A kisiskolások és az óvodások fejlődéséért pályáznak

Pályázati forrás bevonásával szeretnék erősíteni Gyulán az óvodások, kisiskolások személyiségének fejlődését.

A "Legyünk együtt" szabadidős programokkal szeretnék erősíteni az intézményekbe járó gyermekek, kisiskolások, családok közti társas kapcsolatot Gyulán.

A programok "Ép testben, ép lélek" mottóval, a mozgásos játék lehetőségeivel törekednek az elfogadó és toleráns magatartás kialakítására. A közösségépítéssel az érzelmi nevelés, az erkölcsi-akarati élet jellemzőinek fejlődését segítik. A programok közös versenyjátékot, szabad játékot, "ugrálóvárazást", pihenést és beszélgetést biztosítanak az óvodapedagógusok szervezésében.

A "Legyünk együtt" programok várható összköltsége 3 millió forint, a pályázatban igényelt támogatás 2 millió 420 ezer forint.

*

Fejlesztés előtt a fürdő

Az elmúlt hónapok egyik központi témája volt Gyulán a várfürdő fejlesztése.
Várhatóan ősszel dől el az, hogy megvalósítható-e a 2,5 milliárd forintos
egyedi projekt.

- Nem véletlen, hogy ilyen nagy figyelmet kapott a városban a fürdőfejlesztés, hiszen e létesítmény sorsa meghatározó Gyula számára. Ősszel nagy döntés vár a képviselő-testületre, ekkor derül ki, hogy van-e az országos tervpályázaton győztes elképzelés, vagy a Kovacsics Imre ügyvezető igazgató által már korábban továbbfejlesztett projektet viszi tovább a város - fogalmazott elöljáróban dr. Perjési Klára polgármester.

- Szeptember végén, október elején derül ki, hogy képesek vagyunk-e az egyedi projektre benyújtani a pályázatot. Ehhez ugyanis nemcsak tervek kellenek, hanem megvalósíthatósági tanulmány, melynek a finanszírozhatóságot és a fenntarthatóságot kell bemutatnia - szögezte le a polgármester.

- A várható fejlesztéseknek három fő szempontot kell figyelembe venniük. Az egyik az, hogy a meglévő fürdőlátogatókat, betegeket megtartsuk. Komoly gondot okoz az, hogy hidegebb időben, a wellness területét leszámítva, nem biztosított a családok szórakozása. A fiatal vagy középkorú szülőkkel érkező, 1-10 éves gyermekek télen kevés szórakozást találnak maguknak a fürdőben. Ezen változtatnunk kell - jelentette ki Kovacsics Imre. A fürdővezető harmadik pontként egy teljesen újnak számító irányt is kijelölt.

Fizetőképes kereslet ugyan volna rá, de Gyulán egyelőre még nem épült ki a magángyógyászat infrastruktúrája, amely alatt a társadalombiztosítás által nem fizetett szolgáltatásokat lehet érteni. Kovacsics Imre szerint ez a jelentős részben a szépészeti beavatkozásokra alapozó üzletág lehet a jövő Gyulán. Kovacsics Imre nem rejtette véka alá, hogy a tervezett 2,5 milliárd forintos fejlesztés tervpályázatára olyan javaslatokat várnak, melyek a valóság talaján állnak. Vagyis nem utópisztikus, hanem a történelmi környezetbe illő és illeszkedő, magvalósítható projektekre számítanak. Alapfeltétel, hogy a beruházás érdemben emelje a fürdő rangját, mutasson előre, és vegye figyelembe a már említett sarkalatos pontokat. Városi összefogásra van szükség a fejlesztésekhez - Azt rögtön szeretném leszögezni, hogy a fürdő elképzelései, törekvései semmit sem érnek, ha nincs mögöttük összefogás. Ha a városban lesznek négycsillagos szállodák, de a fürdő szolgáltatásai romlanak, nem jön ide a vendég, mert nem tudja mivel elütni az idejét. Ugyanez igaz fordítva is, vagyis Gyulát, mint turisztikai célpontot komplex módon kell szemlélni. Minden összefügg mindennel - fogalmazott Kovacsics Imre.

*

Közel 150 milliót nyertek óvoda- és iskolafejlesztésre

Összesen 147 millió forintot nyert Battonya, Békéssámson, Csorvás, Gyula, Szeghalom, Tótkomlós, Köröstarcsa és a Szeghalom Többcélú Kistérségi Társulás az Önkormányzati Minisztériumtól.

Az országban 896 jelentkező 1323 pályázatot nyújtott be 23,3 milliárd forint összegben. Végül 4,1 milliárd forintot osztottak szét Varga Zoltán önkormányzati miniszter döntése alapján.

A segítség mindenhol jól jött. A Battonyai Napközi Otthonos Óvodák három tagintézménye a pénzből, a gazdaságos működtetés érdekében, a Fő utcai, a Puskin és a Rózsa utcai épületükben is korszerűsítik a fűtést és kazáncserét terveznek — tudtuk meg Mudrityné Varga Andrea óvodavezetőtől. A forrás burkolatcserét is lehetővé tesz és akadálymentesítik is a három óvodát. Három kültéri játszóvárat is vásárolnak, amelyeket ütéscsillapító burkolattal látnak el.

A csorvási vezető óvónő, Barakonyi Györgyné is örül, hogy nyert a csorvási pályázat, hiszen így indíthatnak egy minicsoportot, ahova 2 éves kortól vehetnek fel 10—12 kisgyermeket. A tótkomlósi önkormányzat 2009 áprilisában benyújtott pályázata is sikeres volt, a Diófa utcai tagóvoda fejlesztésére kaptak 19 millió forintot. Így az intézmény fűtéshálózatának a korszerűsítését, a külső nyílászárók cseréjét, valamint egy 60 négyzetméteres, új tornaszoba kialakítását, a fejlesztést szolgáló tornaeszközök beszerzését oldhatják meg.

A fejlesztéshez az önkormányzat 5 millió önerőt biztosít. A békéssámsoni óvoda belső felszereltsége tavaly megújult, az idei nyertes pályázatnak köszönhetően pedig a rossz ereszcsatorna, az elavult elektromos hálózat, a nyílászárók helyére kerül új. Napkollektort szerelhetnek fel a meleg víz előállítására, és a mázas, de szétmálló tetőcserepet is kicserélhetik.

Nosza József, Köröstarcsa polgármester elmondta, hogy a település 19, 9 millió forintot nyert az Önkormányzati Minisztériumtól a „nagy iskola” külső nyílászáróinak cseréjére, illetve a tornaterem parkettájának és világításának korszerűsítésére.

A „nagy” jelzőt az intézmény azzal érdemelte ki, hogy ott negyediktől a nyolcadik évfolyamig tanulnak a diákok. Mindkét épületet érinti ugyanakkor az a 40 millió forintos beruházás, amely a tavaly év végén meghozott kormány döntéseknek köszönhetően kezdődhet majd el. Az összegből az ingatlanokat akadálymentesítik. Az általános iskola emellett közel 37 millió forintot nyert a kompetenciaalapú oktatás bevezetésére.

*

Gyula város és Békés megye közös ipari parkot építene

Közösen hozhat létre ipari parkot a 44-es főút gyulai elkerülő szakasza mentén a fürdőváros és Békés megye önkormányzata.

Az ötletet az adta, hogy mind a két fél rendelkezik egy-egy nagyobb területtel, és alapvetően Gyula és a megye is ösztönözni szeretné a gazdaság fejlesztését. Ráadásul a korábbi megyeszékhelyen jelenleg nincs olyan terület, ahol egy nagyobb befektető érdeklődése esetén a helybeliek érdemi ajánlatot tudnának tenni. Ezzel együtt helyi vállalkozók részéről is lenne igény erre a szolgáltatásra.

— A város korábban úgy alakította ki a saját, ipari fejlesztésre szánt területét, hogy ahhoz a megyei önkormányzat is csatlakozni tud a maga földterületével. Első lépcsőben az ipari park cím megszerzésére pályázunk a gazdasági tárcánál, ennek érdekében már most együttműködünk Gyulával. Ha a címet sikerült megszereznünk, utána következhet a terület közös hasznosítása, az infrastruktúra fejlesztése, kiépítése — tájékoztatott Farkas Zoltán, a megyei közgyűlés alelnöke.

*

A falusi tevékenységek megőrzéséért dolgoztak

Uniós támogatásból végzett közös kutatást az Arad és a Békés megyei múzeum. "A román és a magyar falu az európai uniós integráció tükrében" címmel.

Az 52 ezer 360 eurós projekt olyan programokat - kutatás, szemináriumok, kiállítások, film, könyvbemutató - foglalt magában, amelyek célja a két megye román és magyar falvai kulturális identitását meghatározó hagyományos tevékenységek kutatása, népszerűsítése volt.

A bibliográfiai adatokra és levéltári kutatásokra alapozott terepmunka összesen 8 romániai és 4 magyarországi (Méhkerék, Létavértes, Tótkomlós, Orosháza) településen zajlott, a kutatás tárgya pedig a sertéstartás és -húsfeldolgozás, a szőlőművelés és borkultúra, a pálinkafőzés, továbbá a kenyérsütés volt.

A kutatás azt igyekezett bebizonyítani, hogy a magyar és a román falvakban napjainkig gyakorolt hagyományos tevékenységek, mint a szőlőművelés, pálinkafőzés, disznóvágás és kenyérsütés méltó arra, hogy megőrződjön és támogatást kapjon egy multikulturális Európában.

*

Méltó emléket állítanának Erkel Ferencnek

Erkel Ferenc emlékének ápolását tűzte ki célul az a közelgő bicentenárium alkalmából életre hívott pályázat, melyet a Himnusz zeneköltőjének szülővárosában, Gyulán írtak ki.

A felhívás célja, hogy meg- és elismertessék a nemzeti opera megteremtőjének a munkásságát. A pályázaton részt vehet az a Kárpát-medencei, magyar közoktatási intézmény, mely jól látható helyen alakít ki egy Erkel-emlékfalat, ahol bemutatják a zeneszerző életútját.

A győztes iskola 150 ezer forintot kap, az eredményhirdetésre a bicentenárium napján, vagyis 2010. november hetedikén kerül sor.

*

A rekordok kakasfesztiválja Apácán

A búcsú és a kakasfesztivál idején sok apácai haza látogat szülőhelyére, de lapunk azt tapasztalta, zarándokhellyé vált a csanádapácai iskola udvara, sőt, egész Apáca. Nemrégiben nagyon sokan felkeresték az immáron harmadik alkalommal megrendezett kakasfesztivált.

Már a nagykapuban akadt látnivaló, hiszen idén is meghirdették a kakasok szépségversenyét, 17 gazda nevezte be szárnyasát. Nagy volt a dilemma, melyik szépség legyen a nyertes. Dr. Tóth Gábor, dr. Baranyi István és Szemenyei István elárulta, szempont volt a csipkézett taréj, a bátorság, vagyis a harcias vérmérséklet, az állebeny jellegzetessége, a tollazat milyensége. Az apácai Jankó József kivette büszkeségét a ketrecből. Kedvence bizonyos nem kukorékolt, csendben tűrte a fotózkodást, a sztársággal járó gyötrelmeket. A gazda csak annyit panaszkodott szárnyasára, hogy kissé megkopott már a kakas gatyája...

A rekordok fesztiválja az idei, ezt már Fodor József polgármester árulta el. 107 csapat nevezett. A jónak híre megy, futótűzként terjedt az elmúlt évben is, hogy Apácán jó a buli, jó a gasztronómiai körítés és a kísérő programok is a szórakoztatást garantálják.
Benke László Oscar-díjas mesterszakács is ezt erősítette meg. Sőt, mivel láttuk a szarvasi csapat mellett üldögélni, arról faggattuk, mi nyerte el ott a mester tetszését.

- Akkor jó egy verseny, ha a vezetők együtt élnek a nevezőkkel, a főzőkkel. Itt ezt tapasztalom. Hiába no, a fehér asztal a béke szigete, ahol nagy dolgok dőlnek el: akár a sorsunk, vagy életre szóló barátságok, házasságok - sorolta a mesterszakács, aki a franciákat idézte. Mondd meg mit eszel, megmondom, ki vagy! No, ez bizony a déli harangszóra ki is derült.

Miközben Benke Laci bácsiék a legek fesztiválján a legjobb pörkölt készítőit keresték, megnézhettük a kíváncsi közönséggel együtt a falu szülöttének, Mihály Gábor szobrászművésznek a kiállítását, Nagy Bandó András humorista is dedikálta könyveit, a gyerekeknek jó móka volt a bábos előadás, de várta őket sok játék is.

Megtudhattuk, kiket szeretnek, tisztelnek a legjobban, akiket díjaztak is a harmadik kakasfesztiválon:
A Legrégebb óta házasok a településen: Holecska Béla és Tóth Terézia (63 éve). A község legidősebb lakója: Sóki István (97). A legfiatalabb csanádapácai lakos: Nagy Tamás Noel. Csanádapácáért emlékérmet kapott: Batki Ottó, Kanász József. Pedagógusi Szolgálati Emlékérmet Molnár Lajos. Akik kitartanak, azok éjjelig, az utcabálig mulathatnak még, sőt, vasárnap folytatódik a móka-kacagás.

Forrás: Hajdúvölgy-Körösmente Térség Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület, Békés Megyei Hírlap, beol.hu

Cikk megosztása