Uniós szinten is készül a kiskereskedelmi ökocímke
Miközben Magyarországon várhatóan hamarosan elfogadják a Környezetbarát Termék jelölés feltételrendszerét a kiskereskedelmi szolgáltatókra, az EU is ugyanerre készül az uniós ökocímkével
Miközben Magyarországon várhatóan hamarosan elfogadják a Környezetbarát Termék jelölés feltételrendszerét a kiskereskedelmi szolgáltatókra, az EU is ugyanerre készül az uniós ökocímkével
A követelményrendszer létrehozására a SuperSmart projekt részeként adnak majd be egy javaslatot. A hároméves projekthez a Horizont 2020 kutatási program nyújt összesen közel másfél millió eurós (több mint 450 millió forintos) támogatást.
A SuperSmart célja úgy megkönnyíteni a piaci akadályok lebontását úgy, hogy közben hatékonyabb hűtési és fűtési megoldásokat alkalmazzanak. Összesen több mint egymillió szupermarket található Európában, amelyek a kontinens energiafogyasztásának nagyjából négy százalékáért felelnek. Jobban összehangolt technológiákkal sokkal hatékonyabbá tehetőek a fűtési és hűtési rendszereik: már most is bizonyítottan 30 százalékos megtakarítást lehet így elérni. Az új technológiák bevezetése középtávon is komoly környezeti és gazdasági előnyökkel járhat.
A SuperSmart projekt különféle akadályokat próbál lebontani, amelyek ennek a hatékonyság-növelésnek az útjában állnak. Vannak köztük rövid távúak, amelyeket például a tudatosság és a tudás erősítésével próbál elhárítani. A kiküszöbölésükkel a projektnek azonnali hatása lehet az ágazatra, de további előnyöket várnak a hosszú távú szervezési, politikai és társadalmi kihívások leküzdésétől, amelyekkel szintén foglalkozik a projekt.
A SuperSmart gyakorlatilag egy információs elosztóközpontként szolgál, hogy létrehozzon egy tudásátadásra és népszerűsítésre alkalmas felületet az ágazatnak. A segítségével oktatni, képezni lehet a különféle hátterű érintetteket és összekötni őket, hogy az energiahatékony fűtési-hűtési megoldások elterjedhessenek. A célok között szerepel, hogy csökkentsék az elsődleges energiafelhasználás környezeti hatását és segítsék az uniós ökocímke feltételrendszerének kialakítását a szupermarketekre. Meg szeretnék határozni azokat az akadályokat, amelyek a környezetkímélő energiaellátású szupermarketek előtt állnak, és el is távolítani azokat. Erősíteni kívánják a különféle döntéshozók szakértelmét, valamint azt, hogy a közeli üzleteknek vagy helyi hálózatoknak is adjanak energiát a létesítmények. Közvetlenül kapcsolatot igyekszik létrehozni a kutatás-fejlesztési szervezetek, energiaellátók, végfelhasználók és kormányzati szervek között a lehetséges jogalkotási kezdeményezésekről. A célokat képzéssel, szakértői, előállítói, innovációs bizottságokkal, konferenciákkal és műhelymunkákkal igyekszik elérni.
Az összefogást egy norvég energiakutató cég vezeti, amely többek között megújuló energiatermeléssel, ipari energiahatékonysággal okos hálózatok létrehozásával foglalkozik. Rajta kívül hét uniós és egy nem uniós tagja van a projektnek. Akad köztük kutatói- és környezetvédelmi intézet, energiacég és főiskola.
A 2016-ban indult projektben több jelentést is kiadtak. Ezekben bemutatták, hogy a szupermarketek száma, az általuk lefedett terület és az uniós élelmiszer-piaci részesedésük is jelentősen emelkedett az elmúlt évtized alatt. Ez a folyamat különösen Kelet- és Dél-Európában volt erős.
A szupermarketek fűtésének-hűtésének környezeti hatása két szempontból is jelentős. Egyrészt eleve sok energiát emészt fel. A kereskedelmi céllal működő épületek közül a szupermarketek az elsők között vannak abban, hogy mennyi energiát használnak fel. Főleg a hűtésnek nagy a szerepe ebben, általában az energiaszámla 35-50 százalékáért felel. Másrészt épp a hűtésnél sok olyan anyagot használnak fel, amelyek különösen erősen növelik a globális felmelegedést. A hidrofluorkarbonok (HFC-gázok) uniós kibocsátásának nagyjából harmada a szupermarketekből származik.
Az ilyen gázok visszaszorítására viszont van egy kézenfekvő lehetőség: nem más, mint az egyszerű szén-dioxid. A felhasználása nem új felfedezés, de korábban kiszorították a CFC-gázok – amíg ki nem derült, hogy miattuk alakult ki az ózonlyuk. Helyettük használják ma a HFC-gázokat, de a szén-dioxid ismét elterjedőben van. Főleg összetett, szén-dioxidos rásegítésű rendszerekben látja a tanulmány a hasznát, különféle egyéb technológiákkal ötvözve pedig még hatékonyabban tud működni.
A tanulmány jó példákat is hoz, például Olaszországban egy szén-dioxidos rendszer hővisszanyeréses vízmelegítéssel, integrált fagyasztási, világítási és hűtési-fűtési rendszerrel akár az energia felét is megtakaríthatja. A közelben is van olyan fejlesztés, amire érdemes figyelni: Temesváron szintén szén-dioxiddal, hővisszanyeréssel és LED-világítással spórolnak a kiadásokon és a környezeti terhelésen.
A projektben már az előzetes jelentés is elkészült arról, hogyan lehetne az EU Ökocímke élelmiszer-kiskereskedelmi feltételeit meghatározni. A tanulmány részletesen vizsgálja többe között üzletek általános jellemzőit, a korszerű rendszereket, a jó példákat és azt, hogyan lehet aklamazni életciklus-modelleket az üzletekre, hiszen az ökocímkés termékeknek, szolgáltatásoknak az alapanyagaik kinyerésétől a használaton át a hulladékká válásig minden lépcsőt figyelembe kell venniük.
Az előzetes jelentés végén részletesen meghatározták azokat a területeket, ahol lehetne fejleszteni az üzleteket, hogy környezetkímélőbbé váljanak. Az ajánlások az épületek felületi arányának minimalizálásától a felhasználható építőanyagok, nyílászzárók és festékfajták megszabásán, felszerelési előírásokon át a képződő élelmiszer-hulladékig és a társadalmi hatásokig terjednek, bár a legtöbbször még csak általánosságoknál maradnak.
Főleg a hűtésnél és a fűtésnél látszik, hogy alakulnak a részletes javaslatok. Különösen a kombinált rendszerekben lát fantáziát a jelentés, a szén-dioxid felhasználásán túl például a légkondicionálás és a hűtők integrált kezelésében vagy a hővisszanyerésben. Azt is megjegyzik, hogy a hagyományos boltépítési technikákon se ártana változtatni és elősegíteni a természetes fény felhasználását. A helyi termékekre is érdemes lenne hangsúlyt fektetni, és informatikai fejlesztéseket, például tömeges adatkezelési megoldásokat, felügyeleti rendszereket is bevetni. Az áruházláncokban az üzletek ne azt szolgálják, hogy a helyi közösségektől csak a cég részvényesei felé áramoljon a pénz, erősíteni kellene, hogy fektessenek be belőle helyben és hogy helyieket alkalmazzanak a munkaerő kiszipolyozása nélkül.
A projekt 2019 januárjának végéig tart, addigra kell a végleges javaslatokat letenni az asztalra.
_______
Kapcsolódó forrás: <<about SuperSmart>>