A Sziget nulladik napjának délelőttje a vidéki kora reggeleket idézte meg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) által támogatott Hungarikum falu LEADER utcájában.
Néhányan a faházak „lakói” közül már kinyitottak és a házak tövében beszélgettek, míg a fiatalság nagy része még nem bújt elő sátrából. Akadtak azonban olyanok is, akik már éberen keresgélték a reggelinek valót a Sziget útjain, közülük sokan hagyták magukat elcsábítani a frissen sütött „falusi” péksütemények láttán. A Hungarikum Faluban napközben még bővebben válogathattak a szabadon kóstolható termékek között: kínáltak számukra szalonnát, mangalica kolbászt és magas gyümölcstartalmú üdítőt is. Mi mindhármat kipróbáltuk.
Trikonovics Klárától, aki ínycsiklandozó péksüteményeivel a Dél-alföldi régió faházába rendezkedett be, frissen porcukrozott kakaós csigát kaptunk. Eddigi tapasztalatai szerint a német szigetelők számára ez a legkedvesebb étek, főleg ők vásárolnak belőle. A nagy érdeklődésen nem is lehet csodálkozni, hiszen a pogácsák, cipók, csokoládés táskák minden reggel puhák, kívánatosak – egyenesen nagybánhegyesi pékségükből hozzák őket a Hungarikum Faluba.
- Hét éve üzemeltetjük pékségünket, de a válság miatt mostanság kevesebb a vásárlónk. A multik hatása sajnos szintén érezhető, annak ellenére, hogy mi tartósítószer nélkül állítjuk elő áruinkat, és az amott kaphatóknál sokkal jobb minőségben. Az a véleményem, hogy azokat, akik nem tartják be az előállításra vonatkozó szabályokat, ki kellene szűrni, s helyettük csak a becsületes termelőknek engedélyezni a további működést.
A mezőkovácsházi pékárust a Békés megyei Kertészek Földje Akciócsoport kereste meg, aki hamar csatlakozott is.
- Nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a LEADER közösségen belül, pályáztunk is már az ÚMVP keretében, de várjuk az októberben megnyíló térségi LEADER-kiírásokat is. Amennyire csak tudunk, igyekszünk felfelé kapaszkodni.
Délutánra már az összes faházikó, a Nyugat-Dunántúltól a Dél-Alföldig kóstolókkal, kézműves bemutatókkal, vendégváró szóval és szép történetekkel várta a koncertek között odalátogató szigetlakókat. Volt aki lépesmézet, más tűzzománc ékszereket vagy mézeskalácsot kínált, a szatmárcsekei sátorban pedig már javában magozták a szilvát, amiből később rézüstben készült az ízes lekvár. A színes választék közelebbi felfedezése érdekében sokan sétáltak végig a Hungarikum Falu LEADER utcáján.
Mi is folytattuk a kóstolást, utunkat a Közép-magyarországi régió faháza felé vettük. A vendégeket a „100% mangalica, 100% magyar” szlogen vonzza ide, ahol abált szalonna, mangalica kolbász, valamint az ezekből készült szendvicsek kaphatók. Az asztalon illatozó húsokkal a HAJT-A Csapat LEADER akciócsoport területén fekvő Tápiógyörgyét és környékét képviselik. Kérdéseinkre Bajcsi István, a Mangalica Szövetkezet egyik tagja felelt, köztük arra is, hogy miért jobb és egészségesebb a hagyományos magyar sertésfajta húsa a többiénél.
- A mangalicának tömöttebb, rostosabb a húsa, és egyáltalán nem tartalmaz antibiotikumokat, növekedési hormonokat, viszont vitaminokat, ásványi anyagokat és egészséges olajsavakat annál inkább. Ez mindenképpen egy valódi nemzeti kincs, amelyet fel kellene karolni. Az itteni megjelenési lehetőség egy lépés a jó irányba, de néha úgy érzem, kevés a lehetőség a népszerűsítésére, és a fiatalság már nem is nagyon tudja, milyen a mangalica.
Bajcsi István hozzáfűzte: szigorú szabályzattal kell rendelkezniük, hogy megőrizhessék a jóízű, minőségi mangalica hírét, és persze a folyamatos színvonalat. Akadályozó tényezőként ezúttal is előkerült a bevásárlóközpontok térhódítása.
- Egyre nehezebb az értékesítés, mert a külföldi, helyenként génmanipulált termékek kiszorítják a magyar disznóhúst a piacról. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál szoktunk pályázni, ismerjük az ÚMVP jogcímeit is, ezen kívül rengeteg rendezvényre ellátogatunk, hogy népszerűsítsük a magyar mangalicát. Talán segíthetnek a problémán a több tucat helyi vidékfejlesztési stratégiában szereplő LEADER-boltok, melyek országos összekapcsolásával a helyi termékek új értékesítési hálózata jöhet létre a közeljövőben.
Meghallva beszélgetésünket, egy jól megrakott abált szalonnás szendvics újdonsült gazdája, Wágner Szabolcs odahívott minket saját fabódéjukba, ahol a Közép-Dunántúlt képviselik. Ők a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének (Botész) termékeit hozták el a Hungarikum faluba, így például lekvárt, szörpöt és ötven százalékos gyümölcstartalmú üdítőket.
- Először csak bodzát, majd később más gyümölcsöket kezdtünk feldolgozni. Így a kimaradt termést, amelyet nem sikerült értékesíteni, mégis hasznosítani tudjuk, feldolgozva újból eladásra kínálhatjuk. A sárszentágotai üzemben előbb préseljük a gyümölcsöket, majd az így kinyert gyümölcslevet vízzel felhígítjuk. Nem használunk tartósítószert, az üdítő hőkezelve kerül a boltokba.
Az egyetemista Szabolcs édesapja a szövetkezet mintegy kétszázötven tagjának egyike. A fiatalember elmondta: bár a szervezetben néha tapasztalható némi széthúzás, próbálkoznak összefogni őket, ami legtöbbször sikerrel jár, hiszen mindenki felismeri, hogy az érdek közös. Az ÚMVP termelői értékesítő szervezeteknek szóló kiírásai őket sem hagyják hidegen, melyek támogatásai segítségével még jobban összehangolhatják a munkafolyamatokat a gyümölcsök betakarításától a csomagoláson át az értékesítési csatornák kialakításáig. A közös fellépés eredménye, a tartalmas, sűrű gyümölcsnedű pedig a szigetlátogató Molnár Lajos szerint is „marha jó”, aki hosszan ízlelgetve kóstolta tovább az újabb pohár üdítőt.
Hegedűs Gabriella
A fesztivál idején készült fotóink a Galériában gyűlnek folyamatosan!