Nemzeti Fehérjetakarmány Program indul, hogy teljes egészében kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója – mondta előadásában Gyuricza Csaba 2017. november 22-én, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös fórumán, az ötödik Agrárakadémián.

A megjelenteket Béres András szakmai ügyvezető helyettes köszöntötte, majd bevezetőjében kiemelte, hogy gazdasági, statisztikai adatok alapján az elkövetkező ötven évben annyi élelmiszert kell megtermelni a bolygón, mint az elmúlt tízezer évben. Ennek a problémának megfelelni GMO-mentesen kell.

Gyuricza Csaba a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója nyitóelőadásában kijelentette: a szükséges élelmiszer alapanyagot meg tudjuk termelni a hazai igényeknek megfelelően, sőt exportra is tudunk termelni, kivéve a szóját. A szója az állattenyésztés fehérjeigényét a legnagyobb mértékben elégíti ki. Az egész világ szója ellátásának 95 százalékát génmódosított szójából állítják elő. A hazai vetésterület jelenleg 60-70 ezer hektár, viszont a termény 80 százalékát jelenleg exportálják. A szójaigényünk 90 százalékát importból elégítjük ki. Hazánk a GMO-mentes szójatermelésben vezető szerepet tölt be, de ez a teljes termékláncra nem mondható el. Amennyiben százezer hektárra tudjuk növelni az elkövetkező tíz évben a termőterületet, ami a cél, még akkor sem tudjuk kielégíteni a hazai igényeket. Ezért más területekre is fókuszálni kell: ki lehet elégíteni az itthoni szükségleteket, mint például az öntözésfejlesztési programra, valamint a termeléshez kapcsolódó tanácsadási háttér kidolgozására.

Az új minőségbiztosítási rendszerek kialakítása fontos lépés az előre haladáshoz, illetve minél szélesebb társadalmi rétegben kell tudatosítani a GMO-mentesség fontosságát. Magyarországon adottak a lehetőségek a GMO-mentes növénytermesztésre és a hazai igények kielégítésére – tette hozzá a főigazgató. Kifejtette, hogy Nemzeti Fehérjetakarmány Program indul, hogy teljes egészében kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója.

Helembai Jenő, a Vitafor Zrt. exportigazgatója a Hazai takarmányfehérje stratégia és GMO-mentes takarmányozás című előadásában kiemelte, hogy a populáció növekedése, óriási élelmiszerigény növekedéssel jár. Az egy főre jutó termőterület nagysága az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent. A tavalyi évben a világ takarmánytermesztése 1 milliárd tonna felett volt (Magyarországon 3,6 millió tonna), tíz évvel ezelőtt 600 millió tonnát állítottak elő. Magyarországon első sorban kukoricát, majd szóját termelnek meg. Több mint 350 millió tonna szóját termesztenek a világon, 1996 óta van jelen a génmódosított szója. Hangsúlyozta, hogy a hazai szójaigények kielégítése igazi kihívás az ágazatnak. Ezt új technológiákkal, más növények bevezetésével érhetjük le, mint például a napraforgóval, vagy a repcével. A melléktermékekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a kukorica termesztésnél a fennmaradó melléktermékekből kiváló minőségű fehérje forrást lehet előállítani.

Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója a cégét bemutatva járta körül a GMO-mentesség problémáját, amely Európa legnagyobb kukorica-feldolgozó üzeme.

 

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Cikk megosztása