Immár hagyományosan, az Év Emlőse kezdeményezés éves programsorozatának lezárásaként gálaműsort szervez a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. a Fővárosi Állat- és Növénykerttel együttműködésben. A 2025. október 19-ére szervezett Magyar szöcskeegér gála és forgatagon vehetik át díjaikat az idei három szöcskeegér-pályázat nyertesei.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és az Agrárminisztérium által közösen működtetett Vadonleső Program részeként tizenegy éve indították útjára az Év Emlőse kezdeményezést a természetvédelmi szakemberek, amelynek apropóján egész éves eseménysorozattal hívják fel a figyelmet a kiválasztott védett vagy fokozottan védett emlősfaj és élőhelye fontosságára, jellemzőire.
A keleti sün kapta meg először ezt a kitüntető címet, a program indulásakor. A következő évben a magyar pusztai táj ikonikus emlősfajára, az ürgére irányult a figyelem, amelyet a denevérek, mint fajcsoport követtek. A következő években – a teljesség igénye nélkül – az Év Emlősének választott fajok között szerepelt Európa legnagyobb macskaféléjét, az impozáns eurázsiai hiúz, vizeink csúcsragadozója, a vidra és a szem nélküli, hatalmas metszőfogakkal felszerelt földikutyák csoportja.
Az idei Év Emlőse egy igazán különleges kisemlős, a magyar szöcskeegér, amely valójában nem is egér, hanem a nagyon ősi ugróegerek rokonsági körébe tartozó rágcsáló. Ebből adódóan életmódjában, viselkedésében több szempontból is különbözik a valódi egerektől – egyedei téli álmot alszanak, szinte kizárólag éjszaka aktívak és étlapjukon a magvak és zöld növényi részek mellett rovarok és pókok is szerepelnek. Ugyanakkor ugróegér rokonságára rácáfolva nem képes néhány centiméternél nagyobbat szökkenni, vagyis nem egy ugróbajnok.
Ez az apró rágcsáló korábban a Kárpát-medencében széles körben elterjedt lehetett, viszont ahogy teltek az évtizedek, a számára alkalmas gyepek visszaszorulásával egyre több helyről eltűnt, mígnem mára egyetlen lelőhelye maradt Magyarországon, a Borsodi-Mezőség, és szintén egyetlen Romániában, Kolozsvár mellett. E két állományt azonban két külön alfajként írták le a kutatók, ami azt (is) jelenti, hogy a nálunk megtalálható alfaj kizárólag a Borsodi-Mezőségben található meg a világon. Ennek az utolsó, rendkívül sérülékeny állománynak a megőrzése a hazai természetvédelem kiemelt feladata.
Még többet megtudhatnak a magyar szöcskeegérről a látogatók az idei gálán, hiszen körülötte forog az egész program. A rendezvény 9-től 16:30-ig állatkerti belépővel látogatható, de az eseményre érkező 14 év alatti gyermekek kedvezményes, 400,- Ft-os jeggyel léphetnek be a helyszínre. Az eseményen az éves alkotópályázatok díjainak átadása köré szervezett ünnepi műsorban Gryllus Vilmos ad gyermekkoncertet, a „Talpalávaló” programban a Kevély Táncegyüttes invitálja táncra a nézőközönséget, amihez a Kerekes Bandből ismert Fehér Zsombor és a Pekulár zenekar adja a muzsikát. Balázsi Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa – mint a faj avatott szakértője – a magyar szöcskeegér rejtélyes életéről mesél.
A hazai tíz nemzeti park igazgatóság mellett a forgatag játékos állomásain ott lesz a Agrárminisztérium Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya, az Erdőmentők Alapítvány, a Főpolgármesteri Hivatal a Biodiverz Város LIFE projekttel, a Fővárosi Állat- és Növénykert Zoopedagógia és kreatív alkotás és Vadállatmentő csapata, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. a Vadonleső Programmal és a gyepek védelmét célzó Grassland-HU LIFE integrált projekttel, a HungaroMet Nonprofit Zrt., a Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Magyar Természettudományi Múzeum, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete, a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület és a Sóstó Vadvédelmi Központ is.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.