A tanyán élők helyzetének javítása nem csupán kulturális, hanem gazdasági és stratégiai kérdés is – hangzott el az Orgoványban rendezett konferencián. A Venyige-tanyán az érintettek egyetértettek abban, hogy a tanyák fejlesztése, a vízpótlás és az agrártámogatások összehangolt alkalmazása nélkülözhetetlen a vidék fenntartható jövőjéhez.
A Hungarikum Bizottság 2017-ben döntött arról, hogy a „magyar tanya mint egyedülálló, a magyar kultúrtájat és gazdálkodást meghatározó életforma” felvételt nyer a hungarikumok közé. Ez a döntés elismerte a tanyasi életforma kulturális, gazdasági és társadalmi értékeit, és megerősítette fontosságát a nemzeti örökség részeként.
Tanyák sorsa a számok tükrében – eltűnő életforma a Homokhátságon
A Kamra-túra Homokháti Gazdák Egyesülete két évtizede képviseli a Bács-Kiskun vármegyei tanyák érdekeit. Bács-Kiskun vármegyében élnek a legtöbben külterületen, több mint 70.000 embernek ad otthont tanya – világította meg a téma fontosságát nyitóbeszédében Tóth Márta, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Bács-Kiskun vármegyei vidék- és térségfejlesztési szakértője, a Kamra-Túra egyesület önkéntese.
A Kamra-túra egyesület szervezésében Orgoványban megtartott rendezvényen Gál Szilvia, a település polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: Néhány éve a népszámláláskor még 700 tanyánk volt, ma már csak 700-an élnek tanyán. Egy részük gazdasági okokból, más részük pedig azért, mert nincs más lehetősége.
Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke szerint a tanyavilág helyzete nem csupán statisztikai kérdés, a tanyákon élők generációkon át őrizték a hagyományokat, amelyek mára veszélybe kerültek.
A Homokhátság vízpótlása nélkül nincs tanyai jövő
Lenkei Róbert előadásában kiemelte: a Duna–Tisza közi Homokhátság jövője a vízpótlás megoldásán múlik. A térség aszályosodása évtizedek óta veszélyezteti a tanyasi gazdálkodást, és noha a problémát már 1995-ben napirendre tűzték, eddig nem történt áttörés. Most azonban biztató jelek mutatkoznak.
A Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat képviselője szerint a megyei fejlesztési programok – a TOP és TOP Plusz – keretében már eddig is jelentős források jutottak a térségbe: 800 beruházás valósult meg 117 milliárd forintból, a következő ciklusra további 120 milliárd forint várható. Orgovány például közel 1 milliárd forint támogatáshoz jutott.
2015-ben még a belvíz elvezetése volt a cél, 2018-ra azonban szemléletváltás történt: megkezdődött a vízvisszatartás lehetőségeinek vizsgálata. A Homokhátság vízért kiált tanulmány például megmutatta, hogy egy adott földterület rozshozama nyolcszorosára nőtt vízmegtartás után.
2020–2023 között 6,2 milliárd forintból elkészültek a vízpótlási tervek, 2023-ban pedig kormányzati kiemelt beruházássá minősítették az első ütemet. A teljes program költsége 1700 milliárd forint körül van, de a források szűkössége miatt szakaszos megvalósításra készülnek.
Az első körben 4189 hektárnyi terület kaphat vizet, köztük Orgovány is. A nyílt uniós közbeszerzési eljárás leghamarabb 2025 tavaszán zárulhat, és ha minden jól alakul, a munkaterületek átadása és a kivitelezés is jövő tavasszal megkezdődhet.
Pályázatokkal a tanyák jövőjéért – fókuszban a fiatal gazdák
Polai László, az Agrárminisztérium főosztályvezetője részletesen beszámolt a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv végrehajtásáról. Tavaly év eleje óta 43 pályázati felhívás jelent meg, összesen 1490 milliárd forint keretösszeggel. Az erdészeti, a Natura 2000-es, őshonos állattartásra vonatkozó kiírások után 2024 nyarán a beruházást ösztönző programok indultak. Az őszi időszakban AKG és ökogazdálkodási programokra pályázhattak az érintettek, 18.000 támogatott gazdával, évi 150 milliárd forint értékben.
Az új időszak idén januárban indult. Az öntözésfejlesztési és a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása iránti hatalmas érdeklődés hatására az Agrárminisztérium tervei szerint ősszel újra kiírják ezeket a pályázatokat. A rövid ellátási láncok (REL) fejlesztését célzó pályázatok május 14-től adhatók be, a keretösszeg 1,6 milliárd forint, a támogatás intenzitása elérheti a 60 százalékot.
