Példaértékű együttműködéssel indult el a zöldség-gyümölcs ágazat új K+F programja. A FruitVeb Kft. rendezvényén Nagy István agrárminiszter a versenyképesség és az adaptáció fontosságát hangsúlyozta a klímaváltozás tükrében, míg a felsőoktatás vezetői és az együttműködő partnerek a gyakorlatorientált kutatások jelentőségét emelték ki.
A télies időjárás és a hóhelyzet sem tántorította el a zöldség-gyümölcs ágazat legfontosabb szereplőit, hogy részt vegyenek azon a projektnyitó rendezvényen, amelynek a Herman Ottó Konferencia Központ adott otthont. Ahogy Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke és az esemény moderátora bevezetőjében találóan megjegyezte: a kertészek fel vannak készülve a kihívásokra, legyen szó időjárásról vagy piaci viszonyokról. A rendezvény apropóját egy európai szinten is egyedülálló összefogás adta: 31 termelői szervezet (TÉSZ) és három egyetem kooperációjában, közel 700 millió forint értékben indultak gyakorlatorientált kutatások. Székely Dóra, az Innofresh Kft. ügyvezetője ismertette a számokat: a program keretében 20 kutatási téma valósult meg, a precíziós almatermesztéstől a hagymatárolási technológiákon át a hajtatott zöldségek hulladékkezeléséig.
Nagy István: Aki jobban alkalmazkodik, az nyer
A konferencia központi gondolata a változáshoz való alkalmazkodás volt. Ennek kapcsán a rendezvény fő előadója, Nagy István agrárminiszter kendőzetlen őszinteséggel beszélt a nehézségekről és a kitörési pontokról. A tárcavezető szerint „A siker kulcsa az alkalmazkodás. Aki jobban és gyorsabban tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, az lesz jelen a piacon a jövőben is. Nem elég a megszokott rutinokat követni; aki úgy csinálja, mint tegnap és a szerencsében bízik, az lemarad. Legyen szó új fajtákról, fogyasztói szokásokról vagy az éghajlatváltozásról, a reakcióidőn múlik minden. Ebben a versenyben nem az erő, hanem a gyors adaptációs képesség dönt.”
A klímaváltozás, különösen a tavaszi fagyok egyre súlyosabb károkat okoznak. Mit tehetnek a termelők? Nagy István többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy hatalmas a felelősségünk abban, milyen fajtákat telepítünk. A tavaszi fagyokról szót ejtve kiemelte, hogy ami régen 50 évente fordult elő, az ma már 50-90 százalékos valószínűséggel bekövetkezik. „Nem szabad átgondolatlanul, divatból mediterrán, olasz fajtákat ültetni hazai környezetbe tesztelés nélkül, mert azzal éveket és rengeteg pénzt égetünk el. A kutatói és nemesítői munka, a fajták hazai tesztelése elengedhetetlen a biztonságos termeléshez. A stabilitást az adja, ha a tudomány és a gyakorlat kéz a kézben jár” – folytatta előadását a tárcavezeztő, aki szerint be kell látnunk: Észak-Afrikával nem tudjuk felvenni a versenyt, éppen ezért Magyarországnak a minőségben, a biztonságban és a piaci rések megtalálásában kell az elsőknek lennie. „Óriási eredménynek tartom, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban ilyen magas szintű az integráció és a fejlesztési kedv. A pályázatok iránti hatalmas érdeklődés is azt mutatja: a magyar gazdákban megvan az akarat a megújulásra.”
A tudomány válasza a gyakorlati igényekre
A program különlegessége, hogy a kutatási témákat nem az elefántcsonttoronyban találták ki, hanem a termelők valós igényei hívták életre. Stündl László, a Debreceni Egyetem dékánja szerint példa nélküli ez a fajta együttműködés a magyar agrár-felsőoktatásban. „Az ágazati szereplők határozták meg a szűk keresztmetszeteket, és ők keresték meg hozzá a tudásközpontokat. A cél nem csupán a kutatás, hanem a leggyorsabban hasznosuló tudás biztosítása a gazdák számára. A Kárpát-medencei genetika nemzeti kincs, amelyre alapozva nemcsak élelmiszert, hanem gyógyszeripari alapanyagot is előállíthatunk” – emelte ki a professzor.
Posta Katalin, a MATE rektorhelyettese hangsúlyozta: a tudás akkor válik értékké, ha hasznosul. „A program célja a gyakorlatorientált, multidiszciplináris megközelítés. Az eredmények termesztési ajánlások, technológiai protokollok formájában jutnak majd vissza a termelőkhöz bemutatókon és fórumokon keresztül. Ez a tükör, amibe ma belenézünk, azt mutatja: változnunk kell, és a kutatásnak szoros egységben kell dolgoznia a szakpolitikával és a gyakorlattal.”
Az esemény egyik legfontosabb kérdése: hogyan segíthet a nemzetközi tapasztalat a klímaadaptációban? Monostori Tamás, a Szegedi Tudományegyetem intézetvezetője érdekes párhuzamot vont: „A klímaváltozás kapcsán előre kell menekülnünk. Egyetemünk Erasmus-projektek keretében Észak-Afrikában, Marokkóban és Tunéziában tanulmányozta az ottani megoldásokat. Az ottani mezőgazdaság már szembesült azokkal a kihívásokkal, amelyek ránk még csak várnak, így azokat a tapasztalatokat, például a No-Till, talajkímélő művelés terén, adaptálni tudjuk a hazai viszonyokra.”
Innováció és társadalmi szerepvállalás
Az együttműködés nem áll meg a termelésnél; az eredményeknek el kell jutniuk a társadalomhoz is. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezetője szerint az innováció lényege az elterjedés: „Attól, hogy valamit feltalálunk, az még csak egy eredmény. Innovációvá akkor válik, ha széles körben alkalmazzák és piaci előnyt termel.”
A rendezvény házigazdájaként Füredi Kornél, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője az intézmény híd-szerepét emelte ki zárógondolataiban. „Intézetünk és a nálunk működő Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység küldetése, hogy közérthető módon juttassa el a tudást és az új agrárpolitikai lehetőségeket mindenkihez. A tudásmegosztás nem puszta információátadás, hanem párbeszéd. Célunk, hogy az agrárium ne egy zárt szakmai terület legyen, hanem a társadalom számára is látható, elismert ágazat. Az agrárinnovációk bemutatása erősíti a bizalmat a termelők és a fogyasztók között, és hozzájárul egy élhetőbb, versenyképesebb magyar vidék megteremtéséhez.”
A konferencia üzenete egyértelmű: a jövő kihívásaira a választ nem egyéni hősök, hanem a tudomány, a politika és a termelők szoros szövetsége adhatja meg.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.