A LEADER program nem csupán fejlesztéspolitikai eszköz, hanem a területfejlesztés emberi arca – hangzott el a LEADER Országos Szakmai Napon. A rendezvényen szakpolitikai és gyakorlati oldalról is bemutatták, hogyan erősíti a program a vidéki közösségek együttműködését, a helyi innovációt és a fiatalok bevonását a jövő agrárfejlesztésébe.
A Közös Agrárpolitika hazai megvalósításának egyik legfontosabb pillére a LEADER, amely a helyi közösségek aktív részvételére és partnerségére épít. A szakmai nap középpontjában az együttműködésen alapuló fejlesztések, a Helyi Akciócsoportok (HACS) szerepe, valamint a fenntartható és élhető vidéki élet megteremtése áll.
Czunyiné dr. Bertalan Judit területfejlesztésért felelős államtitkár a LEADER program területfejlesztési jelentőségét hangsúlyozta. Az együttműködésen alapuló vidéki fejlesztések és a megújuló területpolitikai irányok középpontjába a helyi közösségek kerültek.
A LEADER program nem pusztán egy különálló fejlesztéspolitikai eszköz, hanem a területfejlesztés emberi arca – fogalmazott a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára. Mint kiemelte, a LEADER szemlélet egyik legnagyobb értéke az a partnerség, amely önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek közös munkáján alapul, és amely elengedhetetlen a vidéki térségek élhetőségének javításához.
Az államtitkár szerint a helyi önkormányzatok a terület gazdái, a gazdasági növekedés motorjai pedig a helyi vállalkozások. A LEADER ennek az együttműködésnek a színtere, és egyúttal a nemzeti célokat helyi történetekké formáló rendszer. A cél a vidéki életminőség javítása, a fenntarthatóság erősítése, a lakosság helyben tartása, valamint innovatív megoldások ösztönzése.
Az előadásban bemutatott új területfejlesztési irányok közül kiemelkedik az energiaközösségeken alapuló településgazdálkodás. Ezek a rendszerek képesek az alternatív energiaforrások tárolására és újraelosztására, így az önfenntartó közösségek létrejöttét támogatják.
A vidékhez való kötődésről a Századvég felmérését idézte: a községek lakosságának 90 százaléka, a kisvárosiak 77 százaléka tartja magát vidékinek, míg a megyeszékhelyeken ez az arány 50, Budapesten pedig csupán 21 százalék.
A 2023 decemberében elfogadott új területfejlesztési törvény koncepcionális alapja, hogy az elmúlt tíz év fejlődése ellenére a területi egyenlőtlenségek alig változtak. A törvény szerint a közigazgatási határok mentén szervezett fejlesztések nem elégségesek, ezért térségi, határokon átívelő, specifikus beavatkozásokra van szükség. A nagyvárosok nem tudják „felhúzni” az elmaradott térségeket, sőt, elszívó hatásukkal hozzájárulnak a vidék kiürüléséhez.
A területpolitika három alappillérre épül, ezek közül elsőként a finanszírozást említette meg az államtitkár: továbbra is közigazgatási határokhoz illeszkedő programok keretében valósul meg, de a cél az ágazatközi együttműködések erősítése. Megújult a koncepció: a TOP Plusz változatlan kereteken belül, de új szemlélettel működik, létrejött a Versenyképes Járások Program (VJP). Végül, de nem utolsósorban az intézményrendszeren belül megalakult a Területfejlesztési Szolgálat, amely minden vármegyeszékhelyen jelen van, együttműködésben a megyei önkormányzatokkal.
LEADER szakértői hálózat a vidék szolgálatában
Fieszl Csaba előadásában bemutatta a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. LEADER-támogató egységének működését, céljait és a helyi akciócsoportokkal való szorosabb együttműködés új irányait. Az intézet Vidék- és Térségtámogató Egységének vezetője elmondta, hogy a Társaság a KAP Stratégiai Terv részeként megújult keretek között támogatja a HACS, különösen a szakmai kommunikáció, koordináció és vidékfejlesztési folyamatok megerősítésének területén. Az új támogatási struktúrában az Irányító Hatósággal kialakított szorosabb kapcsolat kulcsfontosságú, hogy az információ célba érjen, és hasznosuljon a helyi fejlesztési gyakorlatban.
Az intézet célja, hogy minden vármegyében jól működő, helyi jelenléttel rendelkező hálózatot építsen ki, amely révén a LEADER szakmai tudás közvetlenül eljut a térségekbe. Már Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyében is megjelentek az új kollégák, akik rendszeresen tartanak szakmai rendezvényeket, workshopokat, ezzel is elősegítve az ismeretmegosztást és a társadalmasítást.
A támogatóegység feladatai közé tartozik a LEADER szakértői hálózat működtetése is. Ez a hálózat kulcsszerepet játszik a helyi fejlesztési stratégiák követésében. A stratégiai dokumentumok értékelése, módosításainak figyelemmel kísérése, valamint a projektadatbázis létrehozása és folyamatos karbantartása is e munkához tartozik.
A jövőben regionális és belső képzéseket szerveznek, emellett fontos szerepet kap az induló vállalkozások és fiatal termelők támogatása. A cél egy olyan adatbázis kialakítása, amely a pályázókat, termelőket hálózatosítja, segíti a kapcsolódási pontok kialakítását a HACS-ok felé, és előmozdítja a jó gyakorlatok megosztását is.
Kommunikációs feladataik részeként működtetik a kap.gov.hu weboldalt, ahol elérhetők a LEADER felhívások, valamint szakmai anyagok is megtalálhatók. Megjelent a támogatóegység saját hírlevele is, amelyre regisztrálva az érdeklődők hozzájuthatnak a legfrissebb információkhoz.
Kiemelte, hogy kiadványokat is készítenek, köztük egy új LEADER tematikájú kötetet, amely a helyi fejlesztések eredményeit mutatja be. A jövőbeli tervek között említette Fieszl Csaba, hogy a webináriumok, találkozók és monitoring tevékenységek is erősödnek – ezek biztosítják, hogy a LEADER rendszer szereplői hatékonyabban, gyorsabban és eredményesebben tudják végezni a munkájukat.
A LEADER kérelmek ügyintézése – aktualitások és tapasztalatok
Gyimesi Andrea, a Magyar Államkincstár Vidékfejlesztési Osztályának vezetője a LEADER programhoz kapcsolódó kérelmek feldolgozásáról és az eddigi tapasztalatokról számolt be. Kiemelte, hogy a szabálytalanságok visszaszorítása kiemelt cél, ezért a kormányhivatalok munkatársait is bevonták az ellenőrzési folyamatba.
A jelenlegi adatok alapján 534 esetben merült fel szabálytalansági gyanú. Ezek közül 395 ügyben már megszületett a döntés, melyek közül 196 esetben a támogatói okirat visszavonására került sor.
Eddig összesen 4021 darab támogatási kérelem érkezett be, amelyekhez kapcsolódóan a kérelmezett támogatási összeg meghaladja a 30,42 milliárd forintot.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.