az Európai Halászati Alapból a 2. támogatási tengely szerint nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában, valamint a (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RÉSZ
A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya a Halászati Operatív Programban (a továbbiakban: HOP) meghatározott céloknak az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA) társfinanszírozásában megvalósuló 2. tengelyben foglalt támogatások igénybevételére terjed ki.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 26/2009. (III. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szabályai alkalmazandók.
(3) E rendelet alkalmazásában:
1. telephely: az a haltermelési, illetve halfeldolgozó egység, a haltermeléshez, illetve a feldolgozóhoz tartozó telepi infrastruktúrával együtt, amely önálló állategészségügyi telepregisztrációs számmal, illetve az illetékes hatóság által kiállított érvényes működési engedéllyel rendelkezik. Belvízi (természetes vízi) halászat című intézkedés esetében az ügyfél azon telephelye, amelyhez a halászati tevékenysége köthető;
2. halszállító gépjármű: az a közúti forgalomra alkalmas, első üzembe helyezésű gépjármű, amelyben a szállítható személyek száma legfeljebb 3 fő, és amely a saját termelésű hal élve történő szállítására van kialakítva, illetve a halfeldolgozáshoz és értékesítéshez nyújtandó támogatások esetében a saját feldolgozású hal hűtve vagy fagyasztva történő szállítására alkalmas;
3. közvetlen értékesítési lehetőség: a telephelyen megvalósított halértékesítő hely és a hozzá tartozó infrastruktúra kialakítása, amelyen keresztül a saját termelésű nem feldolgozott hal értékesíthető, kivéve a horgásztatással való értékesítés infrastruktúráját;
4. termelői infrastruktúra: a haltermelést közvetlenül szolgáló gépek, eszközök, valamint az alábbi létesítmények: halastavak, telelő/tároló tavak, medencék, gátak, tómedrek, halágyak, táp- és lecsapoló csatornák, vízkormányzást szolgáló műtárgyak, továbbá az intenzív haltermelő üzem létesítményei;
5. telepi infrastruktúra: a haltermeléshez közvetlenül kapcsolódó egyéb létesítmények: magtárak, szerelőműhelyek, szociális létesítmények, üzemanyagtöltő állomások, raktárak, gépszínek, ezek ellátásra szolgáló, telepen belüli víz-, villany-, szennyvíz-, úthálózatok, a vagyonvédelmet szolgáló berendezések;
6. környezetterhelést csökkentő beruházások: olyan beruházások, amelyek a halászati tevékenység, a haltermelés és a halfeldolgozás során, illetve a haltermeléshez kapcsolódó telepi infrastruktúra által a környezetbe kibocsátott szennyeződéseket csökkentik;
7. halászati tevékenység: a TEÁOR '08 0312 tevékenységi körbe tartozó tevékenységek;
8. haltermelési tevékenység: a TEÁOR '08 0322 tevékenységi körbe tartózó tevékenységek;
9. halfeldolgozói tevékenység: a TEÁOR '08 1020 tevékenységi körbe tartozó tevékenységek, továbbá a TEÁOR '08 1085 tevékenységen belül a fagyasztott halétel gyártása, valamint a TEÁOR '08 1089 tevékenységek közül a hal levét és kivonatát tartalmazó készítmények gyártása;
10. induló vállalkozás: a Vhr. 4. § (19) bekezdésén túl akvakultúra esetén azon ügyfelek, akik/amelyek a 8. pontban foglalt tevékenységből nem származott árbevételük a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban; a halfeldolgozás esetén a 9. pontban foglalt tevékenységből nem származott árbevételük a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban;
11. önálló gépberuházási projekt: olyan műveletek, amelyek építési beruházásokat nem tartalmaznak;
12. bázisadat: a támogatási kérelem tárgyát képező beruházás megkezdését megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó monitoring adatok;
13. intenzív haltermelő üzem: állandó vízátfolyással rendelkező haltermelő egység vagy vízvisszaforgató technológiát használó haltermelő rendszer, amelyben a halneveléshez kizárólag teljes értékű haltakarmányt használnak;
14. termelésbe vont új halfaj: azok a halfajok, amelyek tógazdasági vagy intenzív üzemi termelése Magyarországon még nem vált általánossá; nem minősül új halfajnak:
a) tógazdasági haltermelés esetén a ponty (Cyprinus carpio), az amur (Ctenopharyngodon idella), a fehér busa (Hypophthalmicthys molitrix), a pettyes busa (Aristichthys nobilis), a harcsa (Silurus glanis), a fogassüllő (Sander lucioperca) és a csuka (Esox lucius),
b) intenzív üzemi haltermelés esetén a szivárványos pisztráng (Oncorchynus mykiss), az afrikai harcsa (Clarias gariepinus), a tokfélék és az angolna (Anguilla anguilla);
15. gépváltozat: ugyanazon munkafolyamat elvégzésére alkalmas, de más típusú, más kapacitású gép vagy berendezés.
(4) Az e rendeletben és a Vhr.-ben nem szereplő fogalmakra a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9. §-a és az Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatásról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EHA rendelet) 3. cikke az irányadó.
A támogatás forrása és mértéke
2. § (1) A támogatás forrása a HOP 2. prioritási tengely intézkedéseihez rendelt keretösszeg.
(2) Egy kérelem benyújtásával igénybe vehető támogatás legmagasabb összege 200 millió forint, nem konvergencia területek esetében 20 millió forint. A belvízi (természetes vízi) halászat című intézkedés esetében konvergencia területen 40 millió forint, nem konvergencia területen nem vehető igénybe támogatás.
