A nagytarcsai Polgármesteri Hivatalban megtartották a Fókuszban a vidék című szakmai rendezvénysorozat nyitó eseményét. Az együttműködést és a helyi termékek értékesítésének megerősítését támogató eseményt a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a Kislépték Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közösen szervezte.
A Fókuszban a vidék rendezvénysorozat célja, hogy elősegítse a vidéki térségek fejlődését, valamint részletes tájékoztatást nyújtson a kistermelői élelmiszer-előállítás és a Rövid Ellátási Láncok (REL) fejlesztését támogató pályázati lehetőségekről.
Az eseményt Fieszl Csaba, a Herman Ottó Intézet Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének vezetője nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat különösen időszerű, hiszen az idei évben a termelők számára számos pályázati lehetőség nyílik meg. „Ebben az útvesztőben kell segítséget nyújtanunk, hogy a termelők megtalálják azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek elősegítik gazdasági fejlődésüket” – fogalmazott. A mintegy ötvenfős közönség előtt kiemelte, hogy a program nem csupán a pályázati útmutatásról szól, hanem arról is, hogy a termelők megfelelő ismeretekkel felvértezve jelenjenek meg a piacokon, és a jogszabályi környezetnek megfelelően értékesítsék a helyben előállított minőségi termékeket.
Nagytarcsa polgármestere, Barna Ervin Árpád köszöntőjében kiemelte, hogy a település fontos szerepet tölt be a helyi termékek piacra juttatásában. Elmondta, hogy a helyi piac Rónai Krisztina piacszervező áldozatos munkájának is köszönhetően 11 éve működik, ám fenntartása számos kihívással jár, különösen a termelők számának csökkenése miatt. Ugyanakkor a városból kiköltözött családok körében növekszik az egészséges, helyben termelt élelmiszerek iránti kereslet.
Obreczán Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Pest vármegyei alelnöke elmodta: a kamara a kezdetektől fontosnak tartotta a kistermelők támogatását. Jelszava 25 éve változatlan: „Mindig önökkel, mindig önökért.”
A rendezvényen dr. Polyánszky Zoltán, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára Területfejlesztés, mint vidékfejlesztés címmel tartott előadást, amelyben hangsúlyozta, hogy a vidék jövője nem csupán az agrárium és az élelmiszeripar fejlődésétől függ, hanem szélesebb társadalmi és gazdasági tényezők összhangjától. Kiemelte, hogy a vidék megtartó ereje ma már az élhetőség és életminőség kérdéséhez kötődik, és a vidékfejlesztés nemcsak a helyben élőknek, hanem a vidéki identitással rendelkező városi lakosságnak is szól. Az új területfejlesztési szemlélet szerint a járásközpontok megerősítése kulcsfontosságú, különösen a nagyvárosoktól távol eső térségekben, ahol ezek a központok biztosítják az alapvető szolgáltatásokat és a munkahelyekhez való hozzáférést.
Az Agrárminisztérium részéről Tószegi Orsolya, az EMVA Agrárfejlesztési Osztályának referense ismertette a Rövid Ellátási Lánc (REL) együttműködések pályázat részleteit. A pályázati konstrukció 2,6 milliárd forintos keretösszeggel indult, kifejezetten a kis léptékű szereplőket támogatva. A program a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP ST) keretében valósul meg, amelyben 73 különféle felhívás szerepel, ezek közül 43 már megjelent. A REL-pályázat különlegessége, hogy kizárólag konzorciumban lehet pályázni, amelyben minimum négy, egymástól gazdaságilag és jogilag független tag vesz részt, köztük legalább egy mezőgazdasági termelő, aki a konzorciumon belül legalább 50 százalékos arányban képviselteti magát. A konzorcium tagjai között nem lehetnek közeli hozzátartozók, például házaspárok nem számíthatók külön tagként.
A támogatási intenzitás működési és szoft tevékenységek esetében 100 százalékos, beruházási elemeknél pedig 65 százalékos. A maximális támogatási összeg 70 millió forint. Az első két beadási szakasz már lezárult, a következő lehetőség 2026 januárjában nyílik meg.
Az eseményen Deák Ferenc, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának szakreferense a kistermelői élelmiszer-előállítás aktuális kérdéseit ismertette. Kiemelte, hogy a helyi termelők szerepe kulcsfontosságú a térségek önellátó képességének erősítésében. Az élelmiszerbiztonság és a kistermelői tevékenységek jogi szabályozása az EU-n belül részletes, ugyanakkor Magyarországon kialakult egy sajátos, két kategóriára épülő kistermelői rendszer. A regisztrációs kötelezettség alapvető, minden élelmiszerlánc-szereplőnek szerepelnie kell a hatóság nyilvántartásában, és nyomon követhetőségük FELIR-számhoz kötött.
Szegedyné Fricz Ágnes, a Kislépték Egyesület szakmai vezetője az élelmiszerek kötelező és önkéntes jelöléséről, valamint a marketing és értékesítés gyakorlatáról tartott előadást. Elmondta, hogy a címkézés célja a fogyasztók tájékoztatása és védelme, valamint a helyi termelők beazonosíthatósága. Az EU egységes szabályozást biztosít, de Magyarország bizonyos termékkörökben saját előírásokat alkalmaz, amelyeket a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmaz. A magyar nyelvű címkézés kötelező, és a helyes elnevezések, minőségi paraméterek az egységes fogyasztói elvárások betartását segítik.
Kujáni Katalin a helyi termelők alternatív értékesítési modelljeiről, termelői közösségekről és tudatos vásárlókról beszélt. Tapasztalatai szerint a kosárközösségek különböző hatótávolságokkal működnek, de nem mindegyik modell fenntartható. A Kislépték Egyesület elnöke szerint az internetes értékesítés területén kevés olyan megoldás működik, amely kizárólag helyi termékekre épül, és a jogszabályi környezet még sok szürke zónát tartalmaz. A 2025 novemberében megrendezendő Rövid Élelmiszerlánc Expón útmutatókat adnak az online értékesítés és címkézés kérdéseiben.
Kujáni kiemelte továbbá a falusi vendégasztal koncepció népszerűségét, amely főképp a Balaton-felvidéken és Baranya térségében terjed, és a helyi értékesítés jó példájaként szolgál. A közösségi mezőgazdasági formák, mint a bevásárló- vagy zöldségközösségek, egyre ismertebbek Magyarországon, és elősegítik a tudatos vásárlást.
Az esemény Rónai Krisztina piacszervező közreműködésével a nagytarcsai piac bemutatásával zárult.
A rendezvénysorozat további állomásain a vidékfejlesztés, a helyi termelők támogatása és a rövid ellátási láncok fejlesztése témakörében folytatódik a szakmai párbeszéd, amely hozzájárul a vidéki térségek gazdasági és társadalmi megerősödéséhez.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
