A LEADER szakmai nap középpontjában a Közös Agrárpolitika hazai végrehajtása, a HACS-ok szerepe, a fiatalok támogatása és a források hatékony elosztása állt. A szakértők szerint 2026-ig kulcsszerep jut a közösségi alapú fejlesztéseknek a magyar vidék megerősítésében.
A LEADER Országos Szakmai Napot a Nemzeti Irányító Hatóság a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogatási Egységével közösen szervezte meg a Helyi Akciócsoportok (HACS) munkatársai számára. A rendezvény elsődleges célja a szakmai párbeszéd erősítése, a jó gyakorlatok megosztása és a hálózatosodás előmozdítása volt. A nap során lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők közvetlenül is kapcsolatba lépjenek egymással, megismerjék az aktuális fejlesztéspolitikai irányokat, és olyan együttműködések alapjait fektessék le, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a vidéki térségek megerősítéséhez.
A LEADER szakmai napon Molnár Tamás, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. általános ügyvezető helyettese köszöntőjében mutatta be a szervezet központi szerepét a Közös Agrárpolitika (KAP) hazai megvalósításában. Hangsúlyozta, hogy a Kft. a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat korábbi tevékenységeit kibővítve, az Agrárközgazdasági Intézettel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen látja el a Nemzeti KAP-hálózat feladatait. A cél, hogy a vidéki élet, az agrárium lehetőségei eljussanak minden magyar állampolgárhoz, Budapesttől a legkisebb falvakig.
Kiemelte, hogy a munkájuk középpontjában két feladat áll: egyrészt a szakmai háttér biztosítása és a hálózatosodás elősegítése, másrészt pedig a kommunikáció és társadalmasítás. A jövőbeni tervekről szólva elmondta, hogy minden olyan településen szeretnének megjelenni, ahol lehetőség van kapcsolatot teremteni az ott élőkkel, bemutatva a vidéki élet szépségeit, kihívásait, valamint a helyi élelmiszertermelés és rövid ellátási lánc fontosságát.
LEADER program: lezárás, kihívások és új feladatok
Zsán-Klucsó Klaudia, az Agrárminisztérium Fejlesztéspolitikai Főosztályának, EMVA Vidékfejlesztési Osztályának vezetője részletes áttekintést adott a LEADER program jelenlegi helyzetéről és jövőbeni irányairól. A Vidékfejlesztési Program keretében eddig 103 HACS összesen 843 felhívást tett közzé, amelyekre 22 277 támogatási kérelem érkezett, 116,62 milliárd forint igényelt támogatási összeggel.
A jelenlegi kötelezettségvállalások 95 százalékát már kifizették, ami 17 139 projektet és 61 milliárd forintot jelent. A program egyik legnagyobb adminisztratív terhét a beérkezett 25 503 darab változásbejelentés okozta. Az osztályvezető megköszönte azoknak a HACS-oknak a munkáját, akik időben léptek, és segítették a források hatékony elosztását. Hangsúlyozta: a projektektől való elállások – mint az októberi, mintegy 1500 eset – megelőzhetők, ha az ügyfelek időben jelzik a projekt megvalósulásának akadályait.
A kötelezettségvállalás mértéke jelentős szórást mutat a HACS-ok között: van, ahol 120 százalék, máshol csak 60 százalék. A helyi kollégák mozgástere korlátozott, ezért a lemondásokat mielőbb jelezni kell. Az engedéllyel még nem rendelkező projektek esetében 2026. december 31-ig lehet benyújtani a szükséges módosításokat.
A KAP Stratégiai Tervhez kapcsolódó LEADER felhívások terén eddig 202 darab jelent meg, összesen 29 milliárd forint keretösszeggel. További 110 felhívás várható, amelyeknek 2025. november 30-ig kell felkerülniük az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) rendszerbe. Jelenleg 73 felhívás indult el, ebből 52 az Irányító Hatóság (IH), 2 a Kifizető Hatóság (KH) felülvizsgálata alatt áll.
A megjelent felhívások tapasztalatai alapján továbbra is előfordulnak formai hibák, és gyakori probléma, hogy nem veszik figyelembe a korábbi tapasztalatokat és az IH javaslatait. Kiemelten fontos, hogy a jogosultsági feltételek, az értékelési szempontok és a támogatható tevékenységek egyértelműen szerepeljenek a kiírásokban. A jövedelemtermelő és nem jövedelemtermelő projektek egyaránt támogathatók egy felhívás keretében.
A felhívások lezárása során napi adatok alapján történik a forráselosztás, és technikailag a szakaszok között szünetekkel kell számolni. Újranyitás nem lehetséges, új felhívást kell kiadni. A közlemények közzététele a HACS honlapján kötelező. Módosítás csak pontos indoklással történhet. A módosítás ideje alatt támogatási kérelem beadása nem lehetséges, ezért a beavatkozásokat időben kell végrehajtani.