(3) E rendelet alapján igényelhető támogatás mértéke:
a) az elszámolható kiadások legfeljebb 60%-a, amennyiben a beruházással érintett telephely konvergencia területhez tartozik;
b) az elszámolható kiadások legfeljebb 40%-a, amennyiben a beruházással érintett telephely nem konvergencia területhez tartozik.
(4) Egy kérelem azonos intézkedésen belül több alintézkedésre is irányulhat.
Támogatási kérelem benyújtása
3. § (1) Támogatási kérelmet egy példányban, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített formanyomtatványon, az MVH-központjához lehet benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványok az alábbi adatokat tartalmazzák:
a) ügyfél azonosítási és kapcsolattartási információk;
b) támogatási jogosultságra vonatkozó adatok;
c) támogatás igényléséhez szükséges nyilatkozatok;
d) a beruházás típusától függő betétlapok, amelyeken a támogatási igényre vonatkozó adatokat tartalmazzák;
e) értékelésre vonatkozó adatok;
f) az ügyfél gazdasági tevékenységére, működésére, a támogatandó tervezett beruházásra vonatkozó információk.
(3) Támogatási kérelmet 2009. évben június 1-jétől július 31-ig, majd az ezt követő években április 1-jétől május 31-ig lehet benyújtani.
(4) Egy kérelemben egy telephelyen történő beruházásra kérhető támogatás. Ugyanaz az ügyfél több kérelmet is benyújthat egyazon támogatási időszakban, amennyiben több telephelyen kíván beruházást megvalósítani.
(5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell az 1. számú mellékletben felsorolt, a kérelemmel érintett intézkedésre vonatkozó dokumentumokat.
Támogatási kérelem elbírálása
4. § A támogatási kérelmet az MVH az e rendeletben meghatározott feltételek szerint bírálja el, a 3. számú mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján végzett értékeléssel, valamint a Tv. 32. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rangsor állításával döntést hoz.
Kifizetési kérelem
5. § Kifizetési kérelmeket 2009. évben december 1-jétől 31-ig, majd az ezt követő években:
a) március 1-31. között,
b) június 1-30. között,
c) szeptember 1-30. között,
d) november 1-30. között
lehet benyújtani.
Monitoring intézkedések
6. § (1) Az ügyfél monitoring adatszolgáltatási kötelezettsége a támogatási kérelem benyújtásával kezdődik.
(2) A szolgáltatandó monitoring adatokat a 4. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az ügyfél köteles:
a) a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg az általános gazdálkodási bázisadatokra, illetve a kötelező üzemeltetési időszak végére a támogatásnak köszönhetően elérni kívánt céladatokra vonatkozó induló,
b) a művelet megvalósításának időszakában, az utolsó kifizetési határozat kézhezvételének évét is ideértve, minden év február 1. és március 1. között, a művelet megvalósításának hatására, annak egy fázisában elért eredményekre, illetve azok változására vonatkozó éves rendszeres,
c) a művelet befejezését követően az utolsó kifizetési határozat kézhezvételét követő év február 1. és március 1. közötti időszakában, a művelet keretében igénybe vett támogatásnak köszönhetően ténylegesen elért eredményekre vonatkozó záró,
d) a kötelező üzemeltetés ideje alatt, minden év február 1. és március 1. közötti időszakban éves rendszeres
adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti induló adatszolgáltatási kötelezettséget az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, míg a (3) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget elektronikus úton kell teljesíteni.
(5) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti mérlegben szereplő adatokat az adatszolgáltatás időpontjában már elérhető mérlegből kell szolgáltatni.
(6) Az ügyfél adatszolgáltatása akkor tekinthető teljeskörűnek, amennyiben minden támogatási határozattal rendelkező jogcíme esetében eleget tett e rendelet szerinti monitoring adatszolgáltatási kötelezettségének.
(7) Az MVH a monitoring adatokra vonatkozóan az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését ellenőrzi, valamint jogosult helyszíni ellenőrzés keretében is az adatszolgáltatás pontosságát vizsgálni.
Jogkövetkezmények
7. § (1) Ha az ügyfél a kötelező üzemeltetési időszak alatt megszegi
a) az akvakultúra termelő beruházásaihoz nyújtandó támogatások esetében a 10. § (3), (4) és (5) bekezdésében,
b) halfeldolgozás esetében a 14. § (2), (4) és (7) bekezdésében,
c) belvízi halászat esetében a 18. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat,
akkor a kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül és az ügyfél támogatáshoz való jogosultsága megszűnik.
(2) Amennyiben az ügyfél a támogatási kérelemben vállalt - a pontozási szempontok közt feltüntetett - munkavállalói létszámnál kevesebbet foglalkoztat az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt, akkor a kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ezért köteles a támogatási összegből - hiányzó foglalkoztatottanként egyszer - a támogatási összeg 2%-át, de legalább 750 ezer forintot visszafizetni.
(3) Ha az ügyfél árbevételének a benyújtást követő három évben realizált növekménye a vállaltakhoz képest 75% alatt van, akkor köteles az ezt meghaladó csökkenésén túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át a jogosulatlanul igénybe vett támogatás szabályai szerint visszafizetni.
(4) Amennyiben az értékelési szempontok alátámasztásához benyújtott nyilatkozatokról az ellenőrzés során kiderül, hogy az ügyfél nem valós adatot szolgáltatott, akkor a kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül és az ügyfél támogatáshoz való jogosultsága megszűnik.
(5) Amennyiben az ügyfél teljes körű - minden támogatási határozattal rendelkező jogcímre - adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget vagy azt késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan vagy nem az előírt módon teljesíti, a Tv. 71. §-a alapján mulasztási bírsággal sújtható.
(...)