A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás volt a témája a 2018. december 12-én, Törökkoppányban tartott műhelykonferenciának. A Koppányvölgy Natúrpark munkaszervezete, a Völgy Hangja Egyesület által szervezett rendezvényen a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. képviselői is részt vettek.
 
A Koppány-patak völgyében, 10 település összefogásával szerveződő Koppányvölgy Natúrpark egyaránt védi a térség táji örökségét, és törekszik annak fenntartható hasznosítására. A szakmai műhely programja a natúrpark futó projektjeinek aktuális helyzetét és jövőbeni terveiket ölelte fel, emllett az Európai Unió agrár-környezetgazdálkodási programjáról és az Európai Unió Víz Keretirányelvének előírásairól is szó esett.
A szakmai nap kezdetén a vendéglátó natúrpark részéről Gelencsér Géza köszöntötte a megjelenteket, majd beszámolt a natúrpark fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodást érintő tevékenységeiről és terveiről, különösképp a biodiverzitás, talaj, víz és biomassza témakörét érintve.
A natúrpark területén a lehetséges természeti erőforrás-gazdálkodási beavatkozások tervezése során a drón-technológia és a térinformatika alkalmazása meghatározó szerepet játszik, amiről Romvári Róbert számolt be a hallgatóságnak. A natúrpark által elkészített digitális állományoknak és saját térképeknek jelentős szerepük van többek között a domboldali mikrotározók és a diffúz szennyezést mérséklő pufferek helyének lehetséges kijelölésében, emellett segítséget nyújthatnak a vizes szántók agrár-erdészeti konverziójában is. Utóbbi témáról és az agrár-erdészeti alternatívákról Gyenis Mónika beszélt.
Az Agrárminisztérium képviseletében Kinorányi Éva és Nagy Attila prezentációja a 2021-2027-es időszak agrár-környezetgazdálkodási programjának tervezési környezetéről, valamint a közös agrárpolitika (KAP) legfontosabb eszközeiről és újításairól szólt.
Zárásképp Vrancsik Tibor beszélt a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) terjedésének mérséklésére indított kísérleteikről. A projekt célja a mirigyes bálványfa vegyszermentes visszaszorítása, illetve ezzel párhuzamosan a gombáknak köszönhetően másodlagos gazdasági haszon elérése. Végezetül műhelybeszélgetésben volt lehetőség megvitatni a nap során felmerült kérdéseket, javaslatokat.
A 2014-ben névhasználati címet szerző Koppányvölgy Natúrpark munkaszervezete, a Völgy Hangja Egyesület a természeti és táji örökség szakmai pillér mentén már évek óta végzi példaértékű tevékenységét. Tevékenységük középpontjában mindig e belső perifériát jelentő dombvidéki tájban élő és gazdálkodó emberek állnak, aki szülőföldjükön keresik megélhetésüket, boldogulásukat.
 
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
 

Cikk megosztása