Az ügyintézés következő szakasza a tartalmi értékelés. Ehhez elengedhetetlen az értékelési útmutató kidolgozása. A döntéshozatalhoz szükséges a Helyi Bíráló Bizottság (HBB) felállítása, figyelembe véve a fiatalok és nők részvételét. A támogatás végül az IH döntését és a támogatói okiratot követően válik elérhetővé.
A LEADER stratégiák végrehajtásához kapcsolódóan már megjelent a térségek közötti együttműködések és az okos falu stratégiák támogatását célzó pályázati felhívás. A három célterület közül az első a térségek közötti, a második a nemzetközi együttműködéseket támogatja. Ezekre összesen 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a támogatási intenzitás 95 százalék, maximum 28 millió forint/projekt. Az okos falu stratégiák külön, 1,7 milliárd forintos keretösszeggel, maximum 60 millió forintos támogatással pályázhatók.
A LEADER kérelmek ügyintézése – aktualitások és tapasztalatok
Szigeti Szabolcs, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára előadásában részletesen ismertette a KAP aktuális állását és a közeljövő teendőit. Mint elmondta, a jelenlegi ciklusban összesen 5650 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 3150 milliárd forint jut a második pillérre, azaz a pályázati rendszerre. Kiemelte, hogy a társfinanszírozásnak köszönhetően a hazai hozzájárulás aránya 80 százalék, vagyis minden uniós euró mellé 80 centnyi hazai forrás társul.
A pályázati aktivitás magas: az eredeti 70 felhívásból mára 55 megjelent, közel 1600 milliárd forintos keretösszeggel, miközben már 2510 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás történt. A helyettes államtitkár szerint minden beruházási célú felhívás túligényléses, ezért folyamatos a forrásátcsoportosítás. Csak KAP forrásból eddig 2300 beruházási projekt esetén 433 milliárd forintot kötöttek le. Kiemelt célterület az élelmiszeripar, amelyre már 350 milliárd forint jutott.
A kisüzemi beruházások, kertészeti fejlesztések, állattartó telepek korszerűsítése és külterületi utak fejlesztése szintén fókuszban állnak – utóbbiaknál novemberben várhatók döntések. Kiemelte, hogy a feladatmennyiség továbbra is óriási, mivel párhuzamosan zajlik a Vidékfejlesztési Program zárása és a KAP végrehajtása, ez azonban 2026-ra már teljesen KAP fókuszú működéssé alakul át.
Külön kitért a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására. Az új rendszerben nem csupán átalánytámogatást nyújtanak, hanem beruházási kötelezettséget is előírnak. „Az a cél, hogy ezek az emberek az 5 év után is benne maradjanak az agráriumban” – hangsúlyozta. Az első benyújtási szakaszban több mint 1300 kérelem érkezett, 78,6 milliárd forint igénnyel. Februárban újabb benyújtási szakasz nyílik.
A gazdaságátadás támogatásáról is beszélt, amely európai szinten egyedülálló konstrukció. Az átadók és az átvevők is támogatásban részesülhetnek, a keretösszeg 10 milliárd forint, de várhatóan újabb benyújtási szakaszok is megnyílnak.
Az élelmiszeripari fejlesztések kapcsán Szigeti jelezte: „450–500 milliárdot fogunk elkölteni élelmiszeriparra.” A kisebb fejlesztések számára újabb, egyszerűsített felhívás nyílik november 27-től, 100 millió forint maximális támogatási összeggel.
A tavaszi fagykár megelőzésére irányuló támogatás december 4–17. között nyílik meg, 80 százalékos támogatási intenzitással, legfeljebb 100 millió forintig.
Új pénzügyi eszközként jelent meg a kamat- és garanciadíj-támogatás. Az önerő nélküli előlegek feltételei is enyhültek, így akár minimális önerő mellett is megvalósíthatók beruházások.
A LEADER program kapcsán Szigeti megköszönte a HACS-ok munkáját: 56,8 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 12,9 milliárd működési célú, amiből 7 milliárd forintot már kifizettek. Összesen 202 helyi felhívás jelent meg, 4164 kérelem érkezett be, ami „darabszámra megelőzi a közös agrárpolitika kérelmeinek számát is”. További 120 felhívás várható 2026 elejéig.
A forrásfelhasználás optimalizálása érdekében jövő év elején forrásátcsoportosítás várható. A cél, hogy a pénz „oda kerüljön, ahol nagyobb szükség van rá.” Januárban megindulnak a támogatói okiratok kibocsátásai, február–márciusban már döntéshozatalra lehet számítani.
A helyettes államtitkár arra kérte a résztvevőket, hogy időben jelezzék, ha likviditási problémák merülnek fel, illetve ha projektjeik nem valósulnak meg – ezek forrásait más területekre lehet átcsoportosítani. A cél világos: a forrásokat ne csak lekössék, hanem tényleges, jövedelmet termelő beruházások valósuljanak meg belőlük.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Fotó: Pelsőczy Csaba