Átadták Magyarország első, zöldmezős fejlesztésű, önálló biomassza villamos energia erőművét Szakolyban. A Bioerőmű a helyileg előállított biomasszából nagy értékű végterméket, megújuló villamos energiát, úgynevezett zöld áramot állít elő, emellett több mint 200 új munkahely teremtésével járul hozzá a térség foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez. A Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. projekttársaságban több hazai társaság mellett Japán egyik legnagyobb áramszolgáltatója, a Tohoku Epco is tulajdonos.
– A nettó 14 milliárd forintos beruházás az alternatív földhasznosítási programhoz is kiváló alapokat teremt, hiszen az erőmű legnagyobb beszállítói azok a gazdálkodók, akik földjükön biomassza alapanyagot termelnek és ehhez fűz, akác és nyár ültetvényeket hoznak létre – emelte ki köszöntőjében Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A projekt folytatódik: a hulladékhő hasznosítása fóliás és üvegházas zöldségtermesztésre kínál lehetőséget.

A térség földtulajdonosai megkezdték az energiaültetvények létesítését intenzív fásszárú kultúrák alkalmazásával.
Egyszerre szolgál térségfejlesztési, energetikai és környezetpolitikai célokat az a bioerőmű, melyet ünnepélyes keretek között avattak fel csütörtökön Szakolyban. A Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. (DBM) munkahelyteremtéséhez állami forrásból 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. A bioerőmű a legkorszerűbb technológiát alkalmazza, a magyar szilárdtüzelésű erőművek között kiemelkedő energetikai hatásfokkal rendelkezik.
– A kormány által tavaly szeptemberben jóváhagyott energiastratégia a fejlesztés fő irányát a villamos energia „zöldebbé” tételére helyezi, kiemelve ebben a biomassza alkalmasságát. Az Európai Unió előírásai szerint 2020-ig 600 megawattnyi zöldmezős erőművi beruházásra lenne szükség hazánkban, a Dél-nyírségi Bioerőmű ebből közel 20 megawattot tud előállítani. A példa tehát követendő – utalt nemzetközi kötelezettségekre Gráf József földművelési és vidékfejlesztési miniszter.
Polgári István, a DBM igazgatóságának elnöke egyebek mellett arra utalt: a helyi vállalkozók és önkormányzatok a valamikori dohány– és almaültetvények helyére olyan gazdasági tevékenységet képzeltek el, amely enyhíti a térség 40%-os munkanélküliségi gondjait. Az erőműben több mint 50 alkalmazott dolgozik és további 150-200 fő találhat megélhetést az erőmű számára szükséges biomassza termelése, feldolgozása, szállítása területén. A tüzelőanyagként felhasznált biomassza a térség erdeiből, fűrészüzemeiből, mezőgazdaságából származik. Ez nem veszélyezteti a lakosság tűzifa ellátását, az erőmű ugyanis elsősorban a más célra alkalmatlan, hulladék anyagokat használ fel.
– Ez az első magyar-japán közös beruházás a bioenergetika szakterületén, amely segíti Magyarországot az üvegházhatás csökkentésében vállalt kötelezettségeinek teljesítésében. Külön öröm, hogy a bioerőművet országaink diplomáciai kapcsolatfelvételének 140., és újra felvételének 50. évfordulán avathatjuk fel – emelte ki köszöntőjében Yushi Amamaija, Japán budapesti nagykövetségének tanácsosa.
A Dél-nyírségi térség legnagyobb termelő beruházása, amely kihat a szomszédos megyékre is. Első és egyetlen hazai zöldmezős bioerőmű, amely pozitív előrelépés a zöldáram-termelés területén az EU-25-ben jelenleg utolsó helyen álló Magyarország számára. Munkahelyteremtő és megőrző: az alacsony képzettségű munkaerő részére is biztosít munkalehetőséget, ugyanakkor a korszerű technológia megjelenése igényli a magasan képzett szakembergárdát is.
Az erőmű legfontosabb jellemzői:
Alkalmazott technológia: hagyományos gőzciklus
Névleges teljesítmény: 19,8 MWe
Éves villamosenergia-termelés: 142 GWh
Tüzelőanyag: fásszárú biomassza
Éves tüzelőanyag-igény: 170-180 ezer tonna
A Dél-nyírségi Bioenergia Művek Zrt. tulajdonosai:
Fő tulajdonos: Liget Bioenergia Művek Kft. (helyi fejlesztő társaság)
Tohoku Epco (Japán egyik legnagyobb áramszolgáltatója)
GEA EGI Zrt. (EGI Energiagazdálkodási Zrt., a magyar energetika egyik legelismertebb mérnöki intézménye)
VIS Zrt. (VEGYTERV IS Ipari Megoldások Fővállalkozó Zrt.) – ez utóbbi kettő az építési munkák fővállalkozója is volt.

Cikk megosztása