Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXVI. – A hangyák sokak számára a fáradhatatlan szorgalom jelképei lettek az idők során. Azonban vannak olyan hangyafajok, amelyek mások szorgalmának gyümölcsét aratják le. Ezek az úgynevezett szociálparazita hangyafajok.

A szociálparazitáknak három típusa ismert: az időszakos és állandó fészeklakók, valamint a rabszolgatartók. Az első típusnál a kolóniát alapítani szándékozó királynő egy már működő kolónia királynőjét távolítja el, és ráveszi a dolgozókat, hogy az ő utódait neveljék, majd a kikelő dolgozók fokozatosan szorítják ki a gazdakolónia dolgozóit. A második esetben az élősködő királynő nem veszi át a hatalmat, a gazdakolónia királynője a helyén marad. Ezen fajok királynői tojásaiból ritkán kelnek ki dolgozók, energiáikat inkább az ivaros alakok létrehozására és terjeszkedésre koncentrálják.

A rabszolgatartás a három eset legérdekesebbike. Vannak fajok, amelyek fakultatív rabszolgatartók, itt a kolóniában a rabszolgák aránya általában nem haladja meg a 10%-ot. Vannak azonban olyan fajok, amilyen például az amazonhangya (Polyergus rufensecens) (képen), amelyek kifejezetten a rabszolgatartó életmódhoz alkalmazkodtak. Sarló alakú rágóikkal könnyedén ragadják meg a megtámadott kolónia bábjait, amit aztán fészkükbe cipelnek, illetve könnyedén roppantják össze a kolónia katonáinak kitinpáncélját. A kifosztásra kiszemelt kolónia védői ellen kémiai hadviselést is folytatnak: mirigyeik olyan kémiai anyagokat választanak ki, amelyek megnyugtatják vagy éppen egymás ellen fordítják a célkolónia munkásait. Ezek a hangyák egy-egy nap alatt több fészket is kifoszthatnak. Az elejtett foglyokat saját királynőik utódainak és újabb rabszolga-nemzedékek felnevelésére használják. Erre annál is inkább rá vannak szorulva, mivel a „fosztogatásra” adaptálódott testfelépítésük egyúttal esetlen utódnevelővé teszi őket.

A szociálparazitizmusnak van egy fontos szabálya, amelyet Carlo Emery olasz entomológus ismert fel és az utókor róla elnevezve emlegeti. Eszerint a szociálparazita kapcsolatban résztvevő gazda és élősködő minden esetben közelrokonok.

Forrás: Kóbor Péter
Fotó: Sívóné Pap Zsuzsanna, izeltlabuak.hu, (Amazonhangya királynő)

Cikk megosztása