A terület- és térségfejlesztési egységek hatékonyabb együttműködéséről, a hálózatépítésről és a kihívások közös kezeléséről rendezett szakmai fórumot a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda. A rendezvény fókuszában a különböző szintű fejlesztési stratégiák összehangolása volt.
A rendezvény célja, hogy jó gyakorlatok megosztásával és közös gondolkodással inspirációt adjon a további együttműködésekhez – emelte ki köszöntőjében Füredi Kornél, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője. „Meggyőződésem, hogy a párbeszéd és az összefogás visz előre bennünket, hiszen együtt érhetünk el valódi eredményeket” – fogalmazott. Mint mondta, a Kft. munkájában a helyi közösségek erősítése, a hagyományok megőrzése és a jövő generációi számára új lehetőségek megteremtése áll a középpontban. Hangsúlyozta azt is, hogy a fejlesztések akkor értékesek, ha valódi válaszokat adnak a helyi igényekre.
Petri Bernadett: „A fejlesztők együttműködésén múlik a vidék jövője”
Petri Bernadett, a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos kiemelte: Magyarország versenyképessége nagymértékben a területi fejlesztésen múlik, ezért elengedhetetlen, hogy a terület-, térség- és vidékfejlesztők szoros együttműködésben dolgozzanak. A közös munka nem párhuzamos tevékenységeket jelent, hanem szinergiák, kapcsolódási pontok kialakítását, amelyek mindkét terület számára előnyösek.
Rámutatott, hogy az Európai Unió kohéziós és agrárpolitikája egyaránt komoly nyomás alatt áll, miközben továbbra is jelentősek a területi különbségek. Ezzel párhuzamosan a város–vidék-szakadék növekszik: az elmúlt tíz évben a vidéki térségek lakosokat veszítettek, miközben a városok népessége nőtt. Ezt a folyamatot lassítani és lehetőség szerint visszafordítani kell, mert „e mozgás mögött nem mindig a szabadság áll, gyakran a kényszer”.
Kiemelte: az Európai Bizottság felismerte a „helyben maradás jogát”, amelyre Magyarország fejlesztéspolitikája is épít. Ehhez kapcsolódóan a funkcionális várostérségi gondolkodás, az ingázási hálók, a szolgáltatási elérhetőségek és a beszállítói láncok figyelembevétele alapvető. Így teremthető valódi életesély a vidéki térségekben.
Czunyiné dr. Bertalan Judit: „Új szemléletet és együttműködést hozott a területfejlesztési törvény”
A területfejlesztés kapcsán az elmúlt harminc év legfontosabb változása az a szemléletváltás, amelyet az új területfejlesztési törvény rögzít, és amely a területi szereplők együttműködésére építve célozza a régiók közötti különbségek csökkentését – mondta Czunyiné dr. Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára.
A szakmai rendezvényen az államtitkár felidézte, hogy a területi alapú együttműködések mérföldköve a 2020-as pandémia idején létrehozott négy, majd később ötre bővített gazdaságfejlesztési zóna volt. Rámutatott, hogy az akkor megalkotott zónastratégiák voltak az első olyan dokumentumok Magyarországon, amelyek a gazdasági, ágazati és területi szereplők együtt gondolkodására és közös tervezésére épültek.
Területi együttműködés nélkül nem létezik hatékony és eredményes fejlesztéspolitika – hangsúlyozta Czunyiné dr. Bertalan Judit. Az államtitkár szerint ez a szemléletváltás képezi az alapját a szakma által több mint harminc éve várt új területfejlesztési törvénynek is. A jogszabály legfontosabb innovációja, hogy a gazdasági, társadalmi és egyéb területi kategóriákat egységben kezeli, ezzel is segítve az ország valós működésének és belső dinamikájának lekövetését.
Rámutatott: noha sok területen látható a fejlődés, a Kelet- és Nyugat-Magyarország közötti fejlettségbeli különbség érdemben nem csökkent az uniós csatlakozás óta. A területfejlesztés fókuszába ezért a kevéssé változó területi mintázatú térségek felzárkóztatását kell helyezni. Erre adnak kiváló választ a magyar adottságokhoz igazított térkategóriák, mint a gazdaságfejlesztési zónák vagy a funkcionális várostérségek, amelyek a város és a vidék szoros együttműködését szorgalmazzák.
