Azok a célok, amiket elterveztünk, megvalósultak, úgyhogy új célokat kell kitűznünk! – mondta Rácz András az V. Kárpát-medencei natúrparki találkozón. Erre hivatott az a megújított együttműködés, amelynek megállapodását a rendezvényen írta alá az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Natúrpark Szövetség.
A rendezvényen egy évtizedes munkát értékeltek és megerősítették a natúrpark-hálózat szerepét a közösségi alapú természetvédelemben. A találkozó célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a helyi közösségek szerepére a környezeti és társadalmi fenntarthatóságban.
Pető Péter, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke szerint: „Hagyományt teremtettünk: ötödik éve szervezzük meg a találkozót, mindig új fókuszpontokkal és közösségépítő célokkal.”
A natúrparkok egyik legfontosabb küldetése a helyi közösségek szemléletformálása – ennek jegyében új oktatási kezdeményezést jelentett be Füredi Kornél, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője a találkozón. Mint elmondta, a natúrparkok szakmai támogatása mellett jelenleg egy új oktatási kezdeményezés előkészítésén dolgoznak, amely egy natúrparki iskolai cím bevezetését célozza meg. Ennek szakmai tartalmát és minősítési rendszerét együttműködésben alakítják ki. Az új minősítési rendszer célja, hogy a natúrparkok területén működő iskolák tudatosabban kapcsolódjanak a környezeti neveléshez és a helyi értékek megőrzéséhez. Az ügyvezető kiemelte: „a natúrparkok vidéken találhatók és az ottani közösségeket fogják össze, amibe beletartoznak a pedagógusok és az ott élő gyermekek is.”
A natúrpark-hálózat elmúlt tíz évének eredményeit Rácz András mutatta be. A természetvédelemért felelős államtitkár kiemelte, hogy pályafutása során számos megállapodást írt alá, de a 2013-as kőszegi együttműködés különleges helyet foglal el ezek között. A megállapodás jelentőségét az is mutatja, hogy 2013-ban mindössze két natúrpark létezett Magyarországon, mára viszont ez a szám 18-ra nőtt. Akkoriban még sem a névhasználati rendszer, sem annak eljárásrendje nem létezett, de a megállapodás nyomán megindult egy átfogó szakmai munka, amely megalapozta a 2016-os natúrparki szakmai koordinációs hálózat megalakulását, valamint a natúrparkok mai működését. A Magyarországon működő natúrparkok 338 települést és az ország területének 10,4 százalékát fedik le. A hálózat 17 vármegyében van jelen, ami jól mutatja a mozgalom földrajzi kiterjedtségét és jelentőségét. „A természetvédelem nem lehet hatékony a helyi közösségek akarata és támogatása nélkül.” – tette hozzá az államtitkár.
A találkozón hangsúlyos téma volt a natúrparki iskolák jövőbeni elindítása, amely az ifjúság környezeti nevelését és a helyi identitás erősítését célozza.
A nemzetközi szekcióban Matoltsy Zsolt agroturisztikai szakértő a stájerországi Vulkanland térség példáját emelte ki: „Ez a térség harminc éve még nem is létezett, ma pedig Európa egyik legismertebb kulináris desztinációja, amelyből térségi és országos szinten is sokat tanulhatunk.” A kilencvenes évek végén indult kezdeményezés kulcsa a helyi erőforrásokra és identitásra épülő fejlesztés volt, három pillérre alapozva: kulináris gazdaság, kézművesség, tájegységre jellemző kultúra. „Nem új dolgokat hoztak létre, hanem a meglévő értékeiket helyezték újra fókuszba. Ez a gondolkodásmódbeli változás volt a siker kulcsa.” Ma már több mint 500 vállalkozás tartozik a Vulkanland márkához, amely élményt és fenntarthatóságot képvisel. „A humán tőkébe való befektetés, a termelők mentori támogatása és a látogatógazdaságra való fókusz az, amely valóban fenntarthatóvá teheti a térségi turizmust – akár Magyarországon is” – foglalta össze Matoltsy Zsolt.
A Gömöri Kézművesek Polgári Társulásának elnöke a Felvidékről érkezve osztotta meg tapasztalatait: A társulás 2001 óta dolgozik a gömöri kézműves hagyományok átadásán. „A legnagyobb öröm, amikor azok a fiatalok tanítanak, akik 20 éve még kisdiákként kezdtek nálunk” – hangsúlyozta Nagy György. A nyári kézműves fesztivál különleges értékeket közvetít: „Nem giccset, nem bóvlit kínálunk, hanem valódi népművészetet. Ebben nem engedünk.” Hozzátette: „Van, amink van, csak nem tudjuk kiaknázni. Ezért is fontos az együttműködés, a közös gondolkodás.” Példaként említette Slíž Róbert harangöntőt is: „Ő is egy példa arra, hogy a tehetség, a hagyomány és az elhivatottság micsoda érték lehet.” Végül így zárta: „A magyar ember kiválasztott. A mi dolgunk, hogy ezt értékké tegyük a saját földünkön – és ebben a natúrparkos közösségnek is nagy szerepe van.”
