Évente ezrek életébe kerül a rossz levegő
„Égető problémáról” van szó – nyitotta meg a Herman Ottó Intézet fűtésről szóló konferenciáját V. Németh Zsolt. A környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár arra emlékeztetett mindenkit, hogy a légszennyezéssel már a rómaiak is foglalkoztak, de mostanra olyan súlyossá vált, hogy évente mintegy három millió ember hal meg miatta, ebből százezrek Európában, tízezrek pedig Magyarországon, és az ENSZ egészségügyi szerve is első számú problémaként foglalkozik vele.
„Égető problémáról” van szó – nyitotta meg a Herman Ottó Intézet fűtésről szóló konferenciáját V. Németh Zsolt. A környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár arra emlékeztetett mindenkit, hogy a légszennyezéssel már a rómaiak is foglalkoztak, de mostanra olyan súlyossá vált, hogy évente mintegy három millió ember hal meg miatta, ebből százezrek Európában, tízezrek pedig Magyarországon, és az ENSZ egészségügyi szerve is első számú problémaként foglalkozik vele.
Egyre nagyobb a lakosság szerepe, amely például már a szállópor kétharmadáért felel (ez a légutakba vagy kisebb részecskéknél a tüdőbe jutva okoz megbetegedéseket). Le kell számolni az olyan előítéletekkel, hogy a városban rossz a levegő, falun viszont jó, mert megváltoztak a fűtési és tüzelési szokások. Régen eleve nem fűtötték fel az egész házat, de ez már faluhelyen sem elfogadott, ráadásul nem hulladékkal fűtöttek, mert nem is nagyon volt. Az illetékeseknek is kellő eréllyel kell fellépnie, de fel kell rá hívni a figyelmet, hogy mi is tehetünk erről. „Háborodjunk fel”, ha a szomszéd hulladékot éget, mert ez mérgez – őt, minket és másokat is. A jogalkotónak és a hatóságnak is könnyebb dolga lesz, ha a szabályokat betartják, és ebben szükség van a civilekre is.
Az európai uniós csatlakozásunk óta ugyan csökkent a káros anyagok kibocsátása, de tájékoztatásra és szemléletformálásra van szükség, mert keveset tudnak az emberek a fűtésről, nem jól és nem jó anyagokkal fűtenek, mondta Orbán Hunor. A Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese közölte, hogy eddig 160 milliárd forintot költöttek a szállópor visszaszorítására. Ennek nagy részét, 126 milliárd forintot a közlekedésre – például elkerülő útvonalakra, autóbuszcserére, vasutak villamosítására – költötték. Az ipar és a közlekedés mellett ugyanakkor ő is a lakosság szerepét hangsúlyozta, amelyet médiakampánnyal és forgalmas helyekre kitett kiadványokkal igyekeznek tájékoztatni.
Hatvan-hetven éve jól tudtak fával tüzelni, de később a legtöbben áttértek gázra – mondta lapunknak Béres András, a Herman Ottó Intézet szakmai ügyvezető-helyettese. A váltás oka többek között a kényelem volt, hiszen a gázt nem kellett behordani, automatikusabban lehetett adagolni, de a gazdasági válság alatt az olcsóság lett a fő szempont, így visszatért a fa. Az viszont közben feledésbe merült, hogy ennek száraznak kellene lenni, különben csak kevésbé hatékonyan – és környezetszennyezőbb módon – lehet fűteni. Előadásában hulladékégetés helyett a házi komposztálás előnyeit mutatta be, amellyel legalább olyan jó vagy még jobb trágyát lehet előállítani, mint a bolti. Számos előnye van a módszernek, például védi a talajt és szenet köt meg benne, ezért a Herman Ottó Intézet próbálja a közösségi komposztálókat terjeszteni.
