A HungAIRy LIFE integrált projekt képviselői is részt vettek a levegőminőséggel foglalkozó LIFE projektekben résztvevő szakembereknek szervezett három napos krakkói műhelytalálkozón, ahol jelen voltak az Európai Bizottság képviselői és a kapcsolódó lengyel, bolgár és szlovák projektek delegáltjai is.

Az esemény apropóját az adta, hogy félidejéhez ért az első levegőtisztaság-védelemmel foglalkozó LIFE integrált projekt, a lengyel LIFE IP MALOPOLSKA megvalósítása.

Lengyelországi erőfeszítések – a LIFE IP Malopolska

A 2016-ban indult projekt indokoltságát az adja, hogy Lengyelországban található 36 város az 50 legszennyezettebb településből az Európai Unióban, amelyből 9 Kis-Lengyelországban helyezkedik el. A légszennyezettség legfőbb oka a rossz minőségű szénnel történő tüzelés, amit ráadásul meglehetősen korszerűtlen tüzelőberendezésekben égetnek el, kb. 500.000 olyan kazán van, ami semmilyen emissziós követelménynek nem felel meg.

A lengyel kollégák a lakossági fűtés okozta problémák megoldását a szabályozás, az ellenőrzés, a támogatási programok és a tájékoztatás együttesében látják.

Szigorú szabályozás, támogatás, ellenőrzés és tájékoztatás

A szabályozás érinti a tüzelőanyagokat, meglévő és új tüzelőberendezéseket, legyen szó egyedi helyiségfűtő berendezésről vagy kazánokról.

Több településen, így Krakkóban és Wroclawban is betiltották a szilárd tüzelést, a tűzifát is beleértve. Általános tiltást vezettek be a szén és a 20 százalék feletti nedvességtartalmú fa tüzelésére.

2019. július 1-jétől csak az úgynevezett ökodesign irányelvnek megfelelő új tüzelőberendezést lehet üzembe helyezni Kis-Lengyelországban, ezzel idő előtt bevezetve a 2020-tól illetve 2022-től EU szinten alkalmazandó jogszabályokat. Az új kazánokat minden esetben el kell látni automata adagolóval.

A meglévő kazánokat – amelyek nem felelnek meg az EN 303-5:2012 Class 3 szabványnak (a jelenlegi legalacsonyabb követelményeket előíró lengyel előírásnak) – 2022. december 31-ig, a Class 3-4. szabványt teljesítő berendezéseket 2026. december 31-ig kell kicserélni. Egyedi helyiségfűtő berendezéseknél a 80 százalék alatti hatásfokú berendezéseket 2022. december 31-ig szintén cserélni kell, vagy elektrofilterrel kell ellátni.

A szigorú szabályozás fokozott hatósági ellenőrzéssel és fellépéssel társul. A helyi rendőrség (csendőrség) jár el bejelentésre vagy saját kezdeményezésre. Előbbit egy erre létrehozott felületen is megtehetik a lakosok, anonim módon. Az ellenőrzések során drónos megfigyelést (a szilárd tüzelés használatának kiszűrésére, egy egyszerű PM szenzorral és videóval megtámogatva), valamint laboratóriumban történő, akkreditált hamuvizsgálatot is alkalmaznak. Fokozott szigorral lépnek fel a hulladékégetéssel szemben, ezzel kapcsolatban Kis-Lengyelországban az elmúlt években 5650 vizsgálatot végeztek.

2018 és 2029 között a lengyel állam 25 milliárd Eurót biztosít energiahatékonyság fejlesztésre és tüzelőberendezés-csere programra, ami az egylakásos lakóépületek korszerűsítésére használható, ez mai árfolyamon számítva, éves szinten közel 850 milliárd forintot jelent. A pályázatokat az önkormányzatok bonyolítják, a támogatás 70 százalékát az állam biztosítja, a fennmaradó 30 százalék rendezése településenként változó: részben vagy egészben az önkormányzat finanszírozza, az önrész a teljes beruházási költség maximum 20 százaléka lehet.

A pályázatok benyújtását, a lakosság tájékoztatását a jelenleg 62 településen működő ökomenedzser-hálózat segíti. A pályázati segítség mellett tanácsot adnak a kiválasztandó fűtési rendszerre és egyéb kapcsolódó energiahatékonysági fejlesztésekre is. Az elmúlt évek során közel 5 ezer beszélgetést több mint 500 ezer embert elérve folytattak le. Ezzel párhuzamosan 3 ezer épület energiahatékonysági felmérését végezték el.

Környező országok hasonló erőfeszítései

A bolgárok 2019-ben kezdték el a munkát a LIFE IP Clean Air projektben, amelynek célja 6 város levegőminőségének javítása, a projektben fejlesztik az önkormányzati dolgozói kapacitást, megújítják és végrehajtják a levegőminőségi terveket, és egy lakossági akciót indítanak több mint 10 ezer tüzelőberendezés cseréjére.

A lakossági kibocsátást csökkentő támogatási program Csehországban is létezik, ahol 2012 óta foglalkoznak ezzel kiemelten és fordítanak nagyobb összegeket a lakóépületek energiahatékonyságának növelésére.

Szlovákia 2020-ban indította, LIFE IP SK AQ Imrovement címmel a hétéves levegőtisztasági projektjét, ami alapvetően tudatosságnövelésre és helyi kapacitásfejlesztésre irányul. Hasonló projektet adtak be a szlovének 2020 márciusában, aminek támogatásáról 2020 nyarán dönt az Európai Bizottság.

Kelet-Közép-Európa együtt tesz a levegőminőség javításáért

Általánosan megállapítható, hogy a környező országok nagyon hasonló problémákkal küzdenek, ami közül kiemelkedik a lakossági kibocsátás jelentősége, különös tekintettel a fűtésből eredő emisszióra. Az elmúlt 5-10 évben jelentős erőfeszítéseket tettek a régióban, hogy a háztartásokban energiahatékonysági fejlesztéseket ösztönözzenek, az állampolgárokat pedig környezetbarát fűtési megoldások használatára sarkallják. Ez a közeljövőben várhatóan még hangsúlyosabb lesz, egyre több elérhető támogatással.

A térségben problémát okoz, hogy a lakosság jelentős hányada fűt háztartási hulladékokkal, amit a jelenlegi EU-s szabályozás és előírások nem igazán vesznek figyelembe, például nincs a hulladékégetésből eredő légszennyezőanyagokra semmilyen előírás vagy betartandó határérték, emellett az egészségre gyakorolt hatása is kevéssé ismert és kutatott.

A levegőminőség hosszútávú javítását a lakossági kibocsátás csökkentésével lehet hatékonyan javítani, amihez szükség van szigorú szabályozásra, ellenőrzésre, fejlesztéseket támogató és tájékoztató programokra.

A műhelytalálkozón elhangzott előadások ide kattintva érhetőek el.

 

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Cikk megosztása