A szakmai párbeszéd és a térségi együttműködés elmélyítése kulcsfontosságú a vidékfejlesztési törekvések sikerében – ezt erősítette a kedden rendezett szakmai találkozó, amelyet a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-ben működő Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység szervezett.
A tanácskozás célja az volt, hogy a résztvevők naprakész képet kapjanak a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv mostani állásáról, a közelmúltban megjelent pályázati lehetőségekről, valamint arról a szakmai háttérmunkáról, amely a vidéki térségek komplex fejlesztését támogatja.
A 2025. május 20-i szakmai találkozón látta vendégül partnereit és az ágazat szereplőit a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és az annak keretei között működő Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (VTE).
A találkozót Fieszl Csaba, a VTE támogató egység vezetője nyitotta meg, kiemelve az együttműködés és a tudásmegosztás jelentőségét a térségfejlesztési célkitűzések sikeres megvalósítása érdekében. A rendezvényen köszöntőt mondott Zsikó Zoltán, a Tolna Vármegyei Közgyűlés alelnöke, aki méltatta a VTE és a vármegyei önkormányzat között fennálló aktív szakmai kapcsolatot. Hangsúlyozta Tolna vármegye agráridentitását, kiemelve a családi gazdaságok, szőlőbirtokok és borászatok gazdasági szerepét. Kitért az operatív programok keretében megvalósuló térségi fejlesztésekre is, amelyek komoly eredményeket mutatnak a vidéki gazdaság megerősítése terén.
A szakmai előadások sorában Nagy Viktor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) szakmai titkára nyújtott átfogó tájékoztatást a jelenlegi agrárpolitikai aktualitásokról és a KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett pályázati lehetőségekről. Kiemelte, hogy a II. pillérhez, azon belül a vidékfejlesztéshez kapcsolódó támogatási konstrukciók 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozással társulnak, amely jelentősen növeli a pályázatok vonzerejét és megvalósíthatóságát. 2024-ben összesen mintegy harminc felhívás látott napvilágot, köztük az AKG (Agrár-környezetgazdálkodási) pályázat, amelyre 19 846 kérelem érkezett, valamint az ÖKO támogatás, amelyet 5 799 gazdálkodó igényelt.
Az idei év kiemelt lehetőségeként beszélt a frissen megjelent fiatal gazdákat támogató felhívásról, valamint a gazdaságátadás és gazdaságátvétel, a Rövid Ellátási Láncok fejlesztése, az erdészeti génmegőrzés, az AMR-támogatások, a kamattámogatási programok és a LEADER helyi felhívások fontosságáról. Rávilágított, hogy ezek a programok nem csupán beruházási lehetőséget jelentenek, hanem hozzájárulnak a generációváltás támogatásához, a helyi gazdaságok fenntarthatóságához és a közösségi alapú agrármodell megerősítéséhez.
Bíró Anikó Éva, a VTE Nógrád vármegyei vidék- és térségfejlesztési szakértője nemzetközi tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. Előadásában bemutatta a Nemzeti KAP-hálózat Koordinációs Testületének és LEADER munkacsoportjának működését, továbbá beszámolt a 2025-ös munkatervről és annak előkészítési folyamatáról. Kiemelte az ARIA felhívás aktuális jelentőségét, valamint a nemzetközi tapasztalatok hazai adaptációjának lehetőségeit. Felvázolta, hogy a munkacsoportok tevékenysége nemcsak szakmai ajánlásokban testesül meg, hanem valódi, helyben hasznosuló fejlesztési irányokat is meghatároz és felhívta a résztvevők figyelmét a rendkívül jó és kollegiális, nemzetek között kialakult szakmai konzultációkban és együttműködésekben rejlő lehetőségek kiaknázására.
Lantos Gergely, a VTE nyugat-magyarországi LEADER szakértője az okos falvak hazai stratégiáját vázolta fel és annak helyét a LEADER programhoz kapcsolódóan. Részletesen ismertette a program céljait, különös tekintettel azokra az elemekre, amelyek a vidéki népesség helyben tartását célozzák: tudásátadás, innováció, digitalizáció és a közösségi összetartozás erősítése. Kiemelte, hogy a program sikere szorosan összefügg a helyi szereplők bevonásával, a közösségek aktivitásával, valamint azzal, hogy a fejlesztések valós igényekre reflektáljanak. Hangsúlyozta a VTE szerepét az okos falu stratégiák támogatásában és a helyi megvalósítás elősegítésében.
A szakmai program egyik leggyakorlatiasabb előadását Tamás Ferenc állattenyésztő tartotta, aki Kalocsa környéki gazdaságát mutatta be. Rávilágított a térség vízvisszatartási nehézségeire, különösen a Dunavölgyi-főcsatorna működésének korlátaira. Elmondta, hogy bár öntözésre nagy szükség lenne, jelenleg nincs lehetőség árasztásra, így a legeltetéses tartás az egyetlen mód a terület fenntartására, amely ugyanakkor csökkenti a vegyszerhasználatot, ezáltal hozzájárul a környezetbarát gazdálkodáshoz.
A záró szekcióban Molnár Tamás, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. általános ügyvezető helyettese, valamint Fieszl Csaba közösen tekintették át a vidék- és térségfejlesztés jelenlegi kihívásait. Kiemelték a komplex szemlélet fontosságát, amelyben a közösségi tervezés, az adaptálható fejlesztési modellek és a helyi szereplők aktív bevonása kulcsszerepet játszik. Hangsúlyozták, hogy VTE célja, hogy olyan módszertani és stratégiai hátteret biztosítson a helyi kezdeményezésekhez, amely hozzájárul egy élhetőbb, ellenállóbb és önfenntartóbb magyar vidék kialakításához.
A találkozó fontos állomása volt a 2025-ös év vidékfejlesztési menetrendjének, hiszen nemcsak aktualitásokat mutatott be, hanem élő példákon keresztül hívta fel a figyelmet a gyakorlati kihívásokra és lehetőségekre is.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Fotó: Ruip Gergő