A 17. Sziget fesztivál LEADER utcájának egyik első faházában két „házigazda” fogad: a sós perec és a méz.

Előbbi szabadon kínálja magát, hosszas maradásra bírva a vendégeket az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) által támogatott Hungarikum Faluban, fogyasztása közben pedig az érdeklődők megismerkedhettek a Zala-vidék édes különlegességeivel: a hagyományos lépesméz, valamint akác-, hárs-, és virágmézek mellett az üvegekben magos akácméz, gesztenyeméz és aszalt gyümölcsös méz is csillog.

A Zalai Témautak Szolgáltató Nonprofit Kft. házikójában természetesen a finom csalogatók mellett hús-vér házigazda hölgyeket is találtunk. Salamon Anita, a LEADER Helyi Akciócsoport munkaszervezetének tagja elárulta, hogy a kiállított mézfajták mindegyike egyetlen termelőtől a Nemessándorházán élő Zalavári Ferenctől származik, prospektusaikkal, mézesüvegjeikkel azonban összesen harmincegy település méhészeit képviselik a Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, valamint a Zalaegerszegi kistérség területéről.

- Alapvetően vidékfejlesztéssel, falusi turizmussal és a helyi gazdák termékeinek népszerűsítésével foglalkozunk. A méhészek összefogása szintén fontos feladatunk, amire kiváló lehetőséget kínálnak a kistérségi napok, vagy az olyan nagyrendezvények, mint amilyen a Sziget is. A nehézséget az jelenti, hogy igazi kihívás a termelőket kimozdítani otthonról: talán, mert nem mernek kiszakadni a megszokott közegből és feljönni a fővárosba termékeiket népszerűsíteni, de természetesen ők is örültek ennek a lehetőségnek.

Salamon Anita azt is elmondta, hogy több olyan támogatási formára lenne szükség, amelyek célzottan szólítják meg a méhészeket, mint például az ÚMVP III. tengelyének mikrovállalkozás-fejlesztési kiírása volt. Térségi LEADER-stratégiájukra hivatkozva előrebocsátotta: náluk meg is fognak hirdetni hasonló jellegű pályázatokat.

Beszélgetésünk közben az ajándék-perecek gyorsan fogytak, többször újra kellett tölteni a cseréptálakat. Az odatévedők ritkán kérdezősködtek, mi azonban kíváncsiak voltunk arra, mégis mi a különbség egy-egy mézfajta íze között. A nyugat-dunántúli házigazdák szerint a gesztenyemézé például erőteljesebb, intenzívebb ízvilágú. S ha már az ízeknél tartunk, beszélgetőpartnerünk megemlítette azt is, hogy legutóbb, a Budai várban megrendezett Hungaro faluban egyik kiállítójuk egészen új mézötlettel állt elő: repertoárjában csokiméz, valamint fokhagymás és málnás méz is helyet kapott. A pénteki születésnapját itt, a Hungarikum Faluban ünneplő hölgy szerint az is egyfajta útja lehet a méz iránti kereslet növelésének, ha hasonlóan kreatív ötletekkel próbálják a méhészek felkelteni a vevők kíváncsiságát, valamint ha nagyobb célcsoportot érintenének különböző promóciós eszközökkel. Általános problémaként, amely a méhészeti ágazatra is igaz, a „pénzcentrikusságot” emelte ki: a vidékről származó magyar termékek helyett sok mindent külföldről, olcsón szereznek be a multik. Ezen segíthetnek a több tucat helyi vidékfejlesztési stratégiában szereplő LEADER-boltok, melyek országos összekapcsolásával a helyi termékek új értékesítési hálózata jöhet létre a közeljövőben.

A LEADER utcában kiállított mézek készítőjét, Zalavári Ferencet telefonon kérdeztük a méhészek helyzetéről. Ő azonban az előbb említett probléma elé a termékhamisítás kérdését helyezte.

- Nagyon fontos megelőznünk, hogy a minőséget esetleg iparilag megronthassák. Az üveg tetején található egyedi sorszám pontosan abban segít, hogy a méz előállítóját könnyen azonosíthassa a vevő, ugyanis az Országos Magyar Méhész Egyesület honlapján a méhészek sorszámukkal együtt regisztrálva vannak. Ezáltal a méhész saját termékéért garanciát vállal, és a fogyasztó is ahhoz a termelőhöz fog visszatérni, amelyikben megbízik.

Zalavári Ferenc szerencsésebbnek tartja a méhészet, a méztermelés helyzetét, mint a többi mezőgazdasági ágazatét, még ha a vegyszerezés és a környezetszennyezés helyenként hátrányosan is érinti a gazdákat. Azt is elárulta, hogy a méhészek számára meghirdetett pályázatokon is rendszeresen részt vesznek.

- Szoktunk pályázni, de nagy szükség lenne az olyan kiírásokra, melyek a kisebb termelőket célozzák meg, és nem a nagyobb beruházásokra összpontosítanak. Ez azért is fontos, mert mi jórészt kis beszerzéseket szoktunk elkönyvelni, és ehhez arányló kisebb léptékű fejlesztéseket hajtunk végre, viszont tisztában vagyunk azzal, hogy a fejlesztés elengedhetetlen, és persze sok kicsi sokra megy.

A méhész bizakodó: októberben várják a LEADER-pályázatokat, utána újra nyílnak az ÚMVP III. tengelyének intézkedései, ősszel és télen pedig talán megemelkedik a méz ára is, és a mostaninál nagyobb kereslettel találja szemben magát az ágazat. A régió mézes háza pedig az egyhetes Hungarikum falubéli jelenléttel szerepet vállalhat abban, hogy utóbbi meg is valósuljon.

Hegedűs Gabriella

A fesztivál idején készült fotóink a Galériában gyűlnek folyamatosan!

A falu napi tematikus programja: Jurta-nap: ősi magyar történeti játékok bemutatója!

A többi programról itt!

Cikk megosztása