A hazai gyepek kiemelt jelentőségét mutatja, hogy védett növényfajaink kétharmada, állatfajainknak pedig mintegy fele ezekhez az élőhelyekhez kötődik – mondta Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár A gyepek titkai fotópályázat díjátadóján. A Grassland-HU LIFE integrált projekttel kapcsolatban a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és projektpartnerei ötödik alkalommal hirdették meg a gyepes élőhelyek értékeinek bemutatását, népszerűsítését célzó fotópályázatukat.
A fotópályázat ötödik fordulójával a gyepek szépségére és sokszínűségére, valamint a megőrzésükhöz szükséges emberekre és helyi, hagyományos ökológiai tudásukra kívánták felhívni a figyelmet a szervezők, így a kiírásban tájképek készítése, valamint a gyepekhez kötődő pásztorélet bemutatása volt a pályázók feladata.
A zsűrihez közel hatszáz pályamű érkezett, ami továbbra is jelentős érdeklődést jelzett. A vidékfejlesztés mellett a természetvédelem is meghatározó feladatunk, és minden olyan lehetőség vonz bennünket, amely közelebb hozza az emberekhez a természetet, jelen esetben a pásztoréletet – fogalmazott Füredi Kornél, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a beküldött képek nyomtatott formában egészen más arcukat mutatják, és számos megható, erőteljes alkotás született.
Balczó Bertalan a díjátadón hangsúlyozta: a Pannon-régió szikes- és löszgyepei Európa számos részéről már eltűntek vagy csak szigetszerűen maradtak fenn, ezért különösen nagy a felelősségünk ezek megőrzésében. A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyepek klímaszabályozó szerepe kiemelkedő, jó állapotban a szénmegkötő képességük vetekszik az erdőkével. Mindezek ellenére az elmúlt fél évszázadban a gyepterületek nagysága mintegy felére csökkent – tette hozzá.
A helyettes államtitkár ismertette azokat a természetvédelmi és agrárpolitikai eszközöket, amelyek a gyepek fenntartható kezelését támogatják: a nemzeti park igazgatóságok mintegy 200 ezer hektár gyepterületet kezelnek, és 26 futó projekt igyekszik pozitív változást elérni mintegy 40 ezer hektáron. Kiemelte: a Közös Agrárpolitika keretében évente több száz milliárd forint jut a természetközeli gazdálkodás támogatására. Viszont van egy nagyon szűk keresztmetszet, amely a siker kulcsa: az ember, aki a területen ott van az állat mellett. A pásztorok tudása pótolhatatlan – tette hozzá.
A pásztoréletet, pásztortudást bemutató kategória kapcsán Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus, az MTA doktora hangsúlyozta: a jó fotó nemcsak jelenetet rögzít, hanem történetet mesél. A zsűri tapasztalatai szerint a kategória képeinek 35 százaléka mögött nem volt személyes beszélgetés a fotós és a pásztor között, noha ez elengedhetetlen a hiteles bemutatáshoz. Több kiemelt alkotást is méltatott, köztük Paragi Dénes fotóját, amely egy aszály sújtotta időszakot érzékeltet: „A juh már nem füvet legel, hanem nádat – rákényszerül.” Szó esett olyan képekről is, amelyek a pásztortudás lassú eltűnését dokumentálják, például az utolsó hajdúszoboszlói kihajtást megörökítő sorozatról.
A díjátadó különlegessége volt Barta Sándor számadó gulyás és Molnár Zsolt közös előadása, amelyben a kunmadarasi pásztor saját életútján keresztül mutatta be a gyephez kötődő hagyományos tudás rétegeit. Barta képekkel illusztrálta gyermekkori csordáskodásától a mai napig tartó pályáját, bemutatva a legeltetés fortélyait, az évszakokhoz kötődő munkarendet, az állattartás kihívásait és szépségeit. Felidézte mestereit, akik mellett megtanulta a gyep „olvasását”, és azt, miként alkalmazkodik az ember és az állat a tájhoz. Beszélt a kiszáradó gyepek problémájáról, a nádevés jelenségéről, valamint arról, hogyan befolyásolja a legeltetés minősége a jószág kondícióját.
Az esemény aktualitását tovább növeli, hogy az ENSZ 2026-ot a legelők és pásztorok nemzetközi évének nyilvánította. A szervezők a fotópályázattal is ehhez kívánnak kapcsolódni, bemutatva a magyar gyepgazdálkodás értékeit és az élő hagyományt, amelyet a pásztorok tudása őriz.
A gyepek titkai V. fotópályázat díjazottjai
Négy évszak kategória
I. helyezett: Kapcsándi Zsuzsa – Tavaszi párában, Fénybetörés, Októberi hajnalon és Hideg reggelek című képei
Pásztorélet, pásztortudás kategória
I. helyezett: Jenei Boldizsár – Reggeli indulás című képe
II. helyezett: Paragi Dénes – Köd előttem… című képe
III. helyezett: Sáfián Lászlóné – Lábra legel a juh című képe
Tájkép kategória
I. helyezett: Litauszki Tibor – Sziget a szárazságban című képe
II. helyezett: Litauszki Tibor – Sziki vándor című képe
III. helyezett: Udvarházi Irén – Árvalányhaj tengere című képe
A közönségdíjas a projekt hivatalos Facebook oldalán meghirdetett szavazásra beérkezett 5.565 tetszésnyilvánítás alapján 585 szavazattal Bercziné Megyei Dóra – Reggeli itatás című képe lett.
A pályázat legjobb képei megtekinthetőek a projekt hivatalos weboldalán.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.