Kiemelkedően jól ismerjük a Környezetbarát Termék jelölést
Az európai uniós ökocímke 25. születésnapján külön közvélemény-kutatással mérték fel, mit tudnak az európaiak a védjegyről, mi a véleményük róla és hogyan állnak a környezethez.
Az európai uniós ökocímke 25. születésnapján külön közvélemény-kutatással mérték fel, mit tudnak az európaiak a védjegyről, mi a véleményük róla és hogyan állnak a környezethez.
Az EU mellett a tagállamok jelöléseivel kapcsolatban is vizsgálja a válaszadók tudatosságát, felméri mennyire vásárolnának ilyen termékeket, értékeli az ökocímkék fontosságának megítélését és felméri a válaszadók bizalmát abban, hogy a védjegyes termékek valóban környezetbarátak-e.
A felmérésben a válaszadókat arról kérdezték, hogy felsorolt címkék közül melyeket ismerik, látták már vagy hallottak róla. Minden egyes kérdésnél feltüntették a logót, valamint a címke nevét az eredeti és helyi nyelven.
Az eredmény azt mutatja, hogy a válaszadók több mint egynegyede (27 százalék) látta már vagy hallott az uniós ökocímkéről. A tagállami címkék közül a német Kék Angyal (23 százalék) és a francia NF Environnement (18 százalék) végzett a dobogó két alsó fokán.
Az uniós ökocímke Luxemburgban a legismertebb 62 százalékkal, ettől egyetlen százaléknyival marad el Franciaország és Dánia a harmadik 51 százalékkal. Jellemzően inkább a keleti, 2004 után csatlakozott tagállamokban jegyezték meg eddig kevesen az uniós védjegyet. Magyarországon nagyjából ötből egy ember (19 százalék) bólintott rá arra az állításra, hogy látta a virágos logót vagy hallott róla.
Magyarországon a válaszadók mintegy kétharmada (68 százalék) látta már a Környezetbarát Termék védjegyet vagy hallott a róla. Ha tippelni kellene, hogy vajon melyik másik országban a legismertebb a magyar jelzés, valószínűleg szinte mindenki elrontaná a választ. A helyes megfejtést nem a szomszédos országok között kell keresni, hanem északabbra, a Balti-tenger partján: Lettországban a legismertebb a magyar jelölés 13 százalékkal. Szlovákiában 11 százalék ismerte ezt a címkét.
A magyarok a térséghez képest kiemelkedően jól ismerik a saját ökocímkéjüket. Ugyan nem érjük el a németek, a franciák vagy a skandinávok 80 százalék feletti eredményeit, de sikerült messze meghaladni a többi visegrádi országban vagy Horvátországban bevezetett nemzeti jelölések ismertségét hazájukban, és megegyezik az Osztrák Ökocímke (Österreichisches Umweltzecihen) szintén 68 százalékos arányával.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy a válaszadók vásároltak-e ökocímkével ellátott termékeket és az ökocímke jelenléte közrejátszott-e a vásárlási döntésben. Azok közül, akik tisztában vannak az ökocímke jelentésével, 30 százalék válaszolta, hogy már vásárolt az EU ökocímkével rendelkező terméket (Magyarországon ugyanez az arány az egyik legalacsonyabb, 17 százalék volt) Csak picivel maradt el az összuniós vásárlási kedv a német Kék Angyal (Blaue Engel) esetében (29 százalék), és 22 százalék választott már a francia NF Environment címkével terméket.
A fentiekhez képest az ökocímkét ismerő válaszadók közül Környezetbarát Termék Védjegyes terméket Magyarországon 83 százalék, Romániában és Szlovákiában 15 százalék vásárolt. Ez az eredmény elég jónak számít: Németországban szinte ugyanilyen arányban, 84 százaléknyian vettek már kék angyalos terméket, ennél csak az északi országok jelzései értek el jobb arányokat a saját hazájukban. A térségbeli országok közül nem csak a csehek és a szlovákok, de még az osztrákok ökocímkéje is rosszabbul teljesített otthon a magyarnál.
A válaszadókat arról is kérdezték, milyen szerepet játszik az ökocímke a vásárlási döntéseikben. Körülbelül a válaszadók harmadának (32 százalék) volt fontos az ökocímke, ha vesznek valamit, míg egynegyedük (25 százalék) az ellenkezőjét állította. ötből nagyjából ketten mondták, hogy nem figyelik a címkéket (39 százalék).
A felmérésben a válaszadókat arról kérdezték, hogy felsorolt címkék közül melyeket ismerik, látták már vagy hallottak róla. Minden egyes kérdésnél feltüntették a logót, valamint a címke nevét az eredeti és helyi nyelven.
Az eredmény azt mutatja, hogy a válaszadók több mint egynegyede (27 százalék) látta már vagy hallott az uniós ökocímkéről. A tagállami címkék közül a német Kék Angyal (23 százalék) és a francia NF Environnement (18 százalék) végzett a dobogó két alsó fokán.
Az uniós ökocímke Luxemburgban a legismertebb 62 százalékkal, ettől egyetlen százaléknyival marad el Franciaország és Dánia a harmadik 51 százalékkal. Jellemzően inkább a keleti, 2004 után csatlakozott tagállamokban jegyezték meg eddig kevesen az uniós védjegyet. Magyarországon nagyjából ötből egy ember (19 százalék) bólintott rá arra az állításra, hogy látta a virágos logót vagy hallott róla.
