A Magyar Tájdíj elnyerésére és az Európa Tanács Táj Díj felterjesztésre kiírt 2019. évi pályázatot a Zalaszentmárton, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Dióskál, Kerecseny és Pacsa települések önkormányzatai alkotta konzorcium nyerte el.
A „Tájrevitalizáció a Zala megyei Pogányváron” című pályázati program a tervezett Zalai-dombhátak–Balaton Natúrpark területének egyik emblematikus helyszínén, a helyi mondákban is megjelenő pogányvári szőlőhegyeken valósult meg. A települések képviselői a biológiai sokféleség világnapja alkalmából szervezett központi ünnepségen vették át a díjat Nagy István agrárminisztertől és Rácz András környezetügyért felelős államtitkártól.
A díjnyertes szőlőhegyi mintaprogram célja egy olyan komplex, működő táji rendszer létrehozása, ami a termesztési, életviteli hagyományokon alapul, ugyanakkor alkalmazkodik a mai társadalmi-gazdasági viszonyokhoz, így hosszú távon is működőképes, mind környezeti (pl. vonzó táj, fenntartható módszerek), mind társadalmi (pl. boldogulásukat helyben megtaláló fiatalok), mind gazdasági (pl. megélhetési lehetőségek javulása) szempontból.
Az önkormányzatok saját tulajdonú területeiken, a közmunka program és a zártkerti revitalizációs pályázatok támogatásával, összehangoltan indították el szőlőhegyi revitalizációs programjukat. A felhagyott földeket a gyomvegetáció eltávolítását követően a szőlőhegyeken általunk még fellelt és gyűjtött hagyományos tájfajtákkal ültették be.
A szőlőhegyi táj és a szőlőhegyi élet szerves részei voltak egykor az út menti feszületek, kiskápolnák és haranglábak, valamint az ősi hajléképítési elemeket őrző gerendavázas, tapasztott sövényfalú présházak, amelyek közül többet – a fellelt fényképek és helyben élők idős gazdálkodók emlékezete alapján – hagyományőrző módon felújítottak.
A szőlőhegyi komplex szemléletű tájrevitalizáció kulcsfontosságú eleme, hogy az itt előállított terményeket helyben dolgozzák fel, ezzel is elkerülve a szállításból adódó környezetterheléseket. Ennek érdekében közösségi zöldségfeldolgozó és gyümölcslékészítő kisüzemeket létesítettek. Az előállított termények és feldolgozott élelmiszer jellegű termékek a szociálisan rászorultak és hátrányos helyzetűek jobb ellátásához is hozzájárulnak.
A pályázati program azt támasztja alá, hogy egy térségi léptékű tájrevitalizáció megvalósításához elengedhetetlen a komplex szemlélet és az önkormányzatok együttműködése és közös fellépése kollektív stratégia mentén, aminek a központi elemét a tervezett natúrpark jelenti.
 
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., MTI, AM Sajtóiroda

Cikk megosztása