Az agráriumban is jelentkező negatív folyamatok enyhítése érdekében a szakma összefogására szólított fel Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdán Debrecenben a Farmer-expo megnyitóján.
Miután egész Európában és Magyarországon is csökken a fogyasztás, a világban pedig jó termések vannak mind a nyári növényekből, mind várhatóan kukoricából, hazánk kitörési pontja a magas minőségű termékek előállítása és a fejlesztés lehet - hangsúlyozta a tárcavezető.
Elmondta: újra megnyitották a mezőgazdaságigép-támogatási keretet és még ősszel megnyílik az állattenyésztési támogatás, s 2-3 év múlva, ha befejeződik a fejlesztés, a magyar állattenyésztés Európa egyik legkorszerűbb és leghatékonyabb ágazata lesz.
Gráf József bejelentette: komolyan foglalkoznak azzal, hogy jövőre a legnagyobb mezőgazdasági szakkiállítást, az OMÉK-ot ne Budapesten, hanem vidéken rendezzék, s helyszínként erre jó esélye van a Farmer-expót immár 18. alkalommal megrendező Debrecennek.
A földművelésügyi miniszter szólt arról, hogy a mezőgazdasági alapanyag-termelés adja a nemzeti össztermék (GDP) 4,5-5 százalékát, de a vetőmagtermelést, a növényvédőszer- és műtrágyagyártást, a gépforgalmazást és élelmiszeripart is tekintve a GDP 13-15 százalékát jelenti az agrárbiznisz.
Magyarországon 190 ezer agrárvállalkozás van, de 2,5-3 millió ember vesz részt valamilyen módon az agrártermékek előállításában - tette hozzá Gráf József.
A 18. debreceni Farmer-expó megnyitóján átadták az idei díjakat. A vásár Termék Nagydíját az Agroker Holding Zrt., a Hortico kertészeti vásár Termék Nagydíját az Árpád Agrár Zrt. kapta.
Az idei debreceni mezőgazdasági expón több mint 300 kiállító vesz részt, s a bemutatókhoz kapcsolódva számos szakmai fórumot is tartanak az egyetemi agrárcentrumban.
A hazai termékek népszerűsítésére a vásári területen mangalica utcát is kialakítottak, a tejcsárdában pedig termelői tejet kóstolhatnak a látogatók.
A juhágazat fejlesztéséről
A magyar juhászat fejlesztése érdekében nem elég az export növelése, a
hihetetlenül alacsony belső fogyasztást is növelni kell - mondta Gráf József
földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdán Debrecenben.
Magyarországon egy ember évente 25-27 dekagramm bárányhúst fogyaszt. Ha
csupán egy kilogrammra sikerülne növelni ezt a mennyiséget, az megoldaná az ágazat
gondjait - fogalmazott a miniszter a Farmer-expón rendezett juhászati fórumon.
A hazai juhászati ágazat az állattenyésztés két százalékát, a teljes mezőgazdasági termelés egy százalékát adja jelenleg - mondta Gráf József.
Megemlítette, hogy az Európai Unió tagországaiban összesen 110 millió juh van, ennek ellenére az EU nem önellátó. Jelenleg az unió a fogyasztás 80 százalékát állítja elő, 20 százalékot importál - a két legnagyobb beszállító Ausztrália és Új-Zéland -, de az előrejelzések szerint a következı 5-10 évben 74-75 százalékra csökken az EU termelése.
A magyar juhágazatnak tehát van lehetősége az export növelésére, de a fejlesztéshez elengedhetetlen a belső fogyasztás növelése - mutatott rá a miniszter.
A szakmának el kell döntenie, milyen irányba kíván fejlıdni, s ki kell dolgoznia a magyar juhtenyésztési stratégiát - mondta Gráf József, aki szerint tarthatatlan, hogy a
21-22 kilogrammos bárányok 90 százalékát élő állatként exportáljuk.
Meg kell teremteni a juhágazat feldolgozó hátterét - szögezte le Gráf József a
debreceni Farmer-expón.
Az öntözést támogatni kell
Az öntözés állami szerepvállalás nélkül nem elképzelhetı, hiánya hátrányba hozza
a mezőgazdasági ágazat hazai szereplıit más országokhoz képest - mondta Gráf József földmővelési és vidékfejlesztési miniszter szerdán Debrecenben.
Míg a fejlett európai országokban az öntözhetı területek 60-70, de van ahol 80
százalékát is öntözik, addig Magyarországon ez az arány mindössze 30 százalék - mutatott rá a tárcavezetı a Farmer-expón megrendezett, a mezőgazdasági
vízhasznosításról szóló konferencián.
Magyarországon 1990-től 30 százalékkal esett vissza az öntözésre fordított
mezıgazdasági vízfelhasználás - közölte a miniszter, aki szerint az európai piacon komoly versenyelőnyt jelent, ha Magyarország kiváló talajadottságait és vízkészleteit megfelelıen kihasználja.
Gráf József szerint ma sok a vízszolgáltató hazánkban, ami ár-érték torzulásokat eredményez. Példaként említette, hogy tízszeres árkülönbség is megjelenik egyes szolgáltatók árai között.
A költség-minimalizálás érdekében is szükséges a mezıgazdasági vállalkozások
által létrehozott és működtetett Termelői Vízszolgáltatási Társulások létrehozása -
mondta Gráf József, aki szerint ha ezek speciális termelı csoportnak számítanak,
központi támogatásukra is lehetıség nyílik.
A miniszter úgy véli, hogy a vízgazdálkodás statisztikai rendszere nem működik megfelelően, ellentmondásosak az adatok, s nem tisztázott, mik az állami feladatok a mezőgazdasági vízgazdálkodásban.
A szaktárca vezetője szerint "a támogatási rendszer súlypontját az öntözés
irányába kell eltolni".
Fontos feladatnak nevezte a mezőgazdasági vízfelhasználással kapcsolatos létesítmények fenntartását és karbantartását.
Gráf József szavai szerint "a vízbiztonság veszélyben van, ezért meg lehet és meg
kell akadályozni, hogy az Európai Unióban lecsökkentsék, vagy megtiltsák a mőködtetés állami támogatását".
Ennek érdekében egységesen kell fellépnünk főként az EU új tagországaival - tette
hozzá a miniszter.
Forrás: MTI, fvm.hu