Augusztus végétől szeptember elejéig három különböző táj portái tárják ki kapuikat: Szatmár-Beregben a szilva és az ártéri örökség, Borsod–Torna–Gömörben a „Helyben jó!” szemlélet, Külső-Somogyban pedig a Balaton mögötti dombvidék kínál személyes találkozásokat. Minden állomás másképp mesél a vidékről.
A Nyitott Porta Napok 2026 programsorozat augusztus 22. és október 4. között, öt hétvégén keresztül az ország 19 térségében várja a látogatókat. A Nyitott Porta Napok nem hagyományos fesztivál: nincs egyetlen főtér és kötelező útvonal. A látogatók maguk állíthatják össze a barangolásuk útvonalát, miközben családi gazdaságokba, műhelyekbe, pincékbe és vendégportákra léphetnek be. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egysége által életre hívott programsorozat célja, hogy a helyi termék mögött láthatóvá váljon az ember, a tudás és a táj. Az idei év első állomásai három egészen eltérő vidéket mutatnak meg.
Szatmár-Bereg: a szilva fekete aranyától a festett templomokig
Augusztus 22–23-án a Minden, ami Szatmár-Bereg program várja a látogatókat az ország északkeleti csücskében. Pótor Melinda térségi szervezőtől megtudtuk, hogy a hétvége nem pusztán kóstolókat kínál: a portákon a vendégek közelről ismerhetik meg a tanyasi gazdálkodást, a házi feldolgozást és a helyi vendégfogadás hagyományát. A Tisza és a Szamos által formált ártéri táj jelképe a szilva, amely lekvárként, aszalványként, pálinkaként és süteményekben is végigkíséri az utat.
Pótor Melinda úgy látja, a térség igazi ereje abban rejlik, hogy az ízekhez történetek és élő tudás kapcsolódik. A rézüstben, hozzáadott cukor nélkül főzött szilvalekvár közösségi munka és generációkon át öröklődő tapasztalat. A nagyari Veress Tanya, Kornél Gazda tarpai udvara, a fehérgyarmati Csürke Porta és a fülesdi Fülep Vendégház a vidéki élet más-más oldalát tárja fel, Csarodán pedig az épített örökség, a festett kazettás templomok világa kapcsolódik a programhoz. A méhészet, a házi rétes, a töltike, a kötött-tészta-leves és a kézműves sajtok azt mutatják meg, hogy Szatmár-Beregben a hagyomány nem múzeumi tárgy, hanem ma is használt tudás.
„Helyben jó!”: ízek és történetek Borsod–Torna–Gömörben
Szeptember 5–6-án Borsod–Torna–Gömör portái is bekapcsolódnak az országos barangolásba. Lengyelné Bencze Viktória térségi szervező szerint a vidék sokféleségét nem lehet egyetlen termékkel vagy tájképpel leírni. A Bódva és a Sajó völgye, az Aggteleki-karszt, a Cserehát és az edelényi Császta szőlőhegy eltérő adottságai a gazdálkodásban is megjelennek: egymás mellett van jelen a szőlőművelés, az állattartás, a méhészet, a pálinkafőzés, a füstölés és a gyógynövények feldolgozása.
Megtudtuk tőle, hogy a „Helyben jó!” szemlélet lényege éppen az együttműködés: a helyi termékek nem elszigetelt portékák, hanem a táj, a múlt és az emberi tudás közös lenyomatai. Az Edelin Birtok a császtai szőlőhegy boros hagyományát mutatja meg, a Tóth Emufarmon a különleges állattartás találkozik a házias füstölt ízekkel, a Honey Valley Méhészet pedig a méhek munkájába enged bepillantást. A Sáppusztai Pálinkaház és a Bukó Pálinkaház a gyümölcsfeldolgozás tudását, a Barátok Háza a tökmagtermékeket, gyógynövényeket és a természetismeretet kapcsolja össze. A Lónyay Bistro és a Bányászati Bemutató Központ révén a helyi gasztronómia Edelény ipari örökségével is találkozik.
A Balaton mögött kezdődik Somogy
Ugyanezen a hétvégén, szeptember 5–6-án a Somogyi domboktól a Balaton-partig program helyszínei is vendégeket fogadnak. Vrancsik Tibor térségi szervező arra hívta fel a figyelmet, hogy a déli part mögött szinte azonnal megváltozik a táj: Siófok, Zamárdi és Szántód nyüzsgésétől néhány kilométerre már Külső-Somogy dombjai, falvai, erdői és tanyái következnek. A porták kínálata ennek megfelelően rendkívül változatos.
Ádándon a Búzavirág Állatbarát Porta és Sajtműhely a tejfeldolgozást és az állatbarát gazdálkodást mutatja be, Somogyegresen az ERDŐKERT a szarvasgombászatot, a méhészetet és a tésztakészítést kapcsolja össze. Ságváron falusi vendégasztal, pajtatárlat, levendula, füge és fenyőtermesztés, Lullán pedig paradicsomkülönlegességek, kovászos pékáruk és esti csillagászati bemutató várja az érkezőket. Vrancsik Tibor szerint éppen ez a személyesség a program legnagyobb értéke: a látogató nem egyszerű vásárlóként érkezik, hanem betekintést kap abba is, hogyan születik a sajt, a mézeskalács, a szörp, a lekvár vagy a bor.
A Nyitott Porta Napok három térsége más-más tájat és ízvilágot kínál, a közös élmény mégis ugyanaz: a nyitott kapuk mögött nem díszlet, hanem működő vidék várja a vendégeket. A legjobb útitervet itt a kíváncsiság rajzolja.
A legfrissebb információkért és programokért látogasson el a www.nyitottportanapok.hu honlapra, vagy kövesse a rendezvénysorozat Facebook-oldalát.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.