben, hanem a párválasztásban is óriási szerepük van. A faj hazánkban országszerte előfordul, nagyobb nyílt vízfelületű élőhelyeken.
 
A balkáni hegyi szitakötőkről tartott előadást Móra Arnold, a Pécsi Tudományegyetem Hidrobiológiai Tanszékének biológusa. Ez a faj Európa legnagyobb szitakötője, Magyarországon a legjelentősebb előfordulási területe a Mecsekben van. Szűk elterjedése a faj speciális élőhelyi igényeinek tulajdonítható, ugyanakkor a tanszéken folyó hosszabb távú vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy magyarországi populációi gyarapodnak. Bemutatta a fenti szitakötő tipikus élőhelyeit, lárvális fejlődését és kirepülési sajátosságait. Emellett részletesen tárgyalta a lárvák kirepülést megelőző viselkedését, és a kiszáradás hatását a következő évek populációnagyságára.
 
Érdekfeszítő előadást tartott Batanta szigetének hazai szemmel rendkívül különleges és fajgazdag szitakötő-faunájáról Kovács Tibor, a kötet egyik szerzője. Bemutatójából kiderült, munkája során több tudományra új szitakötőfajt is sikerült begyűjtenie.
 
Az érdeklődők további érdekfeszítő előadásokat hallhattak a kötet további szerzőitől, Ambrus Andrástól, aki a szitakötők közösségi adatgyűjtéséről beszélt és Olajos Pétertől. Utóbbi klasszikus értelemben vett könyvbemutatót tartott, elmondta, hogy a kiadványban megtalálható az összes hazai faj minden igényt kielégítő bemutatása, amely teljes körű tájékoztatást nyújt a szakembereknek és a lelkes természetbúvárok számára is. A több mint háromszázötven részletes illusztrációt tartalmazó kötet értékét tovább növeli a képanyaga, amely kétszáz művészi igényű színes fotót tartalmaz, ezzel felveszi a versenyt a hasonló tárgyú angol, német és francia nyelvű európai munkákkal. Hiánypótló a kétszázkilencven oldalas kötet abból a szempontból is, hogy részletesen tárgyalja a kifejlett állatok mellett a lárvákat is, jól használható határozókulcsokkal ellátva.
 
Előadást tartott még Károlyi Balázs a közösségi online adatgyűjtésről és Németh Tamás, aki a terepi és gyűjteményi rovarfotózás praktikáiba avatta be a hallgatóságot.
 
Az eseményt díjátadó és kiállításmegnyitó színesítette, az érdeklődők megtekinthették a Légivadászok nyomában című fotópályázat legjobb képeit a Herman Ottó Konferencia Központban.
 
A kötet megrendelhető ide kattintva a Kft. honlapján.
 
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Cikk megosztása