"Az elkezdett úton kell továbbmenni"
A gazdasági válság hatására változtak ugyan egyes piaci tényezők, az alapvető, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználására irányuló piaci trendek azonban változatlanok, az üzleti lehetőségek továbbra is fennállnak. Bár a forrás- és hitellehetőségek szűkültek, ezért egyes beruházások átütemezésre kerülhetnek, mégis ugrásszerűen növekszik az érdeklődés a megújulók iránt - fejtette ki lapunknak adott interjújában Gőgös zoltán. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a tárca előtt álló legfontosabb feladat, hogy segítséget nyújtson a tervezett beruházások megvalósításához.
Az elhúzódó világgazdasági krízis mennyiben írhatja felül az Európai Unió teljes energiafogyasztásában 2020-ra tervezett, a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra emelését?
Az EU elkötelezett a környezetvédelem, a megújuló energiaforrások alkalmazásának a területén. Az energiafogyasztás szerkezetének átalakítása olyan kihívás, amelyet a világgazdasági válságtól függetlenül is meg kell oldani. Sőt, egyes vélemények szerint maga a fenntarthatatlan fogyasztási szerkezet, a 100-150 dolláros kőolajár a jelenlegi világgazdasági válság egyik közvetett kiváltó oka. A megújuló energiaforrások elterjesztése ugyanakkor egy új iparág kialakulását jelenti, amely munkahelyeket hozhat létre, növelheti a hozzáadott értéket, hozzájárulhat a válságból történő kilábaláshoz, egy fenntarthatóbb energiafogyasztási szerkezet kialakításával annak megismétlődésének megakadályozásához. Ezek alapján úgy gondolom, hogy az EU elkötelezettségekben hozzú távon nem várható releváns változás.
Az uniós teljesítési kötelezettségeinknél maradva, az összes gépjármű-üzemanyag bioüzemanyag-hányadának 10 százalékra emelését írta elő az EU 2020-ig. Magyarország teljesíteni tudja az előírást?
A hazai gabonatermés 12-14 millió tonna évente, amihez képest a belföldi felhasználás 8,2-8,4 millió tonna körül alakul. Az össztermés még egy aszályos évben is 9-10 millió tonna, azaz az áthúzódó készletekkel együtt legalább 1,5-2 millió tonna felesleg áll rendelkezésre, amiből akár 500-600 kt bioetanolt is elő lehetne állítani. Ehhez képest az üzemanyag-felhasználási becslések alapján a 10 százalékos részarány kb 220-240 kt/év bioetanol mennyiséget jelent. A két adat összevetésével látható, hogy a 10 százalékos részarányt már a jelenleg első generációs technológiákkal is teljesíteni tudjuk. A második generációs bioüzemanyagok megjelenésével az alapanyag kör tovább bővülhet, Magyarország kíváló adottságokkal rendelkezik ezek területén is. A biodízel vonatkozásában számításaink szerint reálisan a 8 százalékos célkitűzést tudjuk teljesíteni, de a technológia fejlődésével, illetve a termésátlagok növekedésével ez tovább növelhető, és az országos átlagból hiányzó 1,5-2 százalékot bioetanollal köbnnyen teljesíteni tudjuk. Ugyanakkor a magas bioetanol potenciál, a 10 százalék kötelező előírása egyben lehetőséget jelenthet a magyar agráriumnak arra, hogy a felesleg egy része biztos piacra találjon, annak hazai feldolgozása esetén növekedjen a belföldi hozzáadott érték.
Az energetikai növénytermesztés élelmezésügyi és takarmányozási problémákat is előrevetít. S noha Ön többször is hangot adott annak, hogy ezek nem valós félelmek, időről időre újból előtérbe kerülnek. Vajon miért?
A "félelmek" sokszor téves felvetéseken alapulnak. Nyilvánvaló, hogy nem lehet a kőolajat teljes egészében kiváltani bioüzemanyagokkal, de nem is ez a cél. Ugyanakkor fel kell hívni arra is a figyelmet, hogy az egyes országok helyzete, adottságai eltérőek, ennek megfelelően eltérő célokat kell kitűzniük. Magyarország vonatkozásában a tervezett célok reálisak, a fenti adatok is alátámasztják, hogy bőven elégséges terménymennyiség áll rendelkezésre az élelmiszer, takarmány és a tervezett energetikai igények egyidejű kielégítéséhez. Az energetikai felhasználás nem az élelmiszer- és takarmányfelhasználás elől veszi el az alapanyagot, hanem a képződő felesleg levezetéséhez járul hozzá, egyúttal elősegítve az energetikai célkitűzések teljesítését is.
A bioüzemanyag iránti kereslet végeredményben hosszú távon termelésben tartja a gazdákat - vélik egyes szakemberek. Egyetért Ön ezzel?
A mezőgazdaság súlya, szerepe jóval túlmutat az előállított GDP részarányán. Mivel nem lehet minden kistelepülésre gyárat, ipari üzemet telepíteni, a vidéki térségekben gyakorlatilag a mezőgazdasági tevékenység az egyik legfontosabb, reálisan elérhető jövedelemforrás. A nem mezőgazdasági, vidéki tevékenységek (turizmus, kézművesipar stb.) jelentős segítséget jelentenek, fejlesztendő célok, de országos viszonylatban még hosszú távon is meghatázozó lesz a mezőgazdaság foglalkoztatási szerepe. Ennek megfelelően minden lehetőség, ami a mezőgazdaság piaci szerkezetének a stabilizálását elősegíti, egyben országos jelentőségű is. A bioüzemanyagok termelése nem fogja önmagában megoldani az összes problémát, de jelentősen hozzájárulhat a gabona-termékpálya stabilitásának megőrzéséhez, ezéltal a vidéki munkahelyek megtartásához.