Czunyiné dr. Bertalan Judit beszélt a Magyar Falu Program és a falusi CSOK eredményeiről is. Úgy fogalmazott, hogy ezek a kormányzati intézkedések jelentősen javították a falvakban élők életminőségét az alapinfrastruktúra és a közintézmények fejlesztésével. Hozzátette: a statisztikai adatok igazolják, hogy a családtámogatási rendszer és a célzott fejlesztések számos településen sikeresen állították meg a népességfogyást és az elvándorlást.
Fieszl Csaba: „Több támogató egységből álló hálózat segíti az agrárium fejlődését”
Magyarország 2023-ban létrehozta a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv megvalósítását segítő Nemzeti KAP-hálózatot, amely több, speciális feladatokat ellátó támogató egységen keresztül nyújt segítséget az agrárium szereplőinek – ismertette Fieszl Csaba, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének vezetője.
A szakmai rendezvényen elhangzott: az uniós kötelezettség alapján létrehozott hálózat legfőbb célja, hogy bevonja az összes agrárgazdasági szereplőt a stratégiai terv megvalósításába, tájékoztatást nyújtson a pályázati lehetőségekről, ösztönözze az innovációt és a digitalizációt, valamint elősegítse a tudáscserét és a jó gyakorlatok terjesztését.
Fieszl Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy a fejlesztések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a termelők versenyképesek maradjanak a jövőben.
Előadásában bemutatta a hálózat három fő támogató egységét: az Innovációs és Digitalizációt Támogató Egység (Agrárközgazdasági Intézet), amely a precíziós gazdálkodáshoz és a digitális átálláshoz kapcsolódó szakmai feladatokat látja el. A Zöld Támogató Egység (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások megőrzésével és az agrárökológiai programokkal foglalkozik. A Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.) a legnagyobb feladatkörrel rendelkező szervezet, amely többek között a LEADER programot, a vidéki közösségek és vállalkozások fejlesztését, az agroturisztikát és a generációs megújulást koordinálja.
Fieszl Csaba kiemelte, hogy saját egységük kiemelt feladata a szemléletformálás, hogy bemutassák az agráriumban rejlő jövőképet és fejlődési lehetőségeket. Ennek érdekében olyan gyakorlati programokat is indítottak, mint a helyi termelőket segítő Nyitott Porta Napok programsorozat.
Hozzátette: a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vármegyei szintű hálózatot is működtet, amelynek munkatársai közvetlen kapcsolatot biztosítanak a gazdálkodókkal és a helyi szervezetekkel, segítve a támogatói feladatok hatékony ellátását.
Kovács István: Helyi erőforrásokra épülő vidékfejlesztés
Kovács István, a Táj-Kapocs Alapítvány kuratóriumi tagja előadásában részletesen ismertette az alapítvány által megvalósított kísérleti program hátterét, működését és a minisztériumi felkérésre kidolgozott módszertant. Az előadás fókuszában a belső perifériák, különösen a Marcal-medence térsége fejlesztése állt, ahol a program célja a helyi erőforrásokra épülő, fenntartható vidékfejlesztési folyamatok elindítása.
Kovács István kiemelte, hogy a területfejlesztés 2022-es reformja új irányokat hozott, hangsúlyt fektetve a funkcionális várostérségekre és a nehéz helyzetű belső perifériákra, ahol romló demográfiai mutatók jellemzőek. A Táj-Kapocs Alapítvány mintaprogramja 2024 januárjában indult el, öt járás bevonásával, hálózatos partnerségi modellben, a helyi közösségek bevonásával. A program részeként megvalósuló képzések – például a településfejlesztési kollégium és az ifjúsági akadémia – célja a helyi közösségek erősítése és motiválása.
A szakmai rendezvényen elhangzott előadások és jó gyakorlatok bemutatása rávilágított arra, hogy a terület- és vidékfejlesztés jövője a szinergiákon, a helyi erőforrások hatékony kiaknázásán és a közösségek aktív részvételén múlik. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a város és vidék együttműködése, az uniós és hazai források összehangolása, valamint az innováció és a generációs megújulás támogatása nélkül nem érhetők el hosszú távú eredmények. A rendezvény tapasztalatai így új lendületet adhatnak a fenntartható és versenyképes vidéki térségek megteremtéséhez.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.