August 2020

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXII. – A görög mitológia szerint, amikor Héraklész az alvilágból felhozta Cerberoszt, a háromfejű kutyát, a dühében ordító fenevad szájából fehér hab csorgott a földre. Ezen a helyen nőtt először a hírhedt sisakvirág, az „Aconitum”.

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXI. – Porkupacok, megrágott preparátumok, szőrös lárvabőrök. Ezek az árulkodó jelek egy muzeológus számára, hogy a gondjaira bízott gyűjteményben múzeumbogár garázdálkodik. Kik ezek az apró rovarok, akik ekkora bajt képesek okozni?

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XX. – A Maros folyó mentén él egy alig 3-4 mm testhosszúságú, leginkább muslicára emlékeztető légyfaj, amit csupán 1996-ban fedeztek fel és írták le a tudomány számára új fajként.

July 2020

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XIX. – Olykor tapasztalhatjuk, hogy szobanövényeink öntözésekor apró, fehér rovarok tucatjait zavarjuk fel a virágföldből, amelyek eszeveszett pattogásba kezdenek a cserepében. Mit lehet róluk tudni?

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XVIII. – A három hazai tárnicsfajunk mindegyikéhez fűződik egy kis mini anekdota. A fecsketárnics (Gentiana asclepiadea) története a legegyszerűbb, a magyar nevét onnan kapta, hogy a levelei fésűsen, sűrűn állnak, hegyesek és hosszúak, így a fecske szárnyaira emlékeztetnek.

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XVII. – Mindannyian ismerjük a mesét: a csúf varangyos béka a hercegnő csókjától daliás királyfivá változott, majd boldogan éltek, míg meg nem haltak. Elragadó, de ki gondolná, hogy a tündérmese mögött némi valóság is lappang?

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XVI. – Utak mentén, vasúti töltéseken, felhagyott területeken vagy akár a ház falából kinőve is gyakran találkozhatunk vele. Megismerjük sima, szürke kérgéről, óriási, összetett, kellemetlen szagú leveleiről, ami miatt sokan az „ecetfa” névvel illetik.

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XV. – Mikor a rovarfogó növényekre gondolunk, általában olyan fajok jelennek meg lelki szemeink előtt, mint a Vénusz légycsapója vagy a „kancsóka”. Számos rovarfogó növényfaj él szerte a Földön, a csoport egyik hazai képviselői a rencék is.

Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XIV. – Milyen praktikus lenne, ha egy rejtő színezetű állat mindig olyan színű tudna lenni, mint az a felszín, amin éppen ücsörög, vagy álldogál. Sok fantasztikus filmben tűnik úgy el egy szuperjármű a kéretlen szemlélődők szeme elől, hogy felveszi környezetének színeit, mintáit.

Oldalak