Magyarországon a válaszadók mintegy kétharmada (68 százalék) látta már a Környezetbarát Termék védjegyet vagy hallott a róla. Ha tippelni kellene, hogy vajon melyik másik országban a legismertebb a magyar jelzés, valószínűleg szinte mindenki elrontaná a választ. A helyes megfejtést nem a szomszédos országok között kell keresni, hanem északabbra, a Balti-tenger partján: Lettországban a legismertebb a magyar jelölés 13 százalékkal. Szlovákiában 11 százalék ismerte ezt a címkét.
A magyarok a térséghez képest kiemelkedően jól ismerik a saját ökocímkéjüket. Ugyan nem érjük el a németek, a franciák vagy a skandinávok 80 százalék feletti eredményeit, de sikerült messze meghaladni a többi visegrádi országban vagy Horvátországban bevezetett nemzeti jelölések ismertségét hazájukban, és megegyezik az Osztrák Ökocímke (Österreichisches Umweltzecihen) szintén 68 százalékos arányával.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy a válaszadók vásároltak-e ökocímkével ellátott termékeket és az ökocímke jelenléte közrejátszott-e a vásárlási döntésben. Azok közül, akik tisztában vannak az ökocímke jelentésével, 30 százalék válaszolta, hogy már vásárolt az EU ökocímkével rendelkező terméket (Magyarországon ugyanez az arány az egyik legalacsonyabb, 17 százalék volt) Csak picivel maradt el az összuniós vásárlási kedv a német Kék Angyal (Blaue Engel) esetében (29 százalék), és 22 százalék választott már a francia NF Environment címkével terméket.
A fentiekhez képest az ökocímkét ismerő válaszadók közül Környezetbarát Termék Védjegyes terméket Magyarországon 83 százalék, Romániában és Szlovákiában 15 százalék vásárolt. Ez az eredmény elég jónak számít: Németországban szinte ugyanilyen arányban, 84 százaléknyian vettek már kék angyalos terméket, ennél csak az északi országok jelzései értek el jobb arányokat a saját hazájukban. A térségbeli országok közül nem csak a csehek és a szlovákok, de még az osztrákok ökocímkéje is rosszabbul teljesített otthon a magyarnál.
A válaszadókat arról is kérdezték, milyen szerepet játszik az ökocímke a vásárlási döntéseikben. Körülbelül a válaszadók harmadának (32 százalék) volt fontos az ökocímke, ha vesznek valamit, míg egynegyedük (25 százalék) az ellenkezőjét állította. ötből nagyjából ketten mondták, hogy nem figyelik a címkéket (39 százalék).
Magyarországon a megkérdezettek csaknem harmada (32 százalék) válaszolta azt, hogy az ökocímke nem játszik fontos szerepet a vásárlási döntéseikben.
Az EU ökocímkéjét ismerő válaszadókat megkérdezték, bíznak-e abban, hogy az uniós védjeggyel ellátott termékek környezetbarátak. Az eredmény azt mutatja, hogy az ökocímkét ismerők több mint háromnegyede (78 százalék) bízik ebben a tanúsítványban. A válaszadók közel egynegyede (24 százalék) teljesen egyetért, míg csupán 18 százaléka nem ért egyet.
A 11 országban végzett felmérésben az EU-ökocímkét ismerők között legalább tízből kilenc válaszadó bízik benne, hogy a termékek környezetbarátak. A legmagasabb arányt Görögországban mérték (95 százalék), amelyet Ciprus, Dánia és Magyarország követ (94 százalék).
Összesen 2130 ökocímke-licenc kiosztása 2017 szeptemberére után 54115-re emelkedett azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a száma, amelyek uniós ökocímkét viselhetnek magukon.
Az ökocímkés licenctulajdonosok nagyjából harmadát a turizmus és vendéglátás adta. Az általános tisztítószerekkel 14 százalékot értek el, a törlőpapírokkal pedig 7 százalékot. A legtöbb licenc, 22 százaléknyi Franciaországba került, a második helyen Olaszország (17 százalék), a harmadikon Németország (15 százalék) állt.
A termékek és szolgáltatások között a legtöbb festék vagy lakk volt (44 százalék), a törlőpapírok 15 százalékkal lettek a grafikai papírok (8 százalék) előtt a másodikok. A legtöbb ökocímkés terméket, több mint harmadukat Spanyolországban állították elő (34 százalék), amelyet Olaszország (16 százalék) és Olaszország (8 százalék) követett.
A termékek és szolgáltatások között a legtöbb festék vagy lakk volt (44 százalék), a törlőpapírok 15 százalékkal lettek a grafikai papírok (8 százalék) előtt a másodikok. A legtöbb ökocímkés terméket, több mint harmadukat Spanyolországban állították elő (34 százalék), amelyet Olaszország (16 százalék) és Olaszország (8 százalék) követett.
_________
Kapcsolódó forrás: Európai Bizottság Nyilt adatportálja
Az európai állampolgárok környezethez való viszonyulása: Tájékoztató kivonat