A Kisalföld szívében a ravazdi Bodza Porta igazi falusi idillt áraszt: kecskék, baromfik, nyulak és gyógynövények mintegy 2000 négyzetméteren. A Nyitott Porta Napokon vendégeik nemcsak az állatok közelségét élvezhetik, hanem kézműves termékeket és valódi vidéki hangulatot is.
Győr határában található a Bodza Porta, ahol Hartai András és Kabainé Horváth Éva viszik a gazdaság minden feladatát. Nincs alkalmazott, nincs segítség – a hagyományos életforma iránti elköteleződés tartja fenn azt a világot, amelyet egyre többen keresnek fel a Nyitott Porta Napokon. Hartai András Győrből származik, középiskolában állattenyésztést tanult, majd néhány vargabetű után a feleségével együtt elindította Ravazdon a Bodza Portát, ahol ma állattartással és gyógynövénytermesztéssel foglalkoznak.
„Gazdaságunk központjában a kecskék és a kecsketejből készült termékek állnak, de emellett tartunk csüngőhasú malacokat, nyulakat, baromfit is – mindazt, ami egy hagyományos háztájiban megtalálható. Vannak kutyáink, macskáink és galambjaink is, ezek inkább hobbicélokat szolgálnak. A feleségem gyógynövénytermesztéssel foglalkozik, így teakeverékek és fűszerek is készülnek nálunk. Mindent ketten végzünk, hagyományos módon, külső segítség nélkül.”
A vidéki élethez való visszatérésben egyszerre játszott szerepet a természet szeretete és az egészséges táplálkozás iránti igény. „Ha már falura költöztünk, úgy gondoltuk, miért ne tartsunk állatokat? Mind a ketten nagyon szeretjük őket. Minden állatunknak külön neve van, mindegyiknek megvan a maga egyénisége és szokásai. A mai világban az egészség rendkívül fontos szempont, ezért motivált bennünket az is, hogy elkerüljük a bolti élelmiszerek gyengébb minőségét, és inkább saját, tiszta alapanyagokat fogyasszunk.”
A porta 2000 négyzetméteren működik, ebből egy rész van az állatok számára lekerítve. A kifutóban villanypásztor és vadháló biztosítja a szabad mozgást, két fedett ól pedig védelmet nyújt esőben és télen. „A törzsállományunk körülbelül ötven alpesi kecskéből áll, a kicsikkel együtt most olyan hetven állat lehet. Minden évben születnek újak, és a selejt vagy kiöregedett állatokat nem vágjuk le, hanem nyugdíjazzuk őket. Nálunk az öregek békében tölthetik el hátralévő éveiket.”
A Bodza Porta termékei főként piacokon, fesztiválokon és kosárközösségeken keresztül jutnak el a vásárlókhoz, de a gazdaság közvetlenül is látogatható. „Ma már a környéken és Győrben is sokan ismernek bennünket. Ha valaki felhív, hogy szívesen kijönne gyerekekkel, mindig szívesen látjuk. Az állatok miatt ritkán tudunk elutazni, de így legalább a vásárlók jönnek hozzánk.”
A Nyitott Porta Napokhoz is szívesen csatlakoztak. „Örültünk a kezdeményezésnek, mert így még több emberrel ismertethetjük meg a hagyományos falusi életet és ízeket. Sokaknak még ma sincs fogalmuk arról, honnan származik az ételük. Van, aki azt hiszi, hogy a csirke a zacskóban terem. Ha csak két-három ember szemléletét sikerül megváltoztatnom, már megérte.”
A rendezvényen változatos programok várják a látogatókat. „Tartunk gyümölcstea-készítő workshopot és egész napos állatsimogatásra is lesz lehetőség. Minden évben van egy-egy különösen barátságos kecskénk, aki szinte kutyaként viselkedik, ő mindig a gyerekek nagy kedvence. De a nagyobb állatok is szeretik a simogatást, így mindenki találhat kedvencet. Emellett sajtkóstolóval is készülünk.”
A család méhészettel is foglalkozik, bár ez most kisebb léptékben zajlik. „Próbálunk minél önellátóbbak lenni. Nyilván nem tudunk mindent előállítani, de amit nem mi termelünk meg, azt olyan termelőktől szerezzük be, akikről biztosan tudjuk, hogy tisztán, megbízhatóan dolgoznak. Boltba ritkán járunk, és nem is szeretünk.”
A kemény munka és a piaci árusítás nehézségei ellenére András nem panaszkodik. „Nem egyszerű, és sokszor napról napra élünk. Az állatokat etetni kell, nem mondhatjuk nekik, hogy ma nincs takarmány. De azt gondolom, megéri: látszik rajtuk, mennyire hálásak. Ez minden fáradtságért kárpótol bennünket.”
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.