Létrehozták a szőlőhegyekre, mint kiemelt tájértékekre szerveződő Vasi-Hegyhát Natúrparkot – jelentette be az agrárminiszter, az I. Kárpát-medencei Natúrparki Találkozón. A tárca megkötötte az együttműködési megállapodást a 17. natúrpark munkaszervezetével – mondta Nagy István.

Magyarország területének mintegy tíz százalékát teszik ki a natúrparkok, amelyek elősegítik a fenntartható és értékőrző tájhasználatot, népszerűsítik a tájra jellemző helyi termékeket és szolgáltatásokat – fogalmazott az agrárminiszter. Nagy István hozzátette: a natúrparkok elősegítik a fenntartható ökoturizmus terjedését, hozzájárulnak a természeti és kulturális értékek, hagyományok megismeréséhez és megőrzéséhez, valamint foglalkoznak a környezeti neveléssel és szemléletformálással is.

Magyarországon 2004 óta léteznek natúrparkok, eleinte szabályozások és támogatások nélkül működtek, majd 2014-ben a felelős tárca – az Agrárminisztérium elődje –, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Natúrpark Szövetség négyoldalú megállapodása lendített a folyamatokon – tette hozzá a miniszter. Nagy István kiemelte, hogy megalkották a natúrparki cím odaítélésével és visszavonásával kapcsolatos részletszabályokat rögzítő miniszteri rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a natúrpark név rangot is jelentsen. A rendelet szerint a natúrparkok kötelesek éves szakmai beszámolót készíteni, működési költségeikhez, rendezvényeikhez támogatásokat kaphatnak.  „A Kárpát-medence olyan földrajzi és néprajzi egység, amelyet az országhatárok sem tagolhatnak önálló részekre. Éppen ezért örvendetes és támogatandó, hogy nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is létesülnek natúrparkok” – mutatott rá.

Az elmúlt 3-4 évben megduplázódott a natúrparkok száma – mondta el az az I. Kárpát-medencei Natúrparki Találkozón tartott előadásában az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Rácz András hozzátette: a hazai települések több mint 10 százaléka már csatlakozott valamelyik natúrparkhoz, 19 megyéből 16 megye pedig érintett natúrparkkal.

Az államtitkár beszédében úgy fogalmazott: az ország teljes területének több mint harmada természetközeli állapotban maradt fenn, ami európai összehasonlításban is egy kimagasló nemzeti és szellemi örökség. Ezen természeti és táji értékek megóvásához az állami természetvédelem mellett szükség van az adott térségben élők, az önkormányzatok, a civil szervezetek, valamint a helyben gazdálkodók segítségére – ennek az együttműködésnek kiváló példái a natúrparkok.

V. Németh Zsolt, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos arról szólt, hogy a natúrparki címet elnyerő vidék az ehhez szükséges pilléreknek – így többek között a természetvédelem, a turizmus fellendítése, a gazdaság fejlesztése és az identitás megerősítése – mind megfelel. Hozzátette: a Vasi-Hegyhát natúrpark megalakulását megelőzte a térség értékeinek pontos feltárása, attrakció-fejlesztés, emellett kiváló termékek, élelmiszerek is köthetők ehhez a vidékhez.

V. Németh Zsolt kiemelte, hogy a táji értékeken túl a kulturális örökség is nagy hangsúlyt kap. Hozzátette: ha az elmúlt évekhez hasonló ütemben folytatódik a munka, akkor a natúrpark cím segítheti a Vasi-Hegyhát térségét a turizmus erősítésében, valamint a vidék- és a gazdaságfejlesztésben.

Pető Péter, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke elmondta, hogy az országban 17 natúrpark működik, és ez 325 települést érint. A Magyar Natúrpark Szövetség legfőbb célkitűzése a magyar vidék természeti, tájképi és kulturális értékeinek megőrzése, bemutatása és gyarapítása.

Forrás: MTI, AM Sajtó

Cikk megosztása