A sorozat második állomását a kőröshegyi Falu Házában tartották meg. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a Kislépték Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös szervezésében megvalósuló eseménysorozat célja, hogy segítse a vidéki térségek fejlődését és a kistermelőket, továbbá tájékoztatást nyújtson a gyakorlati, jogi és marketing kérdésekben.
Az eseményt Poór Gyula, Kőröshegy polgármestere nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a helyi kézműves termelők a múlt, a jelen és a jövő értékeit képviselik, akik nap mint nap megküzdenek a multinacionális cégekkel szembeni versenyben.
Fieszl Csaba, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a szakmai fórumok lehetőséget teremtenek a termelők közötti tapasztalatcserére. Mint fogalmazott, a helyi lehetőségeket és értékeket úgy kell kiaknázni, hogy megélhetési formává és jövőképpé válhassanak.
A rendezvényen Madarász Zoltán, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy vármegyei elnöke is felszólalt, aki szerint a helyi összefogás és együttműködés révén olyan értékek adhatók át az idelátogatóknak, amelyek maradandó élményeket hagynak maguk után.
A délelőtti programban Deák Ferenc, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának szakreferense ismertette a kistermelői tevékenység jogi kereteit és aktualitásait. Előadásában biztatta a jelenlévőket, hogy termékeiket minél körültekintőbben és tudatosabban állítsák elő, hiszen a jövő kihívásaira adott válasz a helyi önellátás lehet. Fontos változásként emelte ki, hogy a jövőben nemcsak magánszemélyek, hanem jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek is végezhetnek kistermelői tevékenységet. Kitért továbbá a regisztrációs kötelezettségre, a tevékenység engedélyköteles területeire, valamint azokra az élelmiszer-biztonsági szempontból érzékeny területekre, amelyek nem tartozhatnak kistermelői hatáskörbe.
Szegedyné Fricz Ágnes, a Kislépték Egyesület szakmai vezetője, az élelmiszerek jelölési kötelezettségeiről és a hatékony marketinggyakorlatokról tartott előadást. Felhívta a figyelmet a pontos megnevezések fontosságára, különösen az úgynevezett „mindenmentes” ételek esetében. Kiemelte, hogy a legfontosabb, hogy biztonságban legyen az előállító és a fogyasztó is. Előadásában a közelgő jogszabályi változásokat is ismertette, és gyakorlati tanácsokat adott a termékadatlap kitöltéséhez, valamint a tápanyagtartalom feltüntetésének előnyeihez.
A Rövid Ellátási Lánc (REL) alapvetéseit mutatta be Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke. Hangsúlyozta, hogy a cél a lehető legrövidebb út megtétele a termelőtől a fogyasztóig – legyen az fizikai távolság vagy az értékesítési szereplők száma. Előadásában arra ösztönözte a jelenlévőket, hogy térségi szinten működjenek együtt a termelői piacok szervezésében, egyeztetve azok nyitvatartását és szereplőit, ezzel biztosítva a minőséget.
Fülepi János, az Agrárminisztérium EMVA Agrárfejlesztési Osztályának vezetője, a REL pályázatok nyújtotta lehetőségeket ismertette, hangsúlyozva, hogy az elhangzott szakmai ötletek gyakorlati megvalósításához ezek a támogatások stabil alapot nyújthatnak.
A program zárásaként kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen több, a helyi termelés és gasztronómia terén aktív szakember vett részt. A beszélgetés középpontjában a jó gyakorlatok, a helyi termékek és borok párosítása, valamint a kistermelők előtt álló trendek és kihívások álltak. Szó esett többek között a logisztikai problémákról, a vágóhidak elérhetőségéről, a szezonalitás kezeléséről, valamint az ezekre adható országos szintű válaszokról.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.