Jelenleg hány bioetanol termelő gyár üzemel hazánkban? Terveznek még többet?
Jelenleg két bioetanol üzem található Magyarországon, és számos üzem előkészítése van folyamatban. Nyilvánvalóan nem fog az összes bejelentett üzem megvalósulni, de egy új iparág kialakulása során természetes gazdasági folyamat, hogy jóval meghaladja a tervezett üzemek száma a ténylegesen megvalósulókét. Az elmúlt évben egyes projektgazdák átértékelték ugyan a tervezett fejlesztést, de a komoly szakmai és pénzügyi háttérrel rendelkező, hosszú távon gondolkodó piaci szereplők szándéka nem változott. Ez alapján várható, hogy az elkövetkező években további üzemek fognak létesülni. A bioetanolban rejló lehetőséget jelzi az is, hogy a meglévő két üzem is komoly beruházásokat hajtott végre az elmúlt években. Győrben egy új, korszerű molekulamembrános dehidratáló egység került installálásra, Szabadegyháza a kapacitását bővítette a kor igényeinek megfelelő, kedvező energiamérlegű fejlesztéssel.
Főként zöld szervezetek fogalmaznak meg aggályokat időről időre a biomassza tüzelésű erőművek fahasználatával kapcsolatban, hiszen a zöldenergia növelése érdekében vágnak ki fákat. Mit gondol erről?
Egyrészről az erdő és a környezeti értékek védelmét szigorú szabályok biztosítják, fakitermelést kizárólag fenntartható - úgynevezett tartamos - erdőgazdálkodás keretében lehet folytatni. Másrészről a bútoripari célra felhasználható faanyag ára lényegesen magasabb, mint a tűzifáé. Így az erdőgazdálkodók mindig arra törekednek, hogy a kitermelt faanyag minél nagyobb részaránya legyen magasabb értékű bútorfa. Ezért kizárólag tüzeléstechnikai hasznosításra nem éri meg erdőt kitermelni, a gazdálkodó saját magának okozna veszteséget, ha az értékes faanyagot alacsonyabb áron, tűzifaként érékesítené. Ugyanakkor a kitermelt faanyag, rönkök egy részét különféle minőségi problémák miatt (például szálrepedés) bútoripari célra nem, kizárólag tűzifaként lehet felhasználni. Néhány évvel ezelőtt a képződő tűzifamennyiség értékesítése komoly problémát jelentett az erdőgazdaságoknak, olyan paradox helyzet is előfordult, hogy Kanadában kerestek rá exportpiacokat. Az erőművek megjelenésével most ez a tűzifamennyiség kerül belföldön felhasználásra. Ezt támasztják alá a statisztikák is, az erőművek piacra lépése óta nem nőtt relevánsan az országosan kitermelt famennyiség.
Az erdészeti biomasszában korlátozott a lehetőség, ezért a jövőben energiaültetvényekké kell átállítani az elsősorban gyenge adottságú mezőgazdasági területeket - nyilatkozta Ön nem olyan régen. Mi történt azóta?
Az erdészeti biomasszában még lehetnek tartalékok, de a tervezett volumenű biomassza felhasználás alapanyagigénye már nem biztosítható kizárólag erdészeti forrásokból. Az új erőműveknek diverzifikált biomassza mixet kell kialakítaniuk, amelyben a jövőben egyre nagyobb részarányt fognak képviselni a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok, valamint a célirányosan termelt energetikai növények. Az energianövények a hagyományos élelmiszernövényekhez képest szélesebb tolerancia spektrummal rendelkeznek, egyes energianövények a szikes, sós, mások a belvizes vagy a savanyú talajokat, megint mások az egyéb szempontból kedvezőtlen termőhelyeket tolerálják jobban. Mindazonáltal nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem a kultúrához választunk termőhelyet, hanem a termőhelyi adottságokhoz kell megválasztani az az optimális kultúrát! Az energianövények, a biomassza növekvő felhasználása erre biztosíthat lehetőséget a gazdálkodóknak, elősegítheti az optimális kultúraválasztást.
A minisztérium idei megújuló energia szektorban tervezett projektjei közül mennyi valósulhat meg, mit kell áttervezni, illetve a jelenlegi gazdasági körülmények között melyek a legfontosabb feladatok?
A válság hatására változtak ugyan egyes piaci tényezők, de amint az első kérdésnél kifejtettem, az alapvető, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználására irányuló piaci trendek nem változtak, az üzelti lehetőségek továbbra is fennállnak. A forrás- és hitellehetőségek szűkülése miatt lehet, hogy egyes beruházások átütemezésre kerülnek, de ezzel párhuzamosan - a válság ellenére - ugrásszerűen növekszik az érdeklődés is. A megújuló energiaforrások területén a feladatok nem változtak: az elkezdett úton továbbmenni, a tapasztalatok alapján további intézkedéseket kidolgozni. Az aktuális legfontosabb feladat pedig segítséget nyújtani a tervezett beruházások megvalósításához. Az FVM ehhez minden lehetséges intézkedést megtesz, már eddig is számos kedvezményes hitellehetőség meghirdetését kezdeményeztük az MFB Zrt-nél illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében tervezzük a támoatási előleg nyújtásának bevezetését.
Ma&Holnap 2009 IX. évfolyam 2. szám