A rövid ellátási lánc jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól osztották meg tapasztalataikat a szakterület képviselői a Kislépték Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett REL szervezők napján tartott kerekasztal-beszélgetésen.
A Magyarnándoron tartott REL szervezők napján, Varga Zsuzsanna moderálásával zajló beszélgetésen három szakember – Kósa Ferenc (Agrárszaktanácsadók Egyesülete), Pályi Krisztina (KertTina) és Szabó Adrienn rövid ellátási lánc (REL) szaktanácsadó – vázolta fel a szektor kihívásait és lehetőségeit.
Eltérő ügyfélkör, hasonló kihívások
A szakemberek beszámolói szerint ügyfélkörük jelentősen eltér. Kósa Ferenc tapasztalata szerint, míg korábban főként őstermelőkkel dolgozott, mára ügyfélköre fele-fele arányban oszlik meg a kisgazdaságok és nagygazdaságok között. Kiemelte, hogy különösen a kisebb gazdaságok üzemeltetői között jellemző az elöregedés és az innovációtól való tartózkodás.
Ezzel szemben Pályi Krisztina a REL területén főként a fiatalabb generációt képviselő, termékelőállításra specializálódott gazdálkodókkal foglalkozik, akiknek elsősorban a digitális technológiák és közösségi média használatában nyújt segítséget. Szabó Adrienn ügyfélköre szintén kistermelőkből áll, akiknek életkora jellemzően 30-60 év közé esik.
Régiós különbségek és fogyasztói tudatosság
A beszélgetés során kiderült, hogy a különböző régiókban eltérő kihívásokkal szembesülnek a REL szereplői. Pályi Krisztina Győr–Moson térségében jó vásárlóerőt tapasztal, azonban hiányolja a tudatos fogyasztói réteget, ezért önkéntes alapon oktatási intézményekben népszerűsíti a helyi termékek fontosságát.
Szabó Adrienn a budapesti agglomerációból érkezve arról számolt be, hogy bár a főváros „felszívja a legjobb termelőket”, a kisebb piacok marketingjén még javítani kellene. Kósa Ferenc szerint vidéken gyakran erősebb a helyi termékek iránti kereslet.
A REL jövője: edukáció és digitalizáció
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a REL jövője szempontjából kulcsfontosságú a fiatal generáció edukációja. Pályi Krisztina szerint a termelőknek aktívan részt kellene venniük az iskolai, óvodai bemutatókon, míg Szabó Adrienn a pályázati lehetőségek bővítését szorgalmazta.
Kósa Ferenc hangsúlyozta, hogy a REL „teljesen más nézőpontot hoz be” a gazdálkodásba, ami „sokkal emberközelibb, nem egy teljesítményorientált, profitorientált tevékenység”. Véleménye szerint, ha az alulról jövő kezdeményezésekhez központi akarat is társul, a helyi termékek értékesítése még inkább elterjedhet a következő években.
Igény az adminisztráció csökkentésére
A szaktanácsadók egybehangzóan kiemelték az adminisztratív terhek csökkentésének fontosságát. Kósa Ferenc szemléletesen fogalmazott: „Amikor 2003-ban elkezdtem dolgozni, az időm 80 százalékát azzal töltöttem, hogy kimentem a gazdálkodókhoz, majd 20 százalékban ültem a gép előtt. Most ez fordítva van.”
A szakemberek szerint a külföldi tapasztalatok hasznosításával, a támogatott szaktanácsadás kiterjesztésével és az adminisztráció egyszerűsítésével a REL jelentős fejlődésen mehet keresztül a következő években, ami mind a termelők, mind a fogyasztók számára előnyös lehet.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Fotó: Kislépték Egyesület