A járványvédelmi kiírás június 25-től lesz elérhető, legfeljebb 30 millió forintos támogatással. Az egyediségét az adja, hogy visszamenőleg is elszámolhatók lesznek bizonyos, járványmegelőzéshez köthető beszerzések.
A tanyasi gazdaságok és fiatal gazdák támogatása kiemelt célként jelenik meg, mivel az agrárium elöregedése komoly európai és hazai kihívás: 2023-ban a gazdaságirányítók 35 százaléka már 65 év feletti, míg mindössze 4,5 százalékuk 35 év alatti. A generációváltás elősegítése érdekében a KAP Stratégiai Terv új pályázati konstrukcióval támogatja az üzemátadásokat. A tervek szerint kétpólusú támogatási rendszer indul. Az egyik az átadó gazdát támogatja, amelynek célja az idősebb gazdák ösztönzése, hogy lemondjanak az üzemirányításról a fiatalabb generáció javára. A másik az átvevő fiatal gazda támogatása, amelyben az új termelők átalány jellegű támogatást kapnak, üzemmérettől függetlenül azonos összegű lesz minden jogosult számára.
Polai László további ösztönzőként kiemelte azt a +15 százalékos támogatási intenzitást, amely a 40 év alatti termelők számára az uniós szabályok szerint jár: az 50 százalékos helyett 65 százalékos mértékben juthatnak forráshoz beruházási kiírásokban.
Bár a támogatás önmagában nem képes megoldani az agrártársadalom elöregedésének problémáját, fontos eszköz lehet a fiatalok helyben maradásához és a mezőgazdasági vállalkozások fenntartható átadásához.
Július 16-tól nyílik meg a fiatal gazda pályázat, amelynek keretösszege 79 milliárd forint. Az új kiírás két támogatási formában érhető majd el: egy a fiatal gazdák indulását támogató 14,6 millió forintos általánytámogatás, amely szabadon felhasználható, és egy legalább 15 millió, de legfeljebb 75 millió forintos kötelező beruházás, amelyre 70 százalékos támogatási intenzitás vonatkozik.
A feltételek közt szerepel például, hogy a pályázók életkora 18 és 40 év között lehet a benyújtás napján, és államilag elismert mezőgazdasági végzettséggel kell rendelkezniük, továbbá az üzemméretüknek 10–50 ezer euró STÉ között kell lennie. Fontos, hogy aki korábban már pályázott egy beruházási célterületre, ugyanarra nem nyújthat be új kérelmet. A pályázatok összetettek, 40 oldalas felhívással és közel 20 melléklettel, ezért Polai László hangsúlyozta a reális vállalások fontosságát, mert a későbbi jogkövetkezmények szigorúak, akár a támogatás visszakövetelésével járhatnak.
Külön pályázati felhívás készül a tanyák infrastrukturális fejlesztésére, 15 milliárd forintos kerettel, amely a vidéki, tízezer fő alatti településeken vagy 10.000 fő feletti települések tanyás külterületén élők életkörülményeinek javítását célozza. A támogatás elsősorban alapvető infrastrukturális beruházásokra irányul, mint például megújuló energia, vízellátás és szennyvízkezelés, maximum 25 millió forintos támogatási összeggel. A tanyák fejlesztése a vidéki életminőség javítását szolgálja, de nem támogatja például a kerítésépítést, amely nem minősül alapvető infrastruktúrának.
A vidék kincsei – értékek, amelyek összekötnek
A rendezvényen a helyi értékek is kiemelt figyelmet kaptak, Bankó Ágnes a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár nevében hangsúlyozta a hungarikumok szerepét. Szabó Gellért Szentkirály, Szabó György Róbert Jakabszállás és Somogyi Lajos Ballószög polgármestere pedig a helyi tapasztalatokat osztották meg. Zárszóként Gulyás János, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Vármegyei Szervezet alelnöke fogalmazta meg a tanyasi életforma lényegét: Ez az életforma nehézségekkel is jár, de olyan lehetőséget is nyújt, amely máshol nem adatik meg. A tanyasi élet megtanít a türelemre, kemény munkára, felelősségvállalásra, és leginkább arra is, hogy megbecsüljük, amink van.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Az elhangott előadások anyagai
Lenkei Róbert előadása
Polai László előadása
Bankó Ágnes előadása