Növekvő számok az agráriumban

A mezőgazdaság kibocsátása évről-évre nő, az export mértéke folyamatosan emelkedik és a GDP növekedésből is egyre nagyobb részt vállal az agrárium. 2017 első hét hónapjában Magyarország agrárexportja csaknem 14 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakát – mondta Czerván György az Agrárakadémia októberi rendezvényén.

Növekvő számok az agráriumban

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára „Aktualitások az agrárgazdaságban” címmel tartott előadást a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. által szervezett Agrárakadémián.

Az idei jégkár, fagykár trópusi szárazság ellenére is jó évet zár a mezőgazdaság – mondta Czerván György. Az idei búzatermés (5,44 tonna/hektár) a legjobb évet jelenti 1988 óta. Napraforgó vetésterületünk a harmadik legnagyobb az Európai Unióban, amelyből idén 2,8 tonna termett. A kukorica 80 százaléka, közel 5,1 tonna már a magtárakban van – tette hozzá az államtitkár. A természeti kiszolgáltatottság mellett sikerült átvészelni az uniós tejárcsökkenést, és a madárinfluenzát. A baromfi szektor is stabilizálódni látszik, ebben a kormány a maga agrárdiplomáciai és költségvetési eszközeivel segített. Emellett a szaktárca beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz, hogy a madárinfluenza miatti közvetett, illetve közvetlen feldolgozóipari veszteség is kompenzálható legyen az eddig nemzeti hatáskörben kifizetett 1 milliárd forinton felül. A tejágazat 11,5 milliárd forint támogatást kapott a túléléshez. Czerván György a 2020 utáni uniós költségvetési időszak agrártámogatási rendszeréről azt mondta: a Közös Agrárpolitika tervezésekor Magyarország célja, hogy a jelenlegi státusza ne változzon, és ha kevesebb is lesz a mezőgazdaságra fordítható forrás, abból országunk a mostanihoz hasonló arányban részesedjen, hiszen ez biztosíthatná a magyar gazdák európai versenyképességét.

Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint átmeneti a nyugalom a tejfelvásárlási árak körül. Az üzletláncokat elárasztó külföldről érkező olcsó tejnek ugyanis nehéz gátat szabni. Ahhoz, hogy a jövő évben ne kelljen újabb tejpiaci válsággal szembenézni, technológiai fejlesztésekre és szemléletváltásra van szükség. Ez utóbbi érdekében a magyar fogyasztókat kell megcélozni, hogy magyar terméket vásároljanak. Ezért indították a Tejszív kampány, amely a belföldi tejtermékek fogyasztásának fontosságára hívja fel a figyelmet. Ehhez viszont javítani kell a hazai tej beltartalmi értékeit, hiszen egy zsírdús tejből kiváló vaj készíthető, ami egyre keresettebb az uniós piacokon. Természetesen az előállítás költségeit is ellentételezni kell és jót tenne mind az ágazatnak mind a fogyasztónak az ÁFA csökkentés – mondta Mélykuti Tibor.

Mintegy 20 milliárd forint veszteséget okozott a baromfiszektornak a tavaly ősszel indult madárinfluenza járvány. Bár az exportkorlátozásokat már feloldották, még nem állt talpra a vízi szárnyas és a pecsenyeágazat mondta Csorbai Attila. A Baromfi Termék Tanács elnöke szerint a különböző járványokat csak technológiai korszerűsítéssel és zárt tartással lehet kivédeni. Csorbai Attila hangsúlyozta: a legnagyobb súlyú állattenyésztési ágazat a baromfitenyésztés, így továbbra is számítanak az úgynevezett nemzeti támogatásra.

 

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

CsatolmányMéret
Czerván György előadása993.63 KB
Csorbai Attila előadása1.67 MB
Mélykuti Tibor előadása2.74 MB
  • Növekvő számok az agráriumban
  • Növekvő számok az agráriumban
  • Növekvő számok az agráriumban
  • Növekvő számok az agráriumban
  • Növekvő számok az agráriumban
  • Növekvő számok az agráriumban
  • Növekvő számok az agráriumban