Az európai országok átlagában a bruttó nemzeti össztermékük tizedét dobják el a légszennyezés miatt kiesett munkaerő és az egészségügyi többletráfordítások miatt, nálunk viszont ugyanez az arány kis híján a duplája, hívta fel rá a figyelmet Henszelmann Imre. A Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és -Gyártók. Országos Ipartestületének elnöke a finom szállópor veszélyeire mutatott rá. Ez „túl jó szállítóeszköz” a nehézfémeknek, amelyek a segítségével bejutnak a véráramba és így bárhová, ahová a vér is. Szerinte a szén- és lignittüzelés műszakilag teljesen igazolhatatlan, csak iparilag szabadna használni, ahol megfelelő szűrő- és mosórendszer van hozzá. A a napelem jó, de is látni kellene az ökológiai lábnyomát, és szennyezés szempontjából ugyan a földgáz is kedvezőbb, mint a fa, de nem megújuló, azaz „visszatoljuk” a természetbe a szén-dioxidot. A fánál túlnyomórészt szintén gázt égetünk, ami a faelbomlásból származik, és azt lehet tökéletesen égetni, a földgázzal szemben nincs kén-dioxid szennyezés és csökkenteni lehet vele az ország energiafüggőségét. A hatásfoka és a környezeti hatása viszont jobban függ a víztartalmától, mint a fafajtától, mert akármilyen jó is a tüzelőberendezés, ha vizes a fa, szennyez, és a kályhának is kell a levegő.
A légszennyezés fél-másfél évvel rövidíti meg az életünket, mondta Páldy Anna az Országos Közegészségügyi Intézettől. Ez a kiesett idő nagyon sok, mert egyébként egy hónapnyi javuláshoz is óriási erőfeszítés kell. Van, ahol a kisiskolások közel harmada krónikus alsó légúti huruttól szenved, ami a gyerekeknél visszafogja az idegrendszer fejlődését és még a cukorbaj kockázatát is növeli. Főleg vidéken, de még a budapesti agglomerációban is rossz technikával és berendezésekben rossz anyagokat égetnek, például bútorokat is a tűzre dobnak, a műanyagokról nem is beszélve. A fehérített papírok égetése leukémiát okozó anyagokat, a papír és karton toxikus fémeket, a farostlemez arzént és krómot szabadít fel.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Földművelésügyi Minisztérium egy átfogó felvilágosító és tájékoztató kampányt is indított. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet egyes szilárd tüzelőanyagok használatának veszélyeire és káros hatásaira, valamint információt adjon a helyes fűtési technikákról.
A kampány elindítói és szervezői hisznek benne, hogy médiamegjelenéseken és a helyi lakossági fórumokon túl a szakképző iskolák tanulói, a 14-18 éves korosztály az a célcsoport, akiknek megszólítása nélkülözhetetlen a szemléletformálás és a szerzett információk továbbadására. A cég vándorkiállítása 2017. november 20-án indult útra a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő agrárszakképző iskolák között. A négy különálló kiállítás-sorozatot heti rendszerességgel, változó helyszíneken mutatják be.
Az európai uniós csatlakozásunk óta ugyan csökkent a káros anyagok kibocsátása, de tájékoztatásra és szemléletformálásra van szükség, mert keveset tudnak az emberek a fűtésről, nem jól és nem jó anyagokkal fűtenek, mondta Orbán Hunor. A Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese közölte, hogy eddig 160 milliárd forintot költöttek a szállópor visszaszorítására. Ennek nagy részét, 126 milliárd forintot a közlekedésre – például elkerülő útvonalakra, autóbuszcserére, vasutak villamosítására – költötték. Az ipar és a közlekedés mellett ugyanakkor ő is a lakosság szerepét hangsúlyozta, amelyet médiakampánnyal és forgalmas helyekre kitett kiadványokkal igyekeznek tájékoztatni.
