Szeptember 27-én a Kisalföld kincsei tárulnak fel a Nyitott Porta Napokon. A látogatók testközelből találkozhatnak a gazdákkal, kóstolhatják a helyben készült ételeket, italokat, kipróbálhatják a kézműves mesterségeket. Élmény, íz és hagyomány – minden együtt várja a vendégeket. Németh Tamást, a Pannónia Kincse Leader Egyesület vezetőjét kérdeztük.
Hogyan illeszkedik a Nyitott Porta kezdeményezés a Kisalföld természeti környezetéhez?
A Nyitott Porta Napok számunkra nem teljesen ismeretlen. Három éve kezdtünk el tudatosan foglalkozni a helyi termékekkel és termelőkkel, és idén februárban megalakítottuk a Pannónia Kincsei Nyitott Porta hálózatot. A lényege, hogy nem egy klasszikus piacra vagy vásárcsarnokba hívjuk az embereket, hanem magukhoz a termelőkhöz. Ahol a sajt megszületik, ahol a szőlő érlelődik, ahol a lekvár illata betölti a konyhát – ott találkozhat a vendég a gazdával, a mesterség fortélyaival és a kész termékkel. Ez valódi természetközeli élmény: nem dekoráció, hanem maga az élet.
Milyen ízekkel és italokkal várják a vendégeket szeptember 27-én?
A Kisalföldi porták igazi kincsesládák. Találkozhatunk kecskesajtokkal, különféle ízesítésű friss és érlelt sajtokkal, savanyúságokkal, csatnikkal, lekvárokkal, mézekkel, gyógy- és fűszernövényekkel. Győrságon berkenyéből készült különlegességeket kínálnak – szörpöt, lekvárt, aszalványokat –, ami országosan is kuriózumnak számít. Csikvándon finom füstölt húsokat kóstolhatunk, Gyarmaton pedig egy 250 éves pince mélyén ismerhetjük meg a szőlő- és borkultúrát, természetesen sajtokkal párosítva. És ne felejtsük el a régi házi süteményeket sem: a rétes készítésének titkaiba is beavatják a vendégeket. Mindez kiegészül kézműves portákkal, így például fa- és intarziaműhelyekkel. A Nyitott Porta Napok valójában egy íz- és élménykavalkád.
A gasztronómia mellett mennyire kapnak szerepet a hagyományok és a kézművesség?
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne csak a gyomornak kínáljunk élményt, hanem a szívnek is. A Steiner fafaragó műhelyben a családok kipróbálhatják az écsi, dunántúli, rábaközi népi motívumok faragását, együtt alkothat apa és fia, anya és lánya. Ez nemcsak kézműves foglalkozás, hanem generációkat összekötő élmény. Az intarziaműhelyben gyönyörű fabetétes dísztárgyak készülnek, itt a látogatók saját könyvjelzőt készíthetnek. És természetesen ott van a szőlőművelés, a sajtkészítés, a rétesnyújtás – mind-mind olyan hagyományok, amelyeket élőben látni és kipróbálni felejthetetlen.
Miben különleges a kisalföldi vendégélmény attól, amit az Alföld vagy a Balaton kínál?
Az országos nyitott porta programban több mint 150 termelő vesz részt, de a Kisalföld különleges ízt ad ehhez. Egyrészt itt a porták közötti összefogás nagyon erős – 16 termelő alkot közösséget, közülük 11 nyitja meg a kapuit ezen a hétvégén. Másrészt a térség adottságai – a termékeny föld, a hagyományos gazdálkodás, a vendégszeretet – egészen más hangulatot árasztanak, mint például a Balaton-felvidék vagy Szatmár. Ami talán a legfontosabb: a személyes kapcsolat. Itt nem egy pult mögül árusítanak, hanem maga a gazda, a kézműves, a borász áll a vendég előtt, mesél, magyaráz, kínál. Ez bensőséges, meghitt és egyedi élmény, amit sehol máshol nem lehet megkapni.
A régió közel van Bécshez és Pozsonyhoz: szándékukban áll megszólítani a határon túli vendégeket is?
Természetesen. Már az áprilisi rendezvényünkön is sok vendég érkezett Szlovákiából és Ausztriából a testvértelepülésekről, de Győr kapcsolatai is sokat segítettek. Bár most elsősorban a hazai közönséget szólítjuk meg, biztosak vagyunk benne, hogy a Nyitott Porta Napok évről évre egyre több külföldi látogatót is vonzanak majd. Hiszen Bécs és Pozsony egy karnyújtásnyira van, és az itt kapott autentikus élmény számukra is igazi kuriózum.
Mit üzenne azoknak, akik még hezitálnak, hogy ellátogassanak a Nyitott Porta Napokra?
Azt, hogy ez nem csupán egy rendezvény, hanem élmény. Lehet vásárolni is, de a lényeg nem az, hogy hazavigyünk egy sajtot vagy egy üveg bort, hanem hogy hazavigyük a történetet, amit a gazdától hallottunk, a hangulatot, amit a portán átéltünk, és azt a kapcsolatot, amit a közvetlenség teremtett. Aki ellátogat, az biztosan gazdagabban tér haza – élményekben, tudásban és persze ízekben is.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.