A hazai természetvédelmi szakma idén kiemelt figyelmet szentel a fokozottan védett magyar szöcskeegérnek. A faj fennmaradása számos intézmény, szakember és helyi közösség összefogásán múlik – derült ki a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett konferencián.
A rendezvényen Füredi Kornél, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében hangsúlyozta: egy természetvédelmi háttérintézmény feladata nemcsak a népszerűsítő kampányok és rendezvények szervezése, hanem a gyakorlati beavatkozások megvalósításának segítsége is. Kifejtette, a módszerek helyes kiválasztása és az ökológiai folyosók kiépítése kulcsfontosságú a magyar szöcskeegér élőhelyeinek összekapcsolásában.
Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója elmondta: a faj megmentése csak széles körű szakmai összefogással lehetséges. A kis élőhelyek és a faj speciális igényei miatt többféle technikát kell egyszerre alkalmazni, ezért a különböző szakterületek bevonása nélkülözhetetlen.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője, Rónai Kálmánné arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar szöcskeegér megőrzése minden érintett közös felelőssége. Egyetemek, kutatóintézetek, civil szervezetek és gazdálkodók összefogására van szükség ahhoz, hogy a faj élőhelyét megőrizzük. Hangsúlyozta: a sikerhez elengedhetetlen a széleskörű ismeretterjesztés, és a lakosság megszólítása is.
Váczi Olivér, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vezető természetvédelmi szakértője ismertette az Év Emlőse kampány céljait és eddigi eredményeit. Elmondta, hogy a magyar szöcskeegér kiemelése alkalmat ad a természetvédelem szemléletformáló bemutatására az oktatásban és a tudományos fórumokon. Bemutatta a Vadonleső Program kezdeményezéséhez kapcsolódó pályázatait is, valamint az idei kampány főbb állomásait.
A kutatások legfrissebb eredményeiről számolt be Balázsi Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre. Részletesen bemutatta a szöcskeegér biológiai sajátosságait, köztük azt, hogy a többi egérfélétől eltérően évente egyszer ellik, színe pedig az életkorától és az évszaktól függően változhat. A faj eszmei értéke jelenleg 1 millió forint, ugyanakkor várhatóan hamarosan a „kritikusan veszélyeztetett” kategóriába kerül. Az idei év nagy eredménye, hogy a kutatóknak védett területen kívül is sikerült egy új alpopulációt azonosítani. Balázsi kiemelte: a gazdálkodók szerepe kulcsfontosságú a faj fennmaradásában, hiszen a megfelelő állattartási gyakorlatok elősegíthetik az élőhelyek megőrzését. Emellett beszámolt a fajmegőrzési terv elkészültéről és a teljes genomi térkép elkészítéséről is.
A jövő feladatait Cserkész Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum pályázati koordinátora mutatta be. Víziójában a következő évek kutatásai és természetvédelmi programjai kaptak hangsúlyt, amelyek célja a magyar szöcskeegér hosszú távú fennmaradásának biztosítása.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
A nyitóképen Balázsi Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre látható.