Általános az a vélekedés, hogy a zaj alapvetően a munkahelyi (halláskárosodási) probléma, hiszen ott érhet bennünket olyan mértékű terhelés, amely hallásunkat egyértelműen rontja, ahol fájdalmat okozó hatást szenvedhetünk el. Ez valóban így is van, de az a környezeti zaj, amelyben mindennapjainkat töltjük, ugyanúgy veszélyes lehet az egészségünkre, testi-lelki állapotunkra. A zaj nem csak hallórendszerünkre hat.

A környezeti zaj, amely körülvesz bennünket alattomos, egészségkárosító hatása közvetlenül nem mutatható ki. Látszólag „hozzászokunk” a zajhoz, nem is figyelünk rá, s nem vesszük észre, vagy másnak tulajdonítjuk a károsító hatást: fáradtnak érezzük magunkat, de nem tudjuk, hogy ezt mi okozta; felerősítjük a rádió, vagy TV hangerejét; a pedagógus hangosabban kényszerül beszélni az osztályteremben, és a tanulók ennek ellenére nem értik, mit is mond. Sokszor csak akkor vesszük észre, hogy zavar bennünket a zaj, amikor hirtelen „elhallgat” a forrás. (De jó is a csend!)

Egészségügyi kutatások eredményeként kijelenthető, hogy a 65 dB(A) feletti zaj a szívinfarktus egyik rizikófaktora. De kedvezőtlenül hat a zaj a vérnyomásra, a hormonháztartásunkra, növeli a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét. Az alvás zavarásának pedig szerteágazó káros hatása van.

Európában a halált okozó környezetkárosítások sorában a környezeti zaj a második helyet foglalja el!

A zaj zavarja a zajérzékeny intézmények működését: A zajjal terhelt iskolákban csökken az oktatás hatékonysága, a kórházakban hosszabbodhat, vagy meg is hiúsulhat a gyógyulás folyamata. Az irodai munkahelyeken, háztartásokban csökken a teljesítőképesség, a tevékenység lelassul, nő a figyelmetlenség, a feszültség, romlik a koncentráció, mindez csökkenti a munkaintenzitást, növeli a balesetveszélyt is. Zajos környezetben nő a stresszhatás, agresszívebbek vagyunk, romlanak az emberek egymáshoz való kapcsolatai, csökken a segítségnyújtási készségünk.

A zaj miatt gazdasági károkkal is szembesülnünk kell:

  • a környezeti zaj csökkenti egy ingatlan értékét;
  • üdülőterületen csökkenti az idegenforgalmat, annak bevételeit;
  • a zaj miatti gyógykezelés költségei jelentősek;
  • kiegészítő beruházásokat tesz szükségessé (homlokzaterősítés, hangárnyékolás stb.);
  • korlátozza bizonyos gazdasági tevékenység folytatását;
  • területhasználati korlátot jelent, stb.

Nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról sem, hogy vannak olyan értékeink, amelyek pénzben nem kifejezhetőek, ún. „önértékkel” rendelkeznek. Ilyen környezetünk csendje is!

Cikk megosztása