A Herman Ottó Konferencia Központban tartott szakmai műhelyen bemutatták a natúrparki tananyagfejlesztést, a Nemzeti KAP-hálózat térségfejlesztési szerepét, valamint a Nemzeti Agroturisztikai Stratégiát. A rendezvény középpontjában a fenntarthatóság, a helyi közösségek és a térségi együttműködések álltak.
„Hogyan válhatnak a natúrparkok a fenntartható nevelés, a vidéki gazdaság és a turizmus kulcsszereplőivé? Milyen eszközökre és együttműködésekre van ehhez szükség?” – ezekre a kérdésekre keresték a választ a 2025. május 29-én megrendezett natúrparki szakmai műhely résztvevői a Herman Ottó Konferencia Központban. Füredi Kornél, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében rámutatott, hogy a 2023–2027-es programozási időszakban a megszűnt Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat feladatait a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (VTE) látja el. Ez szükségessé teszi az Agrárminisztérium, a Magyar Natúrpark Szövetség, a VTE és a társaság közötti együttműködés megújítását.
Országos tananyagfejlesztés: új alapokon a natúrparki iskolák
Pádárné Török Éva, az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának osztályvezetője, valamint Tar Gyula, a főosztály szakmai referense mutatták be a natúrparki tananyagfejlesztés eredményeit. A pedagógiai segédanyag országos együttműködés eredményeként készült el, és a fenntarthatóságra nevelés korszerű alapjait teremti meg. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., az Agrárminisztérium, a Magyar Natúrpark Szövetség és a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (VTE) együttműködésében megvalósult fejlesztés célja, hogy a natúrpark-specifikus tudás beépüljön az általános iskolai oktatásba.
A tananyag három fő elemből áll: egységes tájékoztató anyagból, alsó és felső tagozatos segédletekből. A segédanyagokhoz kapcsolódva készül az a minősítési rendszer is, amely a „natúrparki iskola” cím odaítélését szabályozza. Az értékelési szempontok között szerepel például kirándulás natúrparki helyszínre, kapcsolattartó tanár kijelölése, valamint helyi programok – mint például madárgyűrűzés, tájséta vagy üzemlátogatás – megszervezése.
Térségfejlesztési támogatás: a Nemzeti KAP-hálózat szerepe
Csékei Evelin a Nemzeti KAP-hálózat működését mutatta be. A szervezet munkája négy fő pillérre épül, a szaktárca koordinálása, valamint a VTE mellett kiemelt figyelmet kap a zöld, illetve az innovációt és digitalizációt támogató egység.
A Közös Agrárpolitika (KAP) népszerűsítésén túl a VTE feladatai közé tartozik a KAP Stratégiai Tervben rejlő finanszírozási lehetőségekről, eredményekről és jó gyakorlatokról való kommunikáció, a LEADER programban és a vidékfejlesztésben rejlő infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztési lehetőségek ismertetése és népszerűsítése, valamint az együttműködő vidéki közösségek, az induló vállalkozások, a generációs megújulás támogatása.
Agroturizmus: stratégia, amely új lendületet hozhat
Az agroturisztika a vidéki turizmus egyik legígéretesebb ágazata, amely szorosan kapcsolódik a natúrparkok tevékenységéhez – hangzott el Matolcsy Zsolt, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Együttműködő Vidéki Közösségekért Felelős Osztályának vezetőjének előadásában. Több mint 1200 vidéki termelő kínál a termékei mellé változatos programokat: többek közt gyógynövénytúrák, szarvasgombakóstoltatás, kézműves foglalkozások és helyi termékek bemutatása szerepel a kínálatban.
A jelenlegi helyzetet értékelve az osztályvezető hangsúlyozta: „sok termelő van jelen a turizmusban, változatos, sokszínű programokkal, de ezek, mint turisztikai termék nehezen elérhetők a nagyközönség számára. A termelők jelentős többsége akadályba ütközik a magas színvonalú szolgáltatások kialakításában és a látogatók megszólításában.” Tapasztalata szerint a legsikeresebb szolgáltatóknak akár 10-15 év kellett, hogy a gazdaságaikat magas színvonalra emeljék. Ugyanakkor pozitívum, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt az új szereplők száma, akik közül sokan terveznek fejlesztéseket. Matoltsy Zsolt kiemelte: „Ott sikeres az agroturizmus, ahol erős a térségi együttműködés, és ebből a szempontból rendkívül fontos a natúrparkok szerepe.”
Natúrparkok „határhelyzetben”
Pető Péter, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke a térségi szereplők együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. „Mi, natúrparkosok határhelyzetben vagyunk, mind földrajzi, mind társadalmi értelemben. Ennek az a nagy előnye, hogy sokféle, szintén határhelyzetben lévő partnert tudunk megszólítani.” Ezek közé tartozik véleménye szerint az agro- és ökoturizmus is, hozzátéve: „Magyarországon az agro- és ökoturizmus a helyi termék nélkül sohasem lesz hiteles”.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.