July 2020

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről VIII. – A szöcske és sáska szavakat gyakorta használják egymásnak megfeleltethetőként, felcserélgetve. Pedig a két elnevezés mögött lényegi különbség lapul: az egyenesszárnyúak rendjének két alrendjének képviselőit jelölik.

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről VII. – „Nem a méret a lényeg” – tartja a mondás. Nos, ha bizonyos esetekben nem is, de a fajok névadásában annál inkább fontosak a küllemi bélyegek (pl. szín, méret) milyensége.

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről VI. – A legenda szerint Szent Péter leejtette a mennyország kulcsát, és az gyökeret verve kankalinná változott. Innen kapták a kankalinok a „kulcsvirág” nevüket, ugyanis, főleg a hazánkban leggyakoribb, tavaszi kankalin (Primula vulgaris) virágzata egy kulcscsomóra emlékeztet.

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről V. – Bizonyára sokaknak ismerősek ezek a csinos lepkék, amelyek leginkább szembetűnő ismérve a szárnyuk irizáló, kékes színe és szemfoltok sorával díszített fonákja. Az azonban már kevésbé ismert, hogy milyen trükköket alkalmaznak hernyóik a sikeres kifejlődés érdekében.

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről IV. – Szegény vakond ugyan gyakran keveredik „kabátlopás ügybe”, a valóság azonban az, hogy nem „fosztogat”, hanem „osztogat”.

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről III. – A westernfilmekből jól ismerjük azt a képet, amikor a kietlen, sivatagos tájon, hatalmas kaktuszok és kősziklák között porfelhőben ördögszekeret fúj a szél.

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről II. – A kérdés adott, és a válasz? Igen, vannak köztük! Na de mit is jelent ez a gyakorlatban? A denevérek a világon legalább 1400 fajjal képviseltetve magukat a második legnépesebb emlős rendet alkotják (egyébként a rágcsálók után).

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről I. – A járványhelyzet enyhülésével egyre többen mennek ki újra a szabadba, hogy élvezzék a természet szépségét és a jóidőt. Sokan tisztában vannak a kullancsveszéllyel, de teljesen máshonnan számítanak veszélyre.

June 2020

Az utolsó magyar polihisztor Breznóbányán született, felvidéki német származása ellenére gyermekkorától magyarnak vallotta magát, 7 évesen már tanulta a nyelvet, nevét Carl Otto Herrmannról magyarosította. Társaságunk büszkén viseli nevét természet iránti elhivatottsága, valamint sokirányú, kiemelkedő tevékenysége miatt.

Oldalak