Hatvan-hetven éve jól tudtak fával tüzelni, de később a legtöbben áttértek gázra – mondta lapunknak Béres András, a Herman Ottó Intézet szakmai ügyvezető-helyettese. A váltás oka többek között a kényelem volt, hiszen a gázt nem kellett behordani, automatikusabban lehetett adagolni, de a gazdasági válság alatt az olcsóság lett a fő szempont, így visszatért a fa. Az viszont közben feledésbe merült, hogy ennek száraznak kellene lenni, különben csak kevésbé hatékonyan – és környezetszennyezőbb módon – lehet fűteni. Előadásában hulladékégetés helyett a házi komposztálás előnyeit mutatta be, amellyel legalább olyan jó vagy még jobb trágyát lehet előállítani, mint a bolti. Számos előnye van a módszernek, például védi a talajt és szenet köt meg benne, ezért a Herman Ottó Intézet próbálja a közösségi komposztálókat terjeszteni.
Az európai országok átlagában a bruttó nemzeti össztermékük tizedét dobják el a légszennyezés miatt kiesett munkaerő és az egészségügyi többletráfordítások miatt, nálunk viszont ugyanez az arány kis híján a duplája, hívta fel rá a figyelmet Henszelmann Imre. A Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és -Gyártók. Országos Ipartestületének elnöke a finom szállópor veszélyeire mutatott rá. Ez „túl jó szállítóeszköz” a nehézfémeknek, amelyek a segítségével bejutnak a véráramba és így bárhová, ahová a vér is. Szerinte a szén- és lignittüzelés műszakilag teljesen igazolhatatlan, csak iparilag szabadna használni, ahol megfelelő szűrő- és mosórendszer van hozzá. A a napelem jó, de is látni kellene az ökológiai lábnyomát, és szennyezés szempontjából ugyan a földgáz is kedvezőbb, mint a fa, de nem megújuló, azaz „visszatoljuk” a természetbe a szén-dioxidot. A fánál túlnyomórészt szintén gázt égetünk, ami a faelbomlásból származik, és azt lehet tökéletesen égetni, a földgázzal szemben nincs kén-dioxid szennyezés és csökkenteni lehet vele az ország energiafüggőségét. A hatásfoka és a környezeti hatása viszont jobban függ a víztartalmától, mint a fafajtától, mert akármilyen jó is a tüzelőberendezés, ha vizes a fa, szennyez, és a kályhának is kell a levegő.
A légszennyezés fél-másfél évvel rövidíti meg az életünket, mondta Páldy Anna az Országos Közegészségügyi Intézettől. Ez a kiesett idő nagyon sok, mert egyébként egy hónapnyi javuláshoz is óriási erőfeszítés kell. Van, ahol a kisiskolások közel harmada krónikus alsó légúti huruttól szenved, ami a gyerekeknél visszafogja az idegrendszer fejlődését és még a cukorbaj kockázatát is növeli. Főleg vidéken, de még a budapesti agglomerációban is rossz technikával és berendezésekben rossz anyagokat égetnek, például bútorokat is a tűzre dobnak, a műanyagokról nem is beszélve. A fehérített papírok égetése leukémiát okozó anyagokat, a papír és karton toxikus fémeket, a farostlemez arzént és krómot szabadít fel.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Földművelésügyi Minisztérium egy átfogó felvilágosító és tájékoztató kampányt is indított. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet egyes szilárd tüzelőanyagok használatának veszélyeire és káros hatásaira, valamint információt adjon a helyes fűtési technikákról.
A kampány elindítói és szervezői hisznek benne, hogy médiamegjelenéseken és a helyi lakossági fórumokon túl a szakképző iskolák tanulói, a 14-18 éves korosztály az a célcsoport, akiknek megszólítása nélkülözhetetlen a szemléletformálás és a szerzett információk továbbadására. A cég vándorkiállítása 2017. november 20-án indult útra a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő agrárszakképző iskolák között. A négy különálló kiállítás-sorozatot heti rendszerességgel, változó helyszíneken mutatják be.