A megújult, modern Hungexpo Vásárközpont területén a népszerű „Utazás 2009” turisztikai vásárral egyidőben rendezik meg az I. Európai – benne a III. Magyar – LEADER Expót február 27-től március 1-ig. A magyar régiók, térségek, LEADER Helyi Akciócsoportok képviselői külön pavilonban, mintegy 6400 m2-en mutatkoznak be ebben a pár napban.

A hatalmas csarnokba lépve tetszetős helyet foglal el az ős-leaderes Milkovics Jenő, aki magát csak a Magyarországi LEADER Szövetség „udvari fafaragójának” tartja, hiszen 2001 óta tag. A Baranya megyei, háromszáz lelkes Gödreszentmártonban élő Milkovics tíz éve foglalkozik fafaragással, ez a hobbija. Nézve a hatalmas megmunkálásra váró tölgyfarönköket nehezen hihető, hogy ez pusztán csak időtöltés. Inkább életre szóló feladat és elhivatottság, hiszen a 2009-es I. Európai LEADER Expón elkészül az a Magyar Életfa, mely 24 uniós „fatársával” egyetemben pár éven belül a Hungexpo területén szimbolizálja majd az uniós egységet. Az egység már most létrejött, hiszen a LEADER Szövetségnek köszönhetően 60 kézműves képviselteti magát, és ezzel a magyarországi régiókat a mustrán.

Arra, hogy egy városi, budapesti ember is követheti a magyar kézműves hagyományokat, élő példát ad a zengővárkonyi Tojásmúzeum közvetlen szomszédságában bemutatkozó Berszánné Román Erzsébet, aki 12 éve tojásfestéssel foglalkozik. Sokszor találkozott már azzal a felkiáltással, hogy lehet az, hogy egy városi asszony is ismeri a tojásdíszítés csínját-bínját! Sikerét bizonyítja, hogy húsvéti időszakban sokszor azon kapja magát, hogy a festéken és a viaszon túl már nem sok minden marad a locsolóknak. Kezdetben fizetés-kiegészítésként űzte a mesterséget, ma pedig már ez a fő foglalkozása. A legtöbb munkáját tyúk- és libatojásokra rajzolja, de használ strucc-, emu-, kacsa-, fácán- és fürjtojásokat is.

Ha már írtunk arról, hogy a kézműves szekció komoly feltűnést kelt masszív megjelenésével az Expón, nagy érdeklődésre tart számot a nádudvari jurtasátor is. A Hortobágyi LEADER Akciócsoporthoz tartozó Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája az interakciót hirdeti, csakúgy mint iskolájukban, ahol négy év alatt lehetőség van a népi kultúra megismerésére, népzene, néptánc, néprajz és művészettörténeti oktatásra. Benő-Nagy Réka oktató szerint, amióta uniós tagok vagyunk, egyre jobban felerősödik a népi kultúra ápolásának, megtartásának igénye. Erről beszélnek az ökogazdák és termelők az I. Európai LEADER Expón is. A bujáki népviseletbe öltözött Nagy Jánosné, Magdi a 150 éve működő malomban őrölt, Nógrád megyei pásztói biolisztből készült kenyérrel és süteménnyel kínált bennünket. A tönkölybúza-alapú termékek sokak számára már hozzátartoznak az egészséges életmód mindennapjaihoz, de Magdi szerint a térségben élők még ódzkodnak attól, hogy megváljanak a megszokott fehér kenyértől, ezért egyelőre budapesti biopiacon kínálják az adalékanyag- és élesztőmentes nógrádi gabonatermékeket.

Ha eljutunk a Rendek Tanya asztaláig, akkor azonban tapasztalhatjuk, hogy a mangalica zsír csak és kizárólag tiszta búzából készült fehér kenyérrel élvezhető. A térség Budapesttől 80, Kecskeméttől 20 km-re található, Magyarország szívében. Rendek Lászlóné, Olgi és családja 17 éve termeszt őshonos és alternatív növényeket, tart őshonos állatokat a Kiskunsági Nemzeti Park területéhez tartozó tanyán. Innen származik a homoktövis is, mely kiváló immunerősítő, 28-féle hatóanyaggal. Elismerik és díjazzák tevékenységüket, többek között 1998-ban a „Henry Ford" díj Európai különdíját vehették át a Magyar Tudományos Akadémián, a népi kultúra megőrzéséért és a környezetvédő gazdálkodásért.

Ahogy a Rendek Tanya, úgy a Dél-Mátra Közhasznú Egyesület képviseletében Mészáros Éva elmondta, ők is a kistérségen belül szeretnék értékesíteni a 24 településről származó bort vagy éppen az erdei termékeket, mint például a vargányát és feketegombát. A mangalica zsíros falatka után pedig tökéletesen csúszik egy pohár kiváló nagyrédei bor.

A nap végére a koronát az újszilvási cserszegi fűszeres szőlőpálinka teszi föl. Bolyhos László és családja 2003-ban Pest megyében, Cegléd mellett épített egy új, az Európai Uniós követelményeknek megfelelő kisüsti pálinkafőzdét, palackozót és gyümölcsaszalót. A Bolyhos család által szabadalmaztatott aszalt gyümölcs ágyon érlelt, tiszta aromájú, kellemes ízű hungarikumként is elfogadott pálinka. Az érlelést követően, a palackozás során, a pálinka fajtájával megegyező, saját készítésű aszalt gyümölcsöt teszik az üvegekbe, majd erre töltik a pálinkát. Ezt követően további 5-6 hónapig érlelik. Nem titkolt céljuk, hogy a férfitábor után a nőket is megnyerjék a gyümölcságyas kulturált pálinka fogyasztás ügyének. Legutóbbi elismerésük a 2006 novemberében elnyert, Kiváló Magyar Élelmiszer minősítés volt.

Forrás: umvp.eu

Cikk megosztása