A Bakonaki-tó térségét Horvát Elizabeta, a dobronaki Környezeti és Idegenforgalmi Intézet igazgatója mutatta be. „Szent Vid kápolna és forrás 1828-ból való, és a környék az utóbbi 25 évben infrastruktúrával és kínálattal is szépen fejlődött.” A fenntartható élményturizmust szolgálja a Mesepark is, amely „arra ösztönöz, hogy beszélgessenek és ne csak telefonozzanak a gyerekek”, valamint a kalandpark 66 elemmel, 10 méter magas szabad zuhanással és 286 méteres csúszópályával várja az érdeklődőket. Gasztronómiai különlegességekben sincs hiány: Bogrács, dödölle, hajdinakása, gibanica és a sütőtökös és tökmagos fagylalt többek közt a térség gasztronómiai vonzereje. A trópusi kertben 400 trópusi növényt lehet látni, évente 2 millió orchideát termelnek. „Nem akarunk hoteleket a tónál, mert meg szeretnénk óvni a természetet.” Horvát Elizabeta végül biztató üzenettel zárt: „Nincs tengerünk, nincs termálvizünk, de van szép természetünk és élményeink.”
Schrott Tamás, az Írottkő Natúrpark Egyesület elnöke így emlékezett vissza: az Írottkő Natúrpark 1997-ben jött létre elsőként Magyarországon. A helyi gazdák programjai révén Ma már nem a gazda megy a vásárra, hanem a turista jön el hozzá. Egy konkrét élményt is megosztott: „Tízkor nyitottuk a kaput, öt perccel később jött is az első család, és az apuka közölte: méhész akar lenni.” Kovács István, a Vasi-Hegyhát Natúrpark koordinátora szerint „Nemcsak az számít, mit csinálunk, hanem az is, hogyan.” A Vasvári nagytérségi népfőiskola „évente több száz eseményt szervez – többségük fizetős, mégis telt házas”. A közösségi programok tapasztalata: „Nem a termék számít elsőként, hanem a motiváció és az élmény.”
A „Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék” védjegyrendszert mutatta be Kovács Szilvia, az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület munkaszervezet-vezetője. A minősítés alapja: „Csak olyan élelmiszer kaphatja meg a védjegyet, amelyhez a kiváló minőségű alapanyagokat Magyarországon szerzik be”, valamint „a Térségi Védjegytanács mindig olyan specifikus tudással rendelkező szakembert küld ki, aki ért a területhez – méhészt például méhész minősít.” Online jelenlétük is erős: honlapukon minden védjegyes tevékenysége és elérhetősége megtalálható, szezonális ajánlókkal, ajándékkatalógusokkal, túraútvonalakkal és online kampányokkal is segítik őket. „Több mint 8700 követőnk van a Facebookon, és bár még csak tanuljuk, de szeretnénk a TikTokon is megjelenni.” Az Éltető Udvar a Művészetek Völgyében különleges élményhelyszín. Kovács Szilvia a támogatási programjukról elmondta: 1 és 10 millió forint közötti összegre pályázhattak, 65–70 százalékos támogatási intenzitással, és 500 ezer és 3 millió forint között igényelhetők források. A Nyitott Porta Napok sikerrel zajlott 13 helyszínen, és bár nem volt tömegrendezvény, az érdeklődők száma épp akkora volt, hogy kényelmesen és minőségben meg tudták mutatni magukat a termelők.
A Kislépték Egyesület elnöke az élménygazdaság működtetésének kihívásait taglalta Kujáni Katalin: A Nyitott Porta Napok tanulsága szerint: „Tiszta udvar, rendes ház – ez egy alapfeltétel, és ma is voltak olyan gazdaságok, ahonnan inkább kifordultunk.” Szükséges az utókommunikáció és márkaépítés: az esemény után elérkezett a brandépítés ideje. Az elnök szerint a siker kulcsa a komplex élménykínálat, ebben támogatást is kapnak majd az érintettek, hiszen az Élménygazdaság 2.0 új lehetőségeket hoz: „Most készült el az Élménygazdaság 2.0, hat modullal – köztük tematikus gasztronómia, élményfotózás, helyi vonzerőleltár, együttműködési készség.”
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.