Kovács Istvánnal, a Vasfüggöny és Dunántúl szíve régiók koordinátorával beszélgettünk a Nyitott Porta Napokról. A szeptember 27–28-i Vasfüggöny és az október 4–5-i Dunántúl szíve programok 68 helyszínen nyitják meg kapuikat, összekapcsolva az agroturizmust a kerékpáros turizmussal.
A Nyitott Porta Napok programsorozat 2025-ben debütál pilotprojektként. Országszerte közel 150 családi gazdaság, pince és manufaktúra nyitja meg kapuit augusztus 23. és október 4. között. Milyen fogadtatásban részesült a kezdeményezés a térség gazdálkodói körében?
Nagyon pozitívan fogadták az itteni termelők, gazdálkodók. A Dunántúl szíve alatt három vármegye (Vas, Zala és Veszprém) közel 130 települése került be a programba 68 helyszínnel, ami hatalmas térség, de kis tájakból áll. Olyan tájakból, ahol már korábban is volt térségfejlesztési, vidékfejlesztési aktivitás. Szerepel köztük több LEADER-térség, ahol a nyitott porta már nem számít újdonságnak – például Zalaszentgrót környékén vagy a nyugat-balatoni térségben. A Vasi-hegyháton is tartottak már hasonló programokat, tehát kipróbált gazdaságok kapták a hírt. A térség másik részében viszont új ez a kezdeményezés a termelők számára. Mégsem nulláról kezdtük az együttműködést: az elmúlt két évben nagyon sok helyi termékes hálózat alakult ki, tudásátadó események, képzések zajlottak a Pannon Helyi Termék Klaszter égisze alatt.
Hogyan kapcsolódik a program a térség történelmi útjához, különösen a Vasfüggöny örökségéhez?
A Vasfüggöny elnevezés kicsit megtévesztő lehet, hiszen nem a klasszikus vasfüggönyhöz kapcsolódik, hanem a Vasfüggöny kerékpárút közelsége miatt kapta a nevét. Ez nagyon fontos elem, mert most arra is kísérletet teszünk, hogy a nyitott portákat összekapcsoljuk a kerékpáros turizmussal. Nemzetközi együttműködések keretében léteznek olyan projektek, ahol európai túraútvonalakat próbálnak tematikusan érdekesebbé tenni. A Vasfüggöny kerékpárút a Baltikumtól a teljes régi vasfüggöny vonalán halad végig egészen a déli országokig, ennek egy szakasza a nyugat-dunántúli határvidék. A kerékpáros turisták az egyik legjobban fizető célközönség, akik akár egy hétre elindulva keresik az adott táj érdekességeit.
Milyen jellegű termékekre számíthatnak a látogatók?
Teljesen változatos kínálatra. Mivel ez szezonális műfaj, elsősorban őszi termékek lesznek: gesztenye, méz, sajtok, húsféleségek. Állattartó gazdaságokból nem sikerült annyit megszólítanunk, mint amennyit szerettünk volna – a száj- és körömfájás miatt sokan óvatosak voltak. De zöldség, biozöldség, gyümölcs bőséggel lesz. Az élelmiszerhez kapcsolódóan kiegészítésként kézművesség, kis túrák és egyéb, a térség gazdaságaira jellemző programok várják a látogatókat.
Szerepelnek-e a programban olyan porták, amelyek a határmenti kulturális sokszínűséget mutatják be?
Az Őrség vidékén van egy porta, ahol a tökmagolajütés speciális dolog – nemcsak a termék, hanem az elkészítés hagyományos módja is megismerhető. Nagyon izgalmas, hogy a Vasfüggöny kerékpárút mentén a szlovén oldalra is át tudnak majd kalandozni a vendégek. Hancsikék is megnyitják gazdaságukat, ahol fürjeket tartanak. Dobronak környékén kulturális programok is kapcsolódnak a kezdeményezéshez. Aki kerékpárral indulna el, felváltva tud osztrák, magyar, szlovén utakat kipróbálni, és gurulni portáról portára.
Miben különbözik a vendégélmény itt attól, amit az Alföldön vagy Szatmárban tapasztalhatnak a látogatók?
A Nyitott Porta Napokban a legfőbb izgalmasság, ami a szlogenben is megjelenik: a „tájról-tájra” jelleg. Ahány táj, annyi szokás, ahány táj, annyiféle kulturális hagyomány, ahány táj, annyiféle íz. Minden tájnak megvan a maga kulturális és gasztronómiai hagyománya.
Bő egy hónap telik el az első és utolsó Nyitott Porta Napok között, ami szintén változatossá teszi a rendezvénysorozatot. Míg Szatmárban a szilva állt a középpontban, szeptember végére, októberre előkerül a gesztenye. Habár még Dézsalán, egy szőlőhegyen, datolyaszilva „szedd magad” akció is lesz – a klímaváltozás miatt Zalában többen elkezdtek fügét, kivit, datolyaszilvát termeszteni.
A Balaton-felvidék már meglévő turisztikai kínálatába hogyan illeszkedik ez a program?
A Balaton-felvidéknél nagy kihívás a szezonalitás. Nagyon sok olyan attrakció van, ami nyáron felkapott, de amit egy Nyitott Porta Napok során szezonon kívül is érdemes megnézni kerékpárral, gyalogosan, autóval: a vulkáni hegyek, kis tájházak, múzeumok, az alkotó- és kézműves műhelyek mind-mind rejtenek élményeket.
Milyen egyedi élményt nyújt a portalátogatás egy átlagos balatoni turistaprogramhoz képest?
Egyediségét az adja, hogy a gazdaságok életében ez nem mindennapos dolog. Ünnep, amikor megnyitják a kapukat, beengedik a vendéget. Sokaknak ez az első alkalom, hogy kóstoltat, megmutatja a gazdaságot, azt, ami a színfalak mögött van. Ez nemcsak arról szól, hogy menj el és vedd meg a terméket, hanem pillants be a kulisszák közé, beszélgess a gazdával, nézd meg, hogyan végzi a munkáját. Ez nyáron, a Balaton környéki turizmus hétköznapjaiban elképzelhetetlen.
Vannak-e kiemelt események?
A Dunántúl szíve programnak két kiemelt eseménye van: az egyik az oszkói szőlőhegyen a nyitóesemény október 4-én 10 órakor, a másik Kiscsőszön, ahol a Táj-Kapocs Alapítvány közreműködésével megvalósuló programra készülünk: Látóbusz-túrák, tánc, gasztronómia. A Vasfüggöny mentén szeptember 27-én 10 órakor Cákon tartjuk a nyitóeseményt.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.