A Magyar Termék Nonprofit Kft. által szervezett MesterMűvek üzleti klubon a családi vállalkozások generációváltásának kihívásai és lehetőségei voltak a téma. A kerekasztal beszélgetés résztvevői Soós Brigitta, Fieszl Csaba és Vég Ottó osztották meg tapasztalataikat.
A MesterMűvek üzleti klub legutóbbi eseményén a családi vállalkozások generációváltásának kérdése került a középpontba. A beszélgetés résztvevői személyes tapasztalataik alapján mutatták be, hogy a vezetői staféta átadása nemcsak üzleti, hanem mélyen emberi és érzelmi folyamat is. Soós Brigitta, a Soós Tészta Kft. kereskedelmi vezetője elmondta: családi vállalkozásuk 1981-ben alakult, és édesapja tudatosan készült az átadásra. „Elhatározta, hogy 60 éves korában nyugdíjba vonul – amit akkor senki sem hitt el neki, de végül valóban megtette” – idézte fel Brigitta. Testvérével együtt 2019-ben vették át a cég irányítását, jelenleg 40-45 munkatárssal, mintegy 3 milliárd forintos forgalommal működtetik a tésztagyártó vállalkozást.
A Soós testvérek története jó példája annak, amikor a családon belüli utódlás zökkenőmentesen zajlik. Már gyermekként belenőttek a cég életébe – ahogy Brigitta fogalmazott: „A DNS-ünkbe volt kódolva a tészta és a munka szeretete.” Az édesapa fokozatosan engedte el a vállalkozást, a testvérek pedig természetes módon osztották fel a feladatokat.
A pandémia különös próbatételt hozott számukra: 2020-ban ugyan felpörgött a tésztagyártás, de a gyors döntések és a bizonytalan gazdasági helyzet komoly felelősséget rótt az új vezetésre. Brigitta szerint ez az időszak megerősítette őket: „Abból a szempontból volt jó, hogy azóta tényleg bármi jöhet, nem riadunk meg, és nagyon gyorsan fel tudunk építeni akár egy teljesen új stratégiát.”
A 3rdGEN Zrt. vezérigazgatója, Vég Ottó a generációváltás emberi oldalára hívta fel a figyelmet. Tanácsadóként gyakran találkoznak olyan családokkal, ahol az utódlás feszültségeket hoz felszínre. „Nem az a cél, hogy az alapítót kivezessük a cégből, hanem az, hogy megtaláljuk az új szerepét” – hangsúlyozta. Hozzátette: az alapító a vezetés átadása után is fontos szerepet tölthet be, akár tanácsadóként, fejlesztési projektekben vagy mentorként.
Vég Ottó szerint a vállalkozások többsége nem készül tudatosan a generációváltásra, pedig ez hosszú, akár többéves folyamat. „Ha belegondolunk, mi mutathatja meg, hogy egy cég mennyire gondolkodik előre, akkor azt szoktuk mondani: az a jó vállalat, ahol több a jövő idejű, mint a múlt idejű mondat” – fogalmazott. Szerinte sok családi vállalkozásban az érzelmi kötődés és a piaci realitás ütközése nehezíti a váltást, különösen, ha az alapító a cég értékét a saját személyével azonosítja.
Fieszl Csaba, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-ben működő Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység vezetője az agrárvállalkozások helyzetéről beszélt. Mint mondta, az agráriumban a generációváltás folyamata csak most kezd igazán kibontakozni, amit a nemrég megjelent gazdaságátadási pályázat is ösztönöz. „A földhöz való kötődés egészen más jellegű, mint egy átlagos céghez fűződő viszony. Ez a kapcsolat sokkal mélyebb, személyesebb” – fogalmazott.
A legnagyobb kihívást Fieszl szerint az jelenti, hogy a fiatalok közül sokan elhagyják a vidéket, és csak kevesen térnek vissza az agráriumba. Ugyanakkor új trend is megfigyelhető: „Egyre több fiatal, akik közgazdasági vagy egyéb magas szintű végzettséget szereztek, mégis visszatérnek a természethez, és megtalálják benne az értelmet.” Hangsúlyozta, hogy a generációváltás az agráriumban nemcsak a családok, hanem az egész élelmiszer-termelés biztonsága szempontjából is kulcsfontosságú, hiszen a gazdák több mint 60 százaléka már az idősebb korosztályhoz tartozik.
A rendezvény végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a generációváltás sikerének záloga az időben megkezdett felkészülés, az érzelmi és szakmai elengedés, valamint a következő nemzedék tudatos bevonása. Ahogy Soós Brigitta összefoglalta: „A közös munka és a bizalom alapozza meg a családi vállalkozások jövőjét – maradjon meg ez a kapcsolat nemcsak a vasárnapi ebédnél, hanem legyen alkalom és tér a közös ötletelésre is.”
A MesterMűvek üzleti klubbal a szervezők célja, hogy a magyar vállalkozások számára inspirációt és gyakorlati útmutatót adjon a fenntartható utódlási modellek megvalósításához.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.