Az agrárium teljesítménye az ágazatot érintő kihívások ellenére töretlenül a magyar gazdaság egyik hajtómotorja – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kedden a Szövetségben a magyar mezőgazdaságért című gazdafórumon a Herman Ottó Konferencia Központban.

Fazekas Sándor az ágazat eredményeit ismertetve elmondta, hogy a mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2568 milliárd forint volt, ez 2010 óta folyó áron 52 százalékos, változatlan áron 27 százalékos bővülés. Az agrárexport tavaly rekordértéket, mintegy 9 milliárd eurót ért el, 2010. és 2017. között a kivitel mennyisége 52,2 százalékkal nőtt.
 
Az előadásában kifejtette, hogy Magyarország 2050-ig terjedő agrárgazdasági stratégiájában foglaltak szerint az ország disztribúciós szerepét is erősíteni kell, mivel a földrajzi adottságok azt lehetővé teszik. Németország továbbra is az ország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, de a magyar agrártermékek kimagasló értékesítése folyik még többek között Romániában, Olaszországban, Ausztriában és Szlovákiában is.
 
Kiemelte, hogy mivel az európai piacokon telítettség van, ezért elmozdulás történt más országok irányába. Az ország számára a legígéretesebbek a keleti piacok. Példaként említette, hogy Kínába az agrárkivitel 25 százalékkal nőtt tavaly, és a régióból Magyarország rendelkezik a legtöbb árucsoportra vonatkozó exportengedéllyel.
 
Kitért arra is, hogy a hungarikumokban továbbra is jelentős gazdasági és turisztikai potenciál van, a Hungarikumok Gyűjteménye jelenleg 70 értéket tartalmaz, 6836 települési értéket tartanak nyilván, a cél ezeknek a külpiacokon való megjelenítése.
 
A miniszter ismertette, hogy a nemzeti forrásokból agrártámogatásokra fordított és fordítandó összeg a 2010. évi 52,8 milliárd forintról 2017-re 106,9 milliárd forintra nőtt, idén pedig 108,7 milliárd forintra emelkedik. Amíg 2007–2013 között a közvetlen és a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt Magyarországra 10,4 milliárd euró uniós forrás jutott, addig 2014–2020 között 12,39 milliárd euró támogatást lehet kifizetni. Az Európai Unió társfinanszírozásával támogatásokra fordítható magyar forrás összege 2010-ben 2,6 milliárd forint volt, amely tavaly 11,4 milliárd forintra nőtt, idén pedig 12 milliárd forintra emelkedik. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország elemi érdeke a Közös Agrárpolitika 2020 utáni megőrzése.
 
Az elmúlt 8 évben 27 százalékkal, közel 50 ezerrel nőtt a magyar mezőgazdaságban foglalkoztattok száma, ami jelenleg 210 ezer körül van. Az élelmiszeriparban pedig további 22 ezer új munkahely jött létre, így a mezőgazdasághoz közvetlenül kapcsolódó feldolgozó területtel együtt mintegy 70 ezer új álláshely létesült 2010 óta. Miközben nőtt a munkavállalók száma, a mezőgazdaságban másfélszeresére, az élelmiszeriparban 60-65 százalékkal nőtt a reálkereset - sorolta az agrártárca vezetője.
 
Fazekas Sándor a jövőben fontos célként említette egyebek közt a környezet védelmét, a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás elterjesztését az agráriumban, a GMO-mentesség megőrzését, ezen belül a takarmányozás területén a fehérjetakarmány GMO-mentességének biztosítását. Mindezek mellett az ágazatnak alkalmazkodnia kell a klímaváltozás hatásaihoz, további élelmiszeripari fejlesztések szükségesek, de javítani kell a földművesek hozzáférését a földterületekhez, fejleszteni kell a szakképzést, valamint gondoskodni kell a családi gazdaságok támogatásáról is.
 
Leszögezte, hogy a gazdafórum és az ahhoz hasonló rendezvények azt mutatják, hogy párbeszédre van szükség a kormányzat, a termelők, az érdekképviseleti szervek és az ágazat valamennyire szereplője között, mivel csak így, partneri együttműködésben érhetők el eredmények.
 
Forrás: MTI, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
 

Cikk megosztása