Falubuszok matricázása a zalaegerszegi kistérségben

A zalaegerszegi kistérség települései sikeresen szerepeltek a kistérségi közösségi közlekedés fejlesztésére kiírt FVM pályázaton, melyen 28 község kapott lehetőséget falubusz beszerzésére.

2009. június 4-én került sor Zalaegerszegen a már beszerzett falubuszok felmatricázására.

A 15 újonnan felmatricázott gépjármű az ÚMVP által előírt egységes arculattal közlekedik az utakon. A többi település még ezután fogja beszerezni a falubuszokat.

*

Ipari park fejlesztése Zalaegerszegen

A zalaegerszegi inkubátorház létrehozásáról és az északi ipari park infrastruktúra-fejlesztéséről szóló támogatási szerződést írt alá a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (NYDRFÜ) és a város önkormányzata június elején, Zalaegerszegen.

Gyimesi Endre polgármester arról számolt be, hogy a 416 millió forintból megvalósuló inkubátorház felépítéséhez több mint 332 millió forint támogatást - az összköltség közel 80 százalékát - nyerte el Zalaegerszeg. A korszerű technikával felszerelt épületben, kedvezményes bérleti díjakkal, szolgáltatásokkal a helyi és térségi mikrovállalkozások számára kívánnak ideális feltételeket teremteni.

A 2.610 négyzetméteres épületben 20-25 vállalkozás számára biztosíthatnak betelepülést. A vállalkozások az irodai szolgáltatások mellett az üzletviteli - jogi tanácsadás, titkári, fordítói tevékenység, piac- és közvélemény kutatás - tanácsadást is igénybe vehetik.

Az északi ipari parkban az infrastruktúra-fejlesztésre 275 millió forintot fordítanak; a beruházást a fejlesztési ügynökség 82 millió forinttal támogatja. A feltáró út és vízi közművek kiépítése már 2007-ben befejeződött, elkészült a villanyhálózat, és végső fázisába ért a gázrendszer kiépítése. A mostani beruházás során a csapadékvíz elvezetés, a vízvezeték, szennyvízcsatorna, a közvilágítás, és a több mint 1 kilométeres úthálózat kiépítése valósul meg. A beruházás várhatóan az év végén, az inkubátorház felépítése pedig jövő nyáron fejeződik be. Forrás: Zalai Hírlap

*

Múzeumi világnap Zala Megyében

Harminckét éve május 18-án ünneplik a múzeumi világnapot, amely esztendőről esztendőre ráirányítja a figyelmet nem csak a kiállításokra és a tárlatokra, de az intézményekben zajló fontos tudományos munkára is. Zalaegerszegen hétfőn sajtótájékoztató keretében ünnepelték meg a jeles napot. A sajtótájékoztatón Vándor László beszélt a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozó múzeumok jelenéről és jövőjéről. A sajtótájékoztatón elhangzott: az intézmények 2009-ben összesen több mint 90 millió forintot nyertek el pályázati úton, ebből kialakítják a Falumúzeum közönség portáját, lecserélték a Göcseji Múzeum megöregedett nyílászáróit, valamint több kiállítás létrejöttét is segítik, a legfontosabbnak az egykori Mecénás galéria ad helyet.

Vándor László a múzeumi világnap kapcsán megjegyezte: a világgazdasági helyzethez képest a Göcseji Múzeum jó helyzetben van, nincsenek ugyanis napi megélhetési problémák. Beszámolt arról is, hogy jelenleg a legfontosabb törekvés az intézmények látogatóbaráttá tétele, amely többek között olyan korszerű, interaktív kiállítási módokat jelöl, amellyel a múzeumok még jobban nyitnak a közönség felé.

*

Korszerű közvilágítás Zalaegerszegen

A közterületi lámpák mintegy 10 százalékának cseréjével, közel 40 százalékos energia-megtakarítást érnek el Zalaegerszegen, ahol európai uniós forrásból végzik el a közvilágítási rendszer korszerűsítését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatán 24,5 millió forintos támogatást nyert a zalai megyeszékhely. A főként az energiahatékonyság növelését szem előtt tartó projekt most kezdődő munkálatai a tervek szerint szeptember 15-ig be is fejeződnek.

Zalaegerszegen az elmúlt években végrehajtott közvilágítás-korszerűsítés ellenére jelentős számban található még olyan lámpatest és fényforrás, amely nem energiatakarékos. A városban használatos közel hétezer darab lámpa közül 791 cseréjét végzik el a következő hónapokban.

*

Az aprófalvak helyzetét és fejlesztési lehetőségeit elemezték a Zalai Falvakért Egyesület 35. alkalommal megrendezett Területfejlesztési Műhelyén

A területfejlesztési rendezvénysorozat vendége dr. G. Fekete Éva egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója volt, aki a hazai aprófalvak helyzetéről tartott előadást.
Magyarországon jelenleg 1035 aprófalu, vagyis 500 főnél kisebb lélekszámú település van, s a számuk folyamatosan emelkedik. Hosszú távon számolni kell tehát ennek a településformának a fennmaradásával, a döntéshozók azonban (talán mert csupán a választók 2,7 százaléka él az aprófalvakban) nem fordítanak kellő figyelmet a legkisebb községek fejlesztésére. A politika nem lehetőségként, sokkal inkább szociális problémaként kezeli az aprófalvakat, és gondot jelent, hogy nem tesz különbséget közöttük, pedig a helyzetük egészen eltérő, hangzott el a rendezvényen.
Dr. G. Fekete Éva elmondta, hogy önmagában a vidékfejlesztési pályázati rendszer sem szolgálja az aprófalvak új pályára állítását, mert nem biztosít elegendő forrást ehhez. Még így is csodát lehetett tenni azonban egy-egy településen, említette, hogy vannak jó példák. Ami a kiutat illeti, állami szerepvállalásra is szükség lesz, helyi szinten pedig arra, hogy a községek felismerjék az értékeiket (a környezet tisztaságát, a modernizáció hiányát), s rendelkezzenek azzal a tudással, amellyel az értékeik piacosíthatók. Fejlődésükhöz ugyanakkor nélkülözhetetlen a térségi összefogás, elszigetelten nem tudnak boldogulni, hallottuk a területfejlesztési műhely rendezvényén.

*

Népszerű volt idén is az egervári szabadtéri színház

Három produkció, tíz előadás: ez az egervári szabadtéri színház mérlege számokban. Bősze Katalin, a Zalai Nyári Színházak Kht. menedzser igazgatója összegzésként elmondta, természetesen a zenés műfaj iránt volt a legnagyobb kereslet, a közönség, különösen ilyenkor nyáron, könnyed szórakoztatásra, vidámságra vágyik. Népszerű volt tehát a Turay Ida Színház vendégjátéka, Eisemann- Szilágyi Zsákbamacska című operettje és a Pesti Magyar Operett Színpad gálája is. Hozzátette, ugyanakkor a Patt Lenn című ősbemutatót ugyancsak jól fogadta a nagyérdemű. Zalán Tibor e verses darabja, melyhez egy középkori vidéki farce szolgáltatta az alapot, a Zalai Nyári Színházak Kht., valamint a Békés Megyei Jókai Színház összefogásában készült. A tervek szerint a következő évadban a Békés megyei közönség is láthatja a művet, és nem elképzelhetetlen, hogy - bérleten kívül - jövőre újra helyet kapjon az egervári teátrum repertoárjában is. A következő nyári műsor összeállításán is gondolkodnak már a kht. vezetői, úgy tervezik, jövő nyáron négy produkció kerül a nézők elé.

Forrás: Zalaegerszegi HVI, Zalai Hírlap

Cikk megosztása