Újabb mérföldkőhöz érkezett a rétisasok természetvédelme: öt fiókát jelöltek meg gyűrűkkel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén. A gyűrűzések révén pontosabb képet kaphatunk a rétisas-populációk alakulásáról, miközben a természetvédelmi tudásbázisunk is tovább bővül.
A faj visszatérése 2003-ra tehető, amikor ismét megtelepedett a térségben. Azóta a Biharugrai- és Begécsi-halastavakat, valamint a környező mocsaras élőhelyeket magában foglaló nemzeti parki terület ideális környezetet biztosít a rétisasok számára. Ezek az élőhelyek gazdag táplálékforrásokkal és megfelelő fészkelési helyekkel járulnak hozzá a faj fennmaradásához. A téli időszakban észak-európai példányok is érkeznek ide, növelve a populáció méretét.
A 2023-as év hozta meg az első gyűrűzési lehetőséget a térségben, amely új lehetőségeket nyitott a rétisasok viselkedésének kutatásában. 2024-ben négy pár kezdett költésbe, és ebből három párnál sikeresen zajlott le a gyűrűzés. Május 6-án két párnál két-két, míg a harmadik párnál egy fiókát jelöltek meg. Az összes példány jó kondícióban volt, és a szakértők szerint hamarosan elhagyják fészkeiket, hogy megkezdjék önálló életüket.
A gyűrűzési program célja a rétisasok populációdinamikájának és élőhelyhasználatának részletes feltérképezése. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembereinek együttműködése lehetővé teszi, hogy a gyűrűzések során nyert információk alapján hatékonyabb védelmi stratégiák szülessenek a faj hosszú távú fennmaradása érdekében.
A Kis-Sárrét védett természeti értékei, köztük a mocsarak és a vizes élőhelyek helyreállítási munkálatai, kulcsszerepet játszanak a rétisasok élőhelyeinek fenntartásában. Az élőhelyek gazdag táplálékkínálata és sokfélesége elősegíti a sikeres költést, ami stabilabbá teszi a populáció hosszú távú fennmaradását.
A mostani gyűrűzési eredmények nem csupán az aktuális év fiókáiról nyújtanak képet, hanem megalapozzák a jövőbeli kutatásokat is. A kutatók abban bíznak, hogy a most összegyűjtött adatok hozzájárulnak a rétisasok természetvédelmi menedzsmentjének továbbfejlesztéséhez.
A rétisasok fontos indikátorfajok, amelyek jelenléte a természetes élőhelyek egészségére utal. Az ilyen részletes megfigyelési programok lehetővé teszik a környezeti változások folyamatos nyomon követését és a szükséges beavatkozások időben történő megvalósítását. A rétisas története pedig emlékeztet arra, milyen fontos a természetes élőhelyek megőrzése és felelős kezelése a biodiverzitás védelme érdekében.
Forrás: Magyar Állatvédelem
Fotó: Orcsik Tibor