Flúgos futam a Zalán - háromszáz összetákolt vízi jármű a folyón

Zalabér - Az se rossz! – hangoztatták nevetve a lehetőségeket a szombati Puszika Oszika flúgos futam résztvevői.

Közel háromszázan nem kis feladatra vállalkoztak, bevállalták, hogy összetákolt vízi járműveikkel, vagy bolti kenuikkal, csónakjaikkal kilenc kilométeres túrát tesznek a Zala folyón. A Zalabértől Zalaszentgrótig tartó útnak a megpróbáltatáson, s az önfeledt bulizáson túl komoly célja is van, erről Bangó Dezső ötletgazda, főszervező beszélt.

- Szeretnénk elérni, hogy a Zala folyót és környezetét rendbe tegyék az illetékesek – fogalmazott. – Régen a víz és a part egyaránt gondozott volt, manapság ezt nem lehet elmondani. A Puszika Oszika extrém túrát figyelemfelhívásnak is szánjuk. A Zala víze a Balatonban folyik, fontos lenne, hogy minél jobban figyeljen mindenki a folyó állapotára.

Ha néha nehezen is, az indulók – rengeteg néző figyelmétől kísérve - megküzdöttek a folyóval. Nem ment persze mindig minden könnyen, néhányan bizony a vízben kötöttek ki, de a következmény minden esetben csak jóízű nevetés volt.

- Jó a hangulat, örülök, lecsorgunk mi is Szentgrótig. Első alkalommal ülünk kenuba – árulta el a tekenyei Mohari János. Ehhez kollégája, a türjei Tánczos István azt tette hozzá, hogy jövőre teljesen biztos, hogy saját készítésű tutajjal indulnak majd. Idén ennek elkészítésére sajnos nem volt idejük.

A résztvevőket a tüskeszentpéteri hídnál meglepetés locsolás várta, a zalaszentgróti régi zúgónál pedig kezdődött a jól bevált program: a kenuversenyt és az eredményhirdetést követően koncertekkel zárult a Puszika Oszika flúgos futam, mely alcímként az Őrület napja nevet viselte. A hangulatot tekintve teljesen jogosan.

Összebuherált, extrém járgányokkal közel háromszázan csorogtak le a Zala folyón Zalabértől Zalaszentgrótig.

*

Padlófűtéses római kori házra bukkantak Hévízen

Kelta sírok, padlófűtéses római kori lakóépület, ékszerek a népvándorlás idejéből - ilyen és hasonló leletek kerülnek elő a földből Hévíznél, ahol a 76-os főútvonal elkerülő szakasza épül majd, és már javában tartanak a beruházást megelőző régészeti ásatások. Olyan sok az értékes lelet, hogy azokat a szakemberek alig győzik feldolgozni.
A mostani Hévíz határában már a negyedik században padlófűtéses házakban éltek az emberek. A kereskedéshez bronzérméket használtak, ezekből sokat találtak a régészek. Az ásatási területen összesen négy különböző korból kerültek elő leletek.

Ez egy kiváló földrajzi környezet: a Hévíz-domb és a páhoki patak között minden korban szívesen telepedtek le az emberek, a domb ugyanis szélvédelmet, a víz pedig élelmet biztosított. Így aztán egyáltalán nem furcsa, hogy a kora vaskorból, a római korból, a népvándorlás korából is kerülnek elő leletek, települések nyomai erről a viszonylag kicsi területről – mondta el Tokai Zita Mária, a hévízi ásatás vezetője, régész.

A szakemberek találtak 1200-1300 évvel ezelőtt viselt fülbevalót és kis fémdíszeket, melyek egy férfi bőrszíját ékesíthették. A késő népvándorlás-kori népcsoport sírjait már korábban megtalálták a régészek, most pedig a lakóhelyüket is feltárták. A szakemberek szerint ez ritkaság.

Itt ismerünk temetőt, és megvan hozzá a település. Tehát sokkal teljesebb képet tudunk alkotni a hajdani társadalomról, mintha csak az egyiket vagy csak a másikat ismernénk - mondta Ilon Gábor a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat regionális vezetője.

A leleteket Szombathelyen, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat regionális központjában gyűjtik, tisztítják, restaurálják. A hévízi ásatások - a tervek szerint - december 15-éig tartanak, a múltból addig előkerülő tárgyak múzeumokba kerülnek.

*

Hévíz-Alsópáhok kerékpárút-pályázat

A fürdővárost Alsópáhokkal összekötő kerékpárút építésének támogatására nyújt be pályázatot közösen a két település önkormányzata.

A hévízi képviselő-testület már tavasszal hozott támogató határozatot arra vonatkozóan, hogy a városra eső arányban vállalja a 85 százalékos támogatás elnyeréséhez szükséges önrészt. A napokban soron kívül tartott ülésen vizsgálták felül a műszaki tartalmat, a szükséges közműkiváltásokkal együtt, ami jelentősen emeli a költségeket.

Összesen 2,2 kilométernyi hosszúságú nyomvonal kijelölése lett jóváhagyva, alsópáhoki kiindulóponttól az Ady Endre utcán át a Keszthely-Hévíz közötti kerékpárútra történő rácsatlakozással.

Ezzel együtt határoztak az osztatlan gyalogos-kerékpáros út tervezési munka előkészítésének megkezdéséről. A pályázatot a két szomszédtelepülés közösen nyújtja be egy megállapodás keretében, a kiviteli és tervezési költségekkel együtt bruttó 171 millió forintos beruházás megvalósítására. Hévíz, a rá eső bruttó 833 ezer forintos tervezési díjat, valamint a kiviteli költség bruttó 15,4 millió forintos önrészét fizeti. A testület jóváhagyta a partnerségi megállapodást a pályázathoz szükséges önerő, illetve tervezési díj arányos részének biztosítását. Ezzel egyben az Ady utca déli oldalán is teljesítve lesz a biztonságos gyalogosforgalmi igény."

*

Vitézlő sereglet

Rezi - Ifjú vitézek foglalták el a rezi várat. A sereg nem unatkozik, minden napra, sőt éjszakára is jut program bőven. A nomád tábor keretében a Tátikára is ellátogattak.

- Soha annyian nem jelentkeztek a vártáborba, mint idén, sokakat vissza kellett utasítanunk helyhiány miatt. A várudvar szó szerint benépesült - fogalmazott Tafota Istvánné, a tábor vezetője, hozzáfűzve: természetesen nagy öröm számukra a hatalmas érdeklődés. - A létszám egészen pontosan hatvan fő, harmincan Reziből jöttek, a többiek távolabbról, Gyenesdiástól Sármellékig.

A hangulatra nem lehet panasz, s senkinek nem hiányzik az internet, vagy éppen a televízió. A körülmények nomádak, de a rezi vártáborban éppen ez a jó. A tizenegy éves, helybéli Cserép Máté elárulta, hogy harmadik éve résztvevője a tábornak, s csak jó emlékei vannak.

- Jól érzem magam, a programokat szeretem, s örülök, hogy akadnak izgalmas események is - mondta. - A napi teendőkön túl átgyalogoltunk a szomszédos Tátika várba, nem volt fárasztó, pedig sokat gyalogoltunk. Lesz éjszakai túra is, amit szintén nagyon-nagyon várunk.
A programba természetesen nagy adag történelmet is belecsempésztek a szervezők. A gyerekek ismerkedtek a vár(ak) történelmével, s egyfajta számonkérésként helytörténeti totót is kitöltöttek.

*

Sikerrel pályáztak a Borok ünnepnapjaira

2009-ben megvalósuló kiemelt rendezvényekre írta ki a Balatoni Fejlesztési Tanács azt a pályázatot, amelyen a Hévízi Kistérség több települése együttesen indult.

Borok ünnepnapjai Hévízen és kistérségében címmel egy komplex rendezvénysorozattal pályázott és nyert 3,3 millió forintot Hévíz és négy község.
Mint Peresztegi Zsolttól, a pályázat írójától megtudtuk: hat rendezvényből áll majd az idei év nyertes programsorozata. Nyitánya a hévízi borfesztivál lesz, ezt követi az egregyi, a rezi és a cserszegtomaji szüreti mulatság, majd a sort a sármelléki prósza- és borfesztivál zárja.

-A tematikai összeállításnál törekedtünk arra, hogy új színfoltokat, új előadókat csempésszünk a megszokott rendezvények közé – mondta Peresztegi Zsolt, a hévízi Festetics György Művelődési Központ munkatársa, majd így folytatta: -Ebben az évben igyekszünk a fiatalok felé nyitni, s olyan szereplőket kértünk fel, akik nem csupán egy műfajban dolgoznak, hanem több művészi ágat ötvöznek. A hévízi borfesztiválon például egy népzenekar és egy rockzenekar lép egyidejűleg
a színpadra.

Egy-egy ilyen kísérlet persze nem biztos, hogy el is nyeri a közönség tetszését, ám ennek felmérésével Hévízen folyamatosan foglalkoznak.
- Az általunk szervezett fesztiválokon mindig adunk ki olyan közvélemény-kutató lapokat, amelyeken a vendégek, a nézők jelezhetik észrevételeiket. A segítő szándékú kritikát eddig is elfogadtuk, s ha tudunk, próbálunk eleget tenni a kéréseknek – mondta Peresztegi Zsolt.

*

Szerkezetkész Hévízen a gyógyfürdő új fogadóépülete, amely október végére készül el teljesen

A mintegy másfél milliárd forintos beruházás helyszínén tartott bokrétaünnepen Végh Imre, a kivitelező Kipszer Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: februárban indult az építkezés, októberre elkészül a háromszintes fogadóépület, amelyben szauna, gőzfürdő és wellness részleg, vendéglátóterek, öltözők és irodák kapnak helyet. Egy új összekötő folyosó is épül, amely a tó vízfelületén álló két épületrésszel biztosít közvetlen csatlakozást.

A cég összesítése szerint a nettó 1,3 milliárd forintos alapszerződésen felül további 170 millió forintba kerül a tavi épületek cölöpözésének utólagosan szükségessé vált megerősítése.
Hegedűs Lajos, a Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ismertette: az új épületrész négycsillagos szállodai szintnek megfelelő szolgáltatási funkciókat fog ellátni. Ezzel párhuzamosan a tó területén álló - C és D jelű - épületek is teljesen megújulnak, egyebek mellett olyan merülő fürdő medencékkel bővülnek, ahol az úszni nem tudók is biztonsággal élvezhetik a gyógytó hatásait.

Folyamatban van a téli fürdő és a gyógyászati részleg 5 milliárd forintos beruházása is, amelyhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 1,5 milliárd támogatást biztosít az állam - közölte az ügyvezető.

Hegedűs Lajos beszámolt arról, hogy a hévízi gyógyfürdő látogatottsági adatai nem tükrözik a gazdasági válság hatásait. Július végéig közel 600 ezer látogató kereste fel a tavat, ez az adat pedig csaknem megegyezik a tavalyi év első hét hónapjának számaival, holott év elején, a felújítás miatt 5 százalékos forgalomcsökkenéssel számoltak.

*

Hévíz oktatási-nevelési intézményeiben is elkezdődött atanév

Hévíz 64 millió forint pályázati támogatást nyert a TÁMOP 3.14 programban a kompetencia alapú oktatás bevezetésére, a közoktatási és nevelési intézményeiben –büszkélkedett Szarka László, a Hévízi Általános és Művészetoktatási intézmény igazgatója, aki szerint a tudáshoz egyenlő hozzáférést biztosító új szemléletű oktatási formát a gyerekek mindenképp díjazni fogják. A kiemelt oktatási projektet egyelőre 4 osztálycsoportban vezetik be magyarból, matematikából és idegen nyelvből. Az új, digitális rendszert is használó projekt egyelőre a pedagógusok harmadának jelent többletmunkát.

Mint az igazgató elmondta, a nyáron sikerült végezni az öltözők, mosdóhelyiségek, illemhelyiségek tisztasági festésével. Kifestették a leendő elsősök és ötödikesek tantermét, és a többi terem egyharmadát is felújították. Megjavították a csöpögő csapokat, vécéket, folyékonyszappan-adagoló készülékeket.
Kicseréltek több függönyt, és két teremben új szalagparkettát raktak le padozatként. Elkészült a könyvtár új audio-vizuális olvasóterme is, ahol a cd-k, dvd-k mellett a projektorokat és erősítőket is tárolnak.

A műfüves pálya mögötti palánkot sikerült „hanghatás mentesre” lecserélni, de a megbontott drótkerítést is kijavították csakúgy, mint az udvari játszótér mászókáit, hintáit. Megjavították a székek majd mindegyikét, vásároltak három új filces táblát is, a régi táblák közül többet újra vonalaztak.

A 355 diákot nevelő, 18 osztálycsoporttal induló iskola pedagógusi létszáma egy frissdiplomás logopédussal nőtt. Három tanár már nincs állományban náluk, de a Prémiumévek nyugdíjprogram révén még heti 6-6 órát tanítanak. A zenét, drámát és néptáncot oktató művészeti iskolába száznál többen nyertek felvételt.

Az óvodai férőhely növekedés, a tevékenységformák szélesedése, a szülőkkel való együttműködés továbbfejlesztése és a felszerelési jegyzék bővülése miatt a közelmúltban módosítottuk a Hévízi Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda Nevelési Programját –nyilatkozta Péterné Bakos Marinna, óvodavezető, aki kiemelte, a Napocska és Méhecske csoportban ősztől vezetik be a kompetencia alapú nevelési programot, de az intézmény saját nevelési programja és az újonnan bevezetésre kerülő módszer között több azonosság is felfedezhető. A hasznosnak bizonyult ötleteket, módszereket később saját programjukba is beemelik. A fenntartói ígéret szerint jövőre sikerül megteremteni a feltételeket arra, hogy a Sugár utcai óvoda mellett pályázati forrás bevonásával felépüljön egy új, különálló bölcsőde. A módosított, két bölcsődei csoportra vonatkozó építési tervek elkészítése folyamatban van. Az egregyi óvoda tetőfelújítására, a homlokzati szigetelés felújítására nettó 11 millió forint pályázati támogatást nyert a fenntartó, így közel bruttó 15 milliós beruházás valósulhat meg a közeljövőben. A 17 óvónőt, 10 dajkát, egy óvodatitkárt, pszichológust, gyógypedagógust és logopédust foglalkoztató, két intézményegységes óvoda vezetője beszámolt a nyáron történt felújításról is.

*

Egy hely, amit magukénak érezhetnek a fiatalok

Depressziós térségben élünk- derült ki a TIPP-iroda avatóján, a Városi Művelődési Központban. A foglalkoztatási, jövedelmi, jóléti szempontok alapján kedvezőtlen adottságú Zalaszentgrót és környéke, így két év alatt egy Kisgörbő nagyságú település tűnik el.

Guitprechtné Molnár Erzsébet, az uniós támogatásból megvalósult projekt szakmai vezetője elmondta, az elhelyezkedési nehézségek kiemelten sújtják a fiatalokat, s emiatt is állhat a kivetítőn a rémisztő adata: két év alatt 199-el csökkent a kistérség népessége. Zalaszentgrótról például nyolcvannyolc ember hiányzik a bázisévhez képest. A fiatalok, lehetőségek híján, jobbára elmennek, így aggasztó az elöregedés.

Megoldás lehet, ismertette a szakember a projektindító előadáson, ha bővíteni lehetne a munkalehetőségek számát- esetleg gyakornoki programok indításával-, de emellett szükség van a lakhatás biztosítására és a szórakozási lehetőségek megteremtésére is.

Ez utóbbiban is segíthet a TIIP- Térségi Ifjúsági Információs pontok hálózata, amelynek hétfő óta Zalaszentgróton, a VMK-ban is van irodája. Uniós pénzből, mintegy 18 millió forintból próbálják kiszolgálni a 12 és 29 év között korosztály tagjait. A legfontosabb- jelölte ki a célt Boda Adrienn, a Zalai hazatérők Egyesületének elnöke-, hogy a fiatalok a szabadidejükben ne az utcán vagy a vendéglátóhelyeken jöjjenek össze. Legyen egy olyan tér, amit magukénak éreznek.

A normál információs szolgáltatásokhoz munkaidőben, 8 és 4 óra között lehet hozzájutni. A fiatalok viszont ekkor dolgoznak, vagy iskolába járnak. Éppen ezért az iroda felvállalja a koordinációt: pályaválasztással, munkával, önkéntességgel kapcsolatos kérdésekben nyújtunk segítséget. és fontos, hogy a projekt részeként létrejön egy kistérségi információs honlap, amelyen keresztül akár egymással is kommunikálni tudnak.

A TIPP-irodában két számítógép és szabadidős játékok- csocsó és darts- várja a betérőket, és a hazatérők arra készülnek, hogy rendszeres programokkal is megszólítják a fiatalokat.

*

Nagy Fakanál-díj Sümegcsehiben

A jelenlévőknek egyetlen perc üresjáratot sem kellett kibírniuk , merthogy olyan nem volt.

A huszonnégy települést magában foglaló társulás másodszor rendezte meg a programot, célként kitűzve, hogy a főszerep a szórakozásé legyen. Sikerült. A fesztivál reggel zenés ébresztővel kezdődött, majd a frissesség jegyében indult a kistérségi focikupa, s a főzőverseny.

Dél körül veteránautók gurultak a sportpályához, majd megérkeztek a rendőrségi járművek is. Miután a ZalA-KAR Kistérségi Társulás elnöke, Császár József, és Farkas Zsolt, a házigazda település polgármestere átadták a Kistérség aranylábú focicsapata, valamint a Nagy Fakanál-díjat a nyerteseknek, következtek a fellépők: egyebek között műsort adtak a Kehidámák, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészei, a helyi és környékbeli művészeti csoportok. A közönség érdeklődéssel nézte, hallgatta az előadásokat, ahogy a hétpróbás kistérségi játékoknak is rengeteg szemlélője akadt. A vállalkozó szelleműek egyebek között rönkhajításban, szalmabála gurításban, fröccsváltóban, táncversenyben mérhették össze tudásukat. Természetesen a fesztiválon jelen voltak a kistérség civil szervezetei, képzőművészei is.

- Kérdezték tőlem, hogy milyen jelentősége van egy fesztiválnak a kistérség életében. Azt mondtam, a falunapok mellett szükség van a régiós összejövetelekre is - fogalmazott Guitprechtné Molnár Erzsébet, a társulás munkaszervezet vezetője, hozzátéve: a program hangulata ezt igazolta.

Forrás: Zala Termálvölgye Egyesület, Hévízi HVI, Zalai Hírlap, Monitor Magazin

Cikk megosztása