A légszennyezés nem csak lokális probléma. A szálló porok több száz, sőt több ezer kilométerre eljutnak a kibocsátás helyétől ‒ mutatott rá Béres András az OrientPress Hírügynökség által szervezett, Középpontban a magyar vidék című konferencián.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője felhívta a figyelmet, hogy nem elég csupán hazánkban beavatkozni, hiszen eredmény csak összeurópai együttműködés eredményeképpen érhető el. Az Európai Unió a LIFE integrált projekteket azért hozta létre, hogy a felhasználható források hatékonyságát növelje. Minél frekventáltabb egy támogatási rendszer, annál nehezebbé válhat, hogy a piaci szereplők egymásra találjanak – fogalmazta meg Béres András, aki azt is elmondta, hogy az integrált projektek célkitűzése a szereplők egymásra találásának segítése, és ezen keresztül a rendelkezésre álló akár hazai, akár uniós forrásfelhasználás hatékonyságának növelése.
Az integrált projektek fő területei a klímavédelem, a környezet- és természetvédelem, a levegőtisztaság-védelem. Ez utóbbi területén automata levegőminőség-mérő hálózat segítségével közel hatvan helyen történik folyamatos mérés. Ez a hálózat arra alkalmas, hogy képet kapjunk hazánk levegőminőségéről, ez teszi lehetővé a különböző szmogriadó-tervek meghozatalát – emelte ki.
A szakember elmondta, hogy levegőtisztasági szempontból két problémás légszennyező anyag van hazánkban – illetve az EU-ban is –, az egyik a nitrogén-dioxid, ennek fő kibocsátó forrásai jellemzően a közlekedés, az energiaipar, valamint a lakosság.
A másik fő légszennyező anyag a kis méretű aeroszolok, amelyek szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú kisebb cseppecskék, a köznyelvben ezt szokták hívni szálló pornak. Sajnos gyakori a napi megengedett határérték átlépése, ezért jelenleg tíz uniós tagország – köztük hazánk – ellen folyik emiatt eljárás.
A légszennyezőanyag-kibocsátásban jelentős szerepet játszik a lakosság is – mutatott rá. A szállópor-kibocsátás több mint kétharmadáért a háztartások felelősek, főként a háztartási tüzelés útján bocsát ki ilyen jellegű légszennyező anyagokat a lakosság. A LIFE integrált projekt keretében kezdődött 2016-ban a kondenzációs gázkazánok bevezetése. 2022-től ugyanez várható helyiségfűtésre alkalmas szilárd tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezések esetén. Vagyis csak megfelelő hatásfokú és megfelelően alacsony kibocsátású berendezések lesznek forgalomba hozhatók. Ezzel jelentősen csökkenthető lesz a tüzelőanyag-felhasználás is.
A HungAIRy LIFE integrált projekt, amelyet a Kft. valósít meg 2019. január elsejétől, tíz településsel együttműködve nyolc hazai régióban fókuszál arra, hogy a levegőminőség kifejezetten a szálló porok tekintetében javítható legyen. A nyolcéves időtartamú, a hazai forrásokkal együtt összesen ötmilliárd forintos keretösszegű projekt fő célkitűzései a következők: a háttérinformáció-hiány megszüntetése a szilárd tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezések minőségéről; a pénzügyi forrásfelhasználás hatékonyságának a növelése.
A szállópor-kibocsátásban a lakosság mellett a közlekedésnek és a mezőgazdaságnak is nagy szerepe van. Ennek megfelelően különböző célkitűzéseket fogalmaztak meg a projektben. Kiemelendő közülük a döntéshozók támogatása.
Olyan emberek kellenek a településeken, akik ebben megfelelő, átfogó tájékoztatást tudnak adni, ők lesznek az úgynevezett ökomenedzserek. Nemcsak a helyi lakost fogják tudni tájékoztatni, hanem az önkormányzat döntéshozóit is, pl. egy ipari park fejlesztése, korszerűsítése tekintetében vagy egy településrendezési terv újragondolásában, szem előtt tartva a levegőtisztasági szempontokat. Ebből a projektből nem lehet óriási beruházásokat megvalósítani, sokkal fontosabb a tudásátadás és a szemléletformálás.
Nagyon lényeges a mezőgazdaság területe is, amely a szállópor-kibocsátás 10 százalékáért felelős. Ezért fontos, hogy az ezt mérséklő technológiai lehetőségeket minél többen megismerjék – mutatta be a HungAIRy LIFE integrált projekt néhány fontos területét Béres András.
 
Forrás: orientpress.hu, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Cikk megosztása