Többezer beruházás indulhat el a kistelepüléseken, hiszen mostanra valamennyi LEADER-térség pályázói megkapták az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) vidékfejlesztési jogcímeinek támogatási határozatait.
A programnak köszönhetően romos állapotban lévő műemlékek újulhatnak meg, turistautakat alakíthatnak ki, s többszörösére nőhet az országban a falusi szálláshelyek száma is.
A "Vidéki örökség megőrzése" című jogcímre például az 50 település vidékfejlesztési törekvéseinek egyeztetésére, koordinálására létrejött Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesületéhez tíz pályázat érkezett, amelyek közül az ÚMVP Irányító Hatósága kilencet jóvá is hagyott. A 260 millió forint értékű támogatásból néhány igen rossz állapotban lévő templom és egy parókia is megújulhat. Mint azt Markó Antal, az egyesület elnöke elmondta, ilyen mértékű forrás egyházi tulajdonú épületek felújítására még sosem állt a kistelepülések rendelkezésére. Szerinte mindez azért is óriási jelentőségű, mert ezek száz százalékos támogatások.
Beszámolt arról is, hogy az ÚMVP III. tengelyének a "Turisztikai tevékenység ösztönzése" című kiírása szintén népszerű volt a térségben: a településekről 31 kérelemben összesen 572 millió forintnyi igény érkezett. A fejlesztések több mint 90 százalékát javasolta támogatásra a Helyi Akciócsoport, hiszen a helyi vidékfejlesztési stratégiában is kiemelkedő helyet foglal el a turizmus. A környék ugyanis gyönyörű, viszonylag kevéssé érintette az ipar, így számtalan alkalmat ad, adhatna az ökoturizmusra és a hozzá kapcsolható fejlesztésekre a lovardától a horgászaton át a gasztro- és vadászturizmusig, az elnök szerint azonban jelenleg messze nem kihasználtak ezek a lehetőségek. Mindezt kiegészíti néprajzi és kulturális gazdagságuk: kevesen tudják, de néprajzilag még ma is elevenen kutatható a térség, archaikus övezetnek számít.
Szabó István, a Tisza-Tó Térsége Leader Egyesület elnöke az októberben megnyíló LEADER program vonatkozásában megjegyezte: arra számítanak, hogy most inkább a civilek fognak pályázni, miután előtérbe kerültek a rendezvények, az oktatás-képzés, a kistérségi kapcsolattartás, illetve vannak közösségi fejlesztési célú pályázati kiírások is. Ezúttal olyanok is indulhatnak, akiknek az ÚMVP III. tengelyében nem volt lehetőségük. Például vadásztársaságok szerettek volna fácántenyésztésre pályázni, ám a vadgazdálkodási kiírásokból ez a madár kimaradt - magyarázta Szabó István, pedig a vadászok nagy része foglalkozik fácántenyésztéssel, és ez éves kiadásuk jelentős részét adja.
Mintegy másfél milliárd forint az az összeg, ami térségük 15 települése számára elérhető 2013-ig. Szeretnék, ha ez a pénz valóban működő vállalkozói tőkévé, vagy önkormányzati fejlesztési forrássá válna. Hogy mindezt elérjék, sokkal nagyobb erőbedobással készülnek az októberi benyújtási szakaszra: sajtón, rádión, buszok oldalán fogják reklámozni a lehetőséget, hogy minél jobban tudják mozgósítani a helyieket - fűzte hozzá.
A III. tengely első fordulójában meghirdetett turisztikai jellegű kiírásra településeikről hat pályázat érkezett, eddig 98 millió forintnyi támogatást ítéltek oda. Pozitív elbírálásban részesült például egy ifjúsági turizmusra építő projekt, amely az egyik település meghatározó elemévé válhat: egy erdei iskola-komplexumot szeretnének kialakítani. Mivel külföldi vadászok körében is népszerű a térség, vadászturizmus-fejlesztésre, szálláshelyek kialakítására is kaptak támogatást.
Fejlesztési stratégiájuk kialakításánál természetesen a Tisza-tó turisztikai kínálatából indultak ki. Főként arra összpontosítottak, hogy olyan beruházások valósulhassanak meg, amelyek a helyi tudásra, a kultúrára, az építészeti emlékekre építenek. Azt szeretnék elősegíteni, hogy a települések bemutathassák azokat a rejtett értékeiket, amelyekről a vízparti kikapcsolódásra vágyó turisták nem tudnak, vagy ha mégis, mindeddig nem igazán sikerült felkelteni az érdeklődésüket. Példaként említette a kunhalmokat, melyek az Alföld igazi kuriózumai, de csak kevesen vannak tisztában azzal, hogyan alakultak ki, milyen célokat szolgáltak régen. Ezek a mesterségesen létrehozott, többségükben a honfoglalás előtti időkből származó földhalmok eredetileg lakóhelyek, temetkezési helyek voltak, ám szerepük idővel megváltozott, s őrhelyként és határjelzésként használták őket. Szinte valamennyi kunhalomnak egyedi története van: feltérképezésüket a helyi múzeum vállalta föl, majd történelmi leírást ad róluk, hogy később egy közös túraútvonalra fűzhessék fel őket és táblarendszerrel igazítsák útba a gyalogos, biciklis vagy lovas turistákat.
Forrás